Eltörölnék az olaj-, gáz- és széntámogatást

2011. március 19. szombat - 19:53 / Kriston László
  •    

Barack Obama kabinetje a Kongresszusban elhasalt klímatörvény-tervezet kudarca ellenére tovább folytatja a zöld gazdaság erősítését. Washingtonban 8 milliárd dolláros támogatási csomag-tervet jelentettek be, melynek nagy része a technológiai áttörésekre irányuló kutatás-fejlesztést, valamint a kisebb emissziójú üzemanyagfajták és az üzemanyaghatékony járművek elterjedését segíti. Merész húzásnak ígérkezik, hogy a 2012-es költségvetésből kiiktatná Obama az olaj-, gáz-, és széntámogatásokat!

A csomaggal a kormány stratégiai célja az Egyesült Államok külföldi (elsősorban arab) olajkészletektől való függőségének minimalizálása, továbbá új zöld munkahelyek teremtése. Utóbbira különösen nagy szüksége van az amerikai gazdaságnak – és Obamának is, ha azt akarja, hogy 2012-ben újraválasszák.

Slamasztika-statisztika
Amerikai munkanélküliség: 14 millió ember, a lakosság 9,4 %-a.
Ha ideszámítjuk a félállásban dolgozókat is, akik teljes munkaidős állást keresnek, a lakosság 17 %-a érintett.
A gazdasági válság mélypontján havonta 700 000-rel bővült a munkanélküliek száma.
2010-ben az amerikai gazdaság ismét növekedési pályára állt, és 2,6 %-os növekedési rátát ért el.
A 800 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomag 4,7 millió munkahelyet teremtett 2010-ben.
A ”toxikus” hitelek miatt csávába került bankokat kisegítő, 700 milliárd dolláros TARP-program végül 28 milliárd dollárjába került az amerikai polgároknak, mert a bankok visszafizették az államkasszának a pénzügyi segítség jó részét, állítja a New York Times.
A Fehér Ház által 2011-re prognosztizált növekedési ráta 3,5 %.

Az USA-ban 14 millió a munkanélküliek száma, ami a lakosság 9,4 %-át jelenti. Majdnem két éven keresztül, 20 hónapon át állt ez az érték 9 százalék felett. A kormány közgadászai elkalkulálták a gazdaságélénkítő csomag hatását: a munkanélküliség 2010 végére várt 7 %-ra csökkenése nem következett be!

Az amerikai történelemben egyedül Ronald Reagannek sikerült hasonlóan magas munkaküliségi ráta mellett másodszor is megnyernie az elnökválasztást 1984-ben. (A New York Times szerint a munkanélküliség 8 százalék körül lesz, amikor a 2012-es elnökválasztás sorra kerül.)

Fosszilis szubvenciók helyett megújuló energiák

A 2012-es költségvetésből kiiktatnák a fosszilis energiák 3,6 milliárd(!) dolláros évi állami támogatását, és ezt az összeget inkább a megújuló energiákra fordítanák. 2020-ig 46,2 milliárdot szánna a Fehér Ház a tiszta energiafajtákra. Nemcsak a fosszilis erőforrások kitermelését, de a hozzájuk kapcsolódó kutatástól is elvonná a pénzeket a kormány, akárcsak a hidrogén üzemanyagként való fejlesztésétől.

A téma fontosságát jelzi, hogy a költségvetési hiány miatti általános megszorítások ellenére az Energiaügyi Minisztérium költségvetése 29,5 milliárd dollár lenne, vagyis 12 %-kal nőne a 2010-es költségvetéshez képest, és a 4,2 %-kal lenne nagyobb a javasolt 2011-es büdzséhez képest.

8 milliárdot osztanának szét a zöld gazdaságot elősegítő K+F (kutatás-fejlesztési) tevékenységre, ami szokatlanul nagy összeg. A támogatást többféle projekt kapná:

  • 450 millió dollárban részesülnének az alapkutatások, és ezzel 3-ról 6-ra növekedne az energiakuató intézetek száma.
  • 550 millió dollárban részesülne az energetikai innovációra szakosodott új állami intézet, az ARPA-E.
  • 1 millió dollár menne a megújuló energiák és az energiatakarékosság fejlesztésére.
  • 88 %-kal 588 millió dollárra nőne az üzemanyagtakarékos járművekre irányuló fejlesztési keret.
  • 853 millió dollárt kapnának a nukleáris létesítmények (ez a republikánusokkal köthető kompromisszum záloga).
Kanada is igyekszik
Kanadai Ontario állama 40 nagy volumenű projektet engedélyezett a megújuló energia-szektoron belül február végén. A beruházások 7000 új munkahelyet adnak a helyi gazdaságnak és 3,6 milliárd dollárnyi befektetést hoznak a régióba, jelentette a Reuters.

Az atomerőművek 36 milliárd dollár értékben részesülnének államilag garantált kölcsönben, hogy abból bővülhessenek. E szektorban ugyanis évek óta nem építettek új erőműveket, mivel inkubációs idejük (tervezés, engedélyszerzés, építkezés, átadás) 10-15 évet is igénybe vesz. E célra ezért 2008 után 18 milliárdot költött Washington – azért, hogy legalább valamiben engedjenek a republikánusok.

Az üvegházkibocsátást megregulázni készülő (és ezért a republikánusok szemét szálkaként szúró) Környezetvédelmi Hivatal (EPA) költségvetése 13 százalékkal csökkenne (1,3 milliárd dollárra).

Az államháztartási büdzsé energiaügyi része természetesen egyelőre csak javaslat, hiszen a Képviselőház és a Kongresszus jóváhagyása kell a hatályba lépéséhez (előbbiben republikánus a többség, és mint ilyen, klímaszekptikus és klímapolitikát ellenző szenátorok gyülekezete).

Indoklásában a kormány kitért arra, hogy a tiszta energiákon alapuló gazdaságban vezető helyet kivívni  egyenlő a magasan kvalifikált munkaerő foglalkoztatásával és a pénzes állások belföldre csábításával. Vagyis a bérmunka és az összeszerelő feladatok helyett a főbb innovációs, tervezési és gyártási fázisok megkaparintása a cél.

A recesszió után kezdték támogatni a megújulókat
2009-ben a gazdaságélénkítő (stimulus) csomag részeként 80 milliárd dollárt kapott a megújuló energiaszektor, hogy zöld munkahelyeket teremtsen a magas munkanélküliség lefaragására. A megújuló energiaeszközöket gyártó vállalatok 2,3 milliárd dollár értékben részesültek 30 % adókedvezményben – habár iparági szereplők szerint nem olyan százalékértékben, mint amit Kína kínál a napenergiás eszközök gyártóinak. További 6 milliárd dollárnyi államilag garantált hitelt is odaítéltek, ami közgazdászok szerint 60 milliárd dolláros befektetést vonz a szektorba. 11 milliárd dollárt pedig az ország energiahálózatának modernizálására ítéltek meg, hogy abban könnyebben lehessen felhasználni a szél- és napenergiát.