Eltűnhet a vagyonunk a tőzsdei számítógépeken?

2011. május 12. csütörtök - 18:29 / Kriston László
  •    

A villámgyorsan mozgó pénzek és részvények ma már nemhogy gesztikuláló brókerek, de gombnyomás nélkül cserélnek gazdát. Algoritmusok végzik a tranzakciókat, amikor bizonyos árra emelkednek vagy zuhannak egyes részvények. A legjobb alapok hatalmas pénzeket költenek ezekre a számítógépekre, melyek másodpercek alatt több ezer adás-vételt eszközölnek. Ám a rendszer időnként megbicsaklik: ezeket a piaci összeomlásokat hívják "flash crash"-nek. Nem jelent-e túl nagy kockázatot szerverekre áramoltatni a gazdasági folyamatok egészét, és ott mozgatni cégek, alapok és magánszemélyek vagyonát? 2012-ben tetőzni fognak a napkitörések, melyeknek az a velejárója, hogy megbénítják az elektronikus gépeket a Földön.

Immár egy éve, hogy 2010. május 6-án megmagyarázhatatlan körülmények között összeomlott a New York-i tőzsde, meredeken zuhantak az árfolyamok (700 ponttal esett a Dow Jones index), majd hamar visszatértek a dolgok a megszokott mederbe, a piaci folyamatok helyreálltak. Mindez 20 perc leforgása alatt! Később a tőzsdefelügyelet több mint 20 000 ügyletet nyilvánított semmisnek ebből az időintervallumból.

A pénzügyi történelembe flash crash-ként bevonult esetet azóta több hasonló incidens követte. Az Amerikai Tőzsdefelügyelet (SEC) és az Árutőzsdei Határidős Ügyletek Felügyelősége (CFTC) vizsgálatot indított az ügyben.

Az ominózus eset óta sikerült megfigyelni: havonta legalább egy fontosabb "mini flash crash" történik. A chicagói tőzsdét 500 határidős ügylet (1,4 milliárd dolláros) értékesítése billentette meg, az ügyletet szintén algoritmus generálta, ami egy bizonyos árszintnél indítja be az eladást.

De az ilyen kisebb tőzsdekrachok rendszerint egy adott cég részvényét küldik mélyrepülésre. Szakértők gyakran nehezen találnak magyarázatot az automatizált kereskedés által okozott összeomlásokra.

Flash trading: 30 századmásodperces előny

Amikor az eladásra vagy vételre utasító megrendelés megérkezik a tőzsdére, először azoknak jelenik meg, akik fizetnek azért, hogy 30 századmásodperccel (0,03 másodperccel) előbb értesüljenek ezekről a mozgásokról.

A többség csak e -prémiumot fizető- befektetők után kapja meg az információkat. A szóban forgó időrésben a piaci előnyre szert tevő szereplők saját számítógépei analizálják az adatokat, megállapítják a tendenciákat, és erre reagálva lépnek. Előbb, mint a többség. Ezt hívják "high-frequency trading"-nek, vagy "flash trading"-nek.

Flash-megbízásokat bárki tehet díjfizetés ellenében, az ilyen gyors tranzakciókat végző gépek azonban a legtőkeerősebb cégek tulajdonában vannak és üzemelnek. A legnagyobbak évente egymilliárd dollárt is ráköltenek erre az eszközparkra.

A pénzpiacok emiatt kétszintűvé váltak, a költséges gépeket megengedni nem tudó átlagos befektetők a külső körbe szorultak.A május 6-i eset rámutatott: az algoritmusos kereskedés tovább erősít(het)i a piacok instabilitását, s beláthatatlan veszélyeket rejt magában. Vagyis a piacokon időzített bombák ketyegnek.

Algoritmusok és manipuláció

Elemzők attól tartanak, hogy a módszert jogtalan előnyszerzésre is felhasználják.

  • Detektálják egy-egy nagyobb részvénypakett eladását (mielőtt az 30 századmásodperc múlva megtörténne), és hasonló eladásokba kezdenek.
  • Megtévesztés végett olyan tranzakciókat eszközölnek, amiket aztán rögtön érvénytelenítenek. Vagyis afféle információs zörejt keltenek a rendszerben, hogy "közlekedési dugót" okozzanak egy-egy tőzsdén. A módszert "quote stuffing"-nak hívják.
  • Ma már a Twitter-bejegyzéseket is algoritmusokkal monitorozzák, és ennek függvényében születnek tőzsdei tranzakciók – bár ez nem sért hatályban lévő törvényeket. (Itt is vannak gépesített bakik: a Bloomberg pénzügyi hírügynökség címszavakban futó hírsávja tőzsdei hírt gyártott az Avatár című film sikeréből, mintha az Avatárok sikeres piaci szereplő lenne, aminek részvényeit meg kell vásárolni.)

Az algoritmusokon alapuló tőzsdézés köré egész iparág épült. New York közelében, New Jersey északi részén gomba módra szaporodnak a különféle befektetési alapokat, kockázati alapokat és nyugdíjalapokat szolgáló szerverközpontok. Ezek mind flash-kereskedést végeznek.

Némelyik olyan nagy raktárépületet foglal el, amelynek alapterülete három focipálya nagyságával is felér. Egy-egy ilyen szerverközponton átlagosan 100 000 megrendelés/eladás, vagyis tranzakció fut keresztül – másodpercenként!

Adatsebesség

A flash trading elősegítése érdekében szupergyors optikai hálózatok épülnek világszerte, hogy csökkentsék az egyes tőzsdék közötti adatátvitel sebességét. Néhány hónapja Chicago és a New Jersey-i szerverközpontok között építettek ki ilyen infrastruktúrát. Ez 13,33 századmásodperccel javította a hírek befutását.

A New York Times szerint a frankfurti és londoni tőzsdék közötti kommunikációt rendszeresen javítják új hálózatokkal. A Hibernia Atlantic az Atlanti-óceán alatt készül optikai kábelek lefektetésére, melyek a London és New York tőzsdéi közti adatátvitelt gyorsítaná 60 századmásodperccel.

Írásunkat folytatjuk – holnap is látogasson el honlapunkra.

Felfoghatatlan sebességek
  • Egy flash-tranzakció átlagos sebessége kevesebb mint 10 századmásodperc, de elérheti az 5 századmásodperces gyorsaságot is.
  • 2009 júliusában a flash-megbízások az USA-ban kereskedett 9 milliárd darab részvény 2,8 százalékát érintették. Naponta 8,5 milliárd darab részvény cserél gazdát az amerikai tőzsdéken.
  • A flash-kereskedés 2005 óta 164 százalékkal növelte az amerikai tőzsdék napi átlagforgalmát.
  • Egy átlagos New Jersey-i szerverközpont másodpercenként 100 000 tranzakciót bonyolít le.
  • A flash-kereskedésben utazó piaci szereplők a tőzsdei forgalom 56 százalékát fedik le.
  • 2005-ben a New York-i Részvénytőzsdén bonyolították az amerikai részvények flash-kereskedésének 70 százalékát. Ma már csak 36 százalék zajlik itt, mivel a 12 másik tőzsde is átvette e gyakorlatot.
  • Nagy a gyorsasági verseny: az amerikai tőzsdék szinte heti sűrűséggel jelentik be az adatátviteli sebesség növelését. A Nasdaq átlagideje 98 mikromásodperc! Ami egy századmásodperc ezredrésze!!!
  • Az Árutőzsdei Határidős Ügyletek Felügyelősége (CFTC) szerint a flash-ügyletek teszik ki a belföldi határidős ügyletek egyharmadát.
  • A New York-i Részvénytőzsde tulajdonosa, az NYSE Euronext sosem vezette be a flash-kereskedést.

(Forrás: New York Times)