Ezért se szemetelj: amit az utcán eldobsz, a tengerben végzi

2010. augusztus 06. péntek - 18:05 / klímablog
  •    

Évente 7 millió tonna szemét végzi a tengerekben. Nagy részük műanyag, amely sosem bomlik le a természetben. Az elszórt bevásárlószatyrok eleve 10 százalékát teszik ki a tengeri szemétnek! Ha egy tengerparti országban az utcán eldobjuk a szemetet, az a járdáról a lefolyóba kerül, a csatornázási művek rendszeréből pedig a tengerbe.

Eldobható tárgyakra "szakosodott" társadalmunk és gazdaságunk csak úgy ontja magából a plasztik-szemetet. A legelképesztőbb dolgok kerülnek az óceánok hullámaira és a tengerfenékre: műanyag használati tárgyak, bolti bevásárlókocsik, sőt gépjárművek is.

Szemét a tengerben - VSB.com
Szemét a tengerben – VSB.com

Még az apróbb tárgyak is veszélyeztetik a tengeri állatok életét: a teknősök megfulladnak, ha egy műanyag kupak a nyakuk és páncéljuk közé szorul, a delfinek beleakadnak a használt halászhálókba, magyarázta Ian Kiernan ausztrál hajós és környezetvédő a CNN hírtelevíziónak.

Szemetelünk
Évente 7 millió tonna szemét kerül a tengerekbe. Ezek 80 százaléka műanyag alapú.
Csak az elszórt bevásárlószatyrok 10 százalékát teszik ki a tengeri szemétnek.
A nyílt vizeken járó utas- és teherszállító hajók naponta 5,5 millió darab tárgyat öntenek az óceánba.

Évente 700 000 és 1 millió körülire becsülik a madarak és 100 000-re az emlősök számát, melyek a tengerbe került műanyag szemét miatt múlnak ki.

Hullámok hercege?

A műanyag sosem bomlik el, legfeljebb egyre kisebb darabokra törik, és ekkor könnyen bekerül a vízi emlősök szájába. A táplálékláncba érve pedig mérgez.

Ami nem ülepedik le az óceán mélyén, azt tovább viszi az áramlat. Méghozzá elég messzire. Az ENSZ környezetvédelmi programjának egyik friss jelentése szerint volt már rá példa, hogy az ausztrál partoknál kidobott szemét az Indiai-óceánt "végigutazva" a Dél-Afrikai Köztársaság partjainál kötött ki.

A nyári strandszezon különösen nagy terhet ró a partokra: a jónép féktelenül szemetel. Jellemző adat, hogy Ausztráliában egy 10 napos takarítási akció keretében, 8 kilométeres partszakaszon 3880 kilogramm szemetet gyűjtöttek be (7561 tárgyat). A természet "kitakarításával" világszervezet foglalkozik. A Clean Up the Worldnek 130 országban vannak aktív tagjai. A mozgalom Kiernan tapasztalatai nyomán indult: a 80-as évek végén, amikor bejárta a világ tengereit, mindenütt szemetet talált.

Műtrágyák, vegyszerek okozzák az oxigénhiányos tengeri halálzónákat
Az emberi civilizáció által kibocsátott üvegházgázokat elnyelő óceánok savasodnak. Egyre nő azon mélytengeri ”halálzónák” száma és kiterjedése, ahol a víz oxigéntartalma olyan alacsony, hogy az állatok már nem képesek életben maradni benne. A Yale Egyetem műholdas felvételekre alapozva új térképet bocsátott ki, amely részletesen bemutatja a szennyezett részeket. Többségük sűrűn lakott partszakaszoknál található, főleg az Egyesült Államok körül és Észak-Európában.
Ennek oka egyszerű: a mezőgazdaságban használt kémiai tápanyagok, műtrágyák és rovarirtó szereket az eső a talajból a patakokba és folyókba mossa, onnan pedig a legközelebbi tengeri öblökbe jutnak, majd kikerülnek az óceánba, ahol a tápanyagok nyomelemei az algák, moszatok terjedéséhez, virágzásához vezetnek. Amikor az algák elhalnak, az óceán mélyére süllyednek, ahol olyan mikrobáknak szolgálnak táplálékul, melyek komposztálják, szétbontják a szerves anyagokat.
E bomlás során azonban nagy mennyiségű oxigént fogyasztanak, s végső soron elszívják az élőlényektől a létszükségletnek számító oxigént. Az 1960-as évek óta -amikor felpörgött a vegyszerek és műtrágyák használata az agráriumban- máig 400 ökoszisztéma esett áldozatául a halálzónák terjedésének. Összterületük 2008-ra 245 000 négyzetkilométerre nőtt! (Összehasonlításképpen: Románia területe 238 000 négyzetkilométer, Olaszországé 300 000.)