Egy lyuk, melyre az egész világ figyel

2011. szeptember 16. péntek - 15:31 / piacprofit.hu
  •    

Az 1990-es évek végétől a légköri ózon mennyisége - mintegy három évtizedes vészes csökkenés után - növekvő tendenciát mutat, ám az ózonlyuk által okozott veszély azonban még hosszú ideig fennállhat. Ma van az Ózon Világnapja.

1994 óta szeptember 16. az Ózon Világnapja (International Day for the Preservation of the Ozone Layer). Az ENSZ a földkörüli ózonréteg védelmére létrehozott, 1987-ben 46 ország által aláírt Montreali Jegyzőkönyvre való emlékezés céljából hozta létre. Mára már majdnem 200 ország csatlakozott hozzá, köztük Magyarország 1989-ben.

A legnagyobb mennyiségben a sztatoszférában található légköri ózonnak köszönhető, hogy létezik élet a szárazföldeken, mivel az ózon atomfizikai tulajdonságai következtében elnyeli az élővilágra halálos ultraibolya sugárzás jelentős részét. Ez a természetes védőrendszer megsérült, amikor az iparban, széles körben (hűtőtartályok hűtőközegeként, oldószerként, habosítóként, dezodorok hajtógázaként stb.) alkalmazott ún. freonok (halogénezett szénhidrogének) nagyobb mennyiségben kezdtek feljutni a sztratoszférába.

Forrás: flickr/NASA
Forrás: flickr/NASA

A légköri ózon legjelentősebben a 70-es, a 80-as években, és a 90-es évek első felében csökkent a legerősebben, és a globális csökkenés mellett még egy speciális jelenség, az Antarktisz fölött minden koratavasszal megjelenő ózonlyuk is kialakult. A jelenség felismerése arra késztette a fejlett országokat, hogy egyezményben korlátozzák az ózont lebontó halogénezett vegyületek alkalmazását, illetőleg megegyezzenek, hogy egy bizonyos (minden országban az adott ország anyagi lehetőségeihez mért) ütemezéssel megszüntetik ezen anyagok gyártását, kereskedelmét és használatát. A kezdetben meghatározott ütemezést a későbbi egyezményekben többször szigorították.

Jó eredmények, de van még tennivaló

Az összefogás sikeres volt, mert mind hazánkban, az Országos Meteorológiai Szolgálat méréseinek, és mind a világ különböző országaiban történő mérések eredménye szerint az ózonréteg regenerációja megkezdődött. A légköri ózon csökkenése a 90-es évek második felében megállt, és azóta növekedő trendet tapasztalunk.

A veszély azonban még nem szűnt meg: erre legjobb példa, hogy az antarktiszi ózonlyuknál jóval gyengébb északi sarki ózonlyuk épp ez év tavaszán volt a legerősebb eddigi története során, amelynek hatását a hazai mérési adatokban is meg lehet figyelni: március elejétől több, mint egy hónapig állt fenn elég jelentős ózonhiány Magyarország felett, amely időtartam példátlan ebben az évtizedben.

Ennek oka lehet, hogy az ózonkárosító vegyületek rendkívül hosszú ideig képesek a sztratoszférában maradni, így ipari felhasználásuk megszűntetése után sok évtizeddel fog csak megszűnni a hatásuk a sztratoszféra fizikai-kémiai folyamataira. A számítások szerint, ha egyéb tényező nem szól közbe, az ózonréteg teljes regenerációja e század végére várható.

Az UV-ről

Tények

• A bőrrákot elsődlegesen az ultraibolya (UV) sugárzás expozíció okozza – származzon az akár a napból, akár mesterséges forrásokból, mint pl. a napágyak.

• 2000-ben világszerte több mint 200 000 melanómás esetet diagnosztizáltak és 65 000 melanómához kapcsolódó haláleset történt.

• A gyermekek és serdülők túlzott napsugárzás expozíciója valószínűleg hozzájárul a bőrrák kialakulásához a későbbi életszakaszokban.

• Világszerte megközelítően 18 millió ember vakul meg szürkehályog miatt, ennek az összes szürkehályogra vonatkozó betegségtehernek az 5 %-a közvetlenül az UV sugárzás expozíciónak tulajdonítható.

• Napsugárzás elleni védelem javasolt, amikor az ultraibolya index értéke 3 vagy annál nagyobb.

UV sugárzás

Az ultraibolya (UV) sugárzás a napsugárzás egyik összetevője. Az UV sugárzás szintjét számos tényező befolyásolja:

• A nap magassága: minél magasabban van a Nap az égen, annál nagyobb az UV sugárzás szintje. • Szélességi kör: minél közelebb vagyunk az egyenlítői területekhez, annál magasabb az UV sugárzás szintje.

• Felhőtakaró: az UV sugárzási szintek a felhőtlen ég alatt a legnagyobbak, de még felhős ég esetében is magasak lehetnek.

• Magasság: az UV sugárzás szintje 1000 méterenként kb. 5 %-kal növekszik.

• Ózon: az ózon elnyeli a nap UV sugárzásának egy részét. Mivel az ózon réteg lecsökkent, több UV sugárzás éri a földfelszínt.

• Felszíni visszaverődés: sok felület visszaveri az UV sugárzást, és ez hozzáadódik az összes UV expozícióhoz (pl. a fű, talaj és víz kevesebb, mint 10%-át veri vissza az UV sugárzásnak; a friss hó több mint 80%-ot; a száraz homok kb. 15%-ot, míg a tengeri tajték kb. 25%-ot).

Egészségi hatások

Az UV sugárzás kis mennyisége hasznos az egészségre, és alapvető szerepet játszik a Dvitamin termelődésében. A túlzott UV sugárzás expozíció azonban összefügg a bőrrákok különböző típusaival, leégéssel, korai bőröregedéssel, szürkehályoggal és más szembetegségekkel. Arra is van bizonyíték, hogy az UV sugárzás csökkenti az immunrendszer hatékonyságát.