Biotechnológia: génblokkoló gyógyszerek

2011. január 24. hétfő - 07:41 / Kriston László
  •    

Megfejtették genetikai kódjaink hárommilliárd "betűjét", mégsem forradalmasította az emberi génkészlet ismerete olyan mértékben a gyógyászatot, mint ahogy a szakemberek remélték. A génsebészet, a génekre ható gyógyszerek, az őssejtekkel való gyógyítás részben vagy egészben utópiák maradtak. Kevés beteg profitált a géntudomány vívmányaiból.

Egy korszerű gyógyszergyár laboratóriumában nem a páciensekkel folytatnak kísérleteket, hogy miként működik testükben a pirula, hanem emberi sejteket tesztelnek kis tálakban, hogy a génblokkoló gyógyszerek hatással vannak-e rájuk. A paletta irdatlanul nagy: 22 000 gén kikapcsolásával lehet bíbelődni. Időnként az állatkísérletek szolgálnak útmutatással: a Prolia nevű új csontsorvadás elleni gyógyszer összetételére úgy jöttek rá, hogy az egereknél növelte egyes gének aktivitását, szokatlanul erős csontozatot eredményezve.

Generikus és genetikus gyógyszerek

A tudósok álma az volt, hogy az új "genetikus" gyógyszerek képesek lesznek blokkolni az abnormális gének hatását. A jelenlegi "generikus" gyógyszerek fogyasztása azért jár mellékhatással, mert nem egy fehérjét blokkolnak, hanem több hasonlót is. De mint bebizonyosodott, nem minden gén hajlandó együttműködni a "genetikus" gyógyszerrel, vagy a testben való elhelyezkedése vagy a szerkezete miatt.

A gének maguk csak bizonyos valószínűségi százalékot jelentenek egy-egy betegség kialakulásában, a pszichés állapot és a környezeti hatások éppoly fontosak. A DNS és a betegség kibontakozása közötti kapcsolat jóval bonyolultabb, minthogy az orvostudomány jelenlegi ismeretanyaga szerint hajszálpontos jóslatokba tudjon bocsátkozni egy-egy ember jövőbeli kórtörténetére vonatkozóan.

Kikapcsolható gének?

A gyógyszeripari óriáscégek K+F kerete a géntudomány fejleményeinek hatására megduplázódott az elmúlt évtizedben, s elérte a 46 milliárd dollárt, írta a New York Times. Csakhogy az engedélyezett gyógyszer-produktumok száma nem nőtt. Vagyis a géngyógyszerek kísérletei közel sem olyan eredményesek, mint várták. Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy egy piacképes gyógyszer kifejlesztése gyakran 15 évbe telik. S a fejlesztés alatt lévő gyógyszereknek csak elhanyagolható hányada állja ki a próbákat és kerül végül piacra hatóságilag engedélyezett medicinaként.

A Bristol-Myers Squibbnél állítólag a termékskála közel 60 százaléka átalakult a géntudomány fejlődése miatt. A Merck 1,1 milliárd dollártért felvásárolta a Sirna Therapeutics-ot, azzal a céllel, hogy a -fejlesztés alatt álló- RNS-módosító technológiáját hasznosítsa a gyógyászatban. A Human Genome Sciences nagy áttörése a Benlysta gyógyszer lett, mely az utolsó kísérleti fázisban van, és ha engedélyt kap, bevethető egy sokrétű autoimmun betegség, a systemic lupus legyőzésében.

Czeizel Endre: ”Nem lehetséges a génsebészet”
Lehetséges-e a génmanipulálás? ”Le tudjuk tapogatni genetikai adottságainkat, de nem vagyunk képesek ennek megváltoztatására. Ez a tévhit onnan ered, hogy a baktériumokban a kromoszóma egyszerű láncsor. Az emberi kromoszóma ezzel szemben nagyon bonyolult szerkezetű. Három dolog kell a génsebészethez, vagyis a hibás gén kicseréléséhez: jó gén (ami megvan), annak bevitele a szervezetbe (ez is kivitelezhető), és hogy a jó gén „győzze le”, helyettesítse a hibás gént. Ez a harmadik faktor nem működik: a jó gén nem találja meg a beteg sejtben a sejtmagot, a sejtmagban az adott kromoszómát és benne a hibás gént. Nagy csalódás volt ennek felismerése.”
Minden esetben sikertelen a beavatkozás? ”Eddig csak néhány betegségnél tudtak eredményt felmutatni, ezek közül kettő csontvelő eredetű immunbetegség. Kivették a csontvelőt, tenyésztették a sejteket, és a sejttenyészetben tudták kicserélni a hibás gént. Majd ezt a csontvelőt visszaültették. Eddig az egyik halálos immunbetegségben szenvedő 12 gyereken hajtottak végre génbevitelt. Életben maradtak, de az ötévi nyomon követés után kiderült, hogy 4 leukémiát kapott. Amint belenyúlunk a génállományba, megbontunk valami egyensúlyt. Azt hittük, az orvostudomány embereket fog a genetikailag nemesíteni, de a génterápia nem működik.”

Fiaskók

Ami pedig a betegségekre való hajlam diagnosztizálását illeti, előfordult, hogy a családi kórtörténet és a családtagok géntérképe sokkal pontosabb eszköznek bizonyult az előrejelzésben, mint egy betegségért felelős gén akár 100 variánsa bizonyos betegeknél.

A génsebészet sem indult meg úgy, ahogy remélték (lásd a keretes anyagot Czeizel Endre szakvéleményével). További jogi bizonytalanságot képez annak kérdése, az egyén géntesztjének tulajdonjoga kit illett meg? A pácienst, aki előfizette? Vagy a tesztet elvégző céget, amely akár kiadhatja az adatokat harmadik személynek? Például egy biztosítónak vagy az illető munkaadójának. Egyelőre nem születtek precedens értékű, nagy médianyilvánosságot kiváltó perek biztosítók vagy munkaadók és biztosítottak vagy munkavállalók között, de a "genetikai diszkriminációt", "a bizalmas genetikai információt" és a "genetikai magántitok védelmét" övező félelmek nagyon is valósak.

A biztosítási ipar mindenesetre nincs még felkészülve a géntesztek rutinszerűvé válására, és ezek költségvonzatainak üzleti terveikbe integrálására.

Annyi bizonyos, a géntesztek sok családtörténetbe, családi dinamikába beleszólnak majd, véli a Financial Times: szakértők szerint ugyanis a terhességek 10-15 százalékára tehető azon esetek száma, ahol a gyerek állítólagos apja valójában nem a vér szerinti apa, s e szándékolatlan tévedés -vagy szándékos elhallgatás- általában nem derül ki.

Őssejtkutatások

Az embriók őssejtjeiről úgy vélik, életmentő, illetve gyógyító hatásúak lehetnek, mivel ezek még nem specializálódtak, bármilyen fajta szövetté képesek formálódni, ha emberi szövetbe helyezik őket. A sejtek kinyerése egyenlő az embrió elpusztításával. A konzervatív ideológia azonban az embriót élőlénynek tekinti, emberi kéz általi halálát pedig az élet szándékos elpusztításának.

George W. Bush ezért a republikánus ideológiát követve konzervatívan viszonyult az őssejtkutatáshoz, elfojtva a tudománynak ezt az ágát: csak 21-féle őssejtett engedélyezett államilag támogatott kutatás tárgyává tenni 2001-ben, és még ezt az engedményt is nagy ellenállás kísérte, főleg a vallásos csoportok részéről.

Az Obama-adminsztráció 2009. áprilisi határozatában megengedte az embrionális őssejtek állami pénzen való kutatását (mintegy évi 200 millió dolláros támogatással), de továbbra csak az abortusz-klinikákban felhalmozott "többletből" lehet mintát venni. A kísérletezés laboratóriumokban létrehozott őssejtekkel tiltott maradt, holott választási kampányában Obama ennek "terapeutikus" lehetőségeit dicsérte.

2009. decemberében kereskedelmi forgalomba került az első "szériája" azoknak a felnőtt sejtekből kivont pluripotens (vagyis e korai fázisban még szinte mindenre képes) őssejteknek, melyek "készítésében" egyáltalán nem "közreműködött" embrió, mint forrás. E "terméknek" is egyelőre kizárólag a gyógyszeripar láthatja hasznát: a produktumot a Cellular Dynamics International amerikai biotechnológiai cég azzal a céllal dobta piacra, hogy gyógyszertesztekhez használják őket.

Synthia
2010. májusában a Vatikán biotechnológiai felelőse, Rino Fisichella némi óvatossággal, de üdvözölte az első szintetikus őssejtek létrehozásának hírét. A Human Genome Projectben egykor résztvevő Dr. Craig Venter új cégének sikerült, hogy pusztán kemikáliákból összehozzon egy működőképes életformát: Venter munkatársai mesterséges génszekvenciákat illesztettek össze, majd azokat belehelyezték egy baktérium (a mycoplasma mycoides) génektől megfosztott vázába, s abban ismét élet keletkezett. A tudományos vívmány megosztotta a közvéleményt, sokan úgy vélték, Venter "Istent játszik”. A sajtó viccesen Synthiának becézte a szintetikus baktériumot. Venter elismerte, nála is van tabu, emberi testtel hasonlót nem művelne, továbbá óva intett attól, hogy a módszert biológiai hadviselésre használják fel.