Ádernek sem tetszik a nemzeti parkok földjének lenyúlása

2015. május 11. hétfő - 17:00 / kfarkas
  •    

A köztársasági elnök normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól a szakmai szervezetek által ellenzett törvénymódosításról, amely kivonta volna a védett területnek minősülő állami földeket a nemzeti parkok kezelése alól.

Kép: Pixabay

Az államfő álláspontja szerint az állami földvagyonról szóló törvénymódosítás egyes rendelkezései és elfogadásának módja nincsenek összhangban az Alaptörvénnyel, ezért Áder János előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól (Ab) –  közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal. A köztársasági elnök három kérdés vizsgálatára kérte az Ab-t: fogadott-e el az Országgyűlés feles többséggel olyan rendelkezéseket, amelyekről minősített többséggel kellett volna döntenie?  Ha így történt, az az államfő szerint felveti a törvény egyes részeinek közjogi érvénytelenségét.

Ugyancsak választ vár arra: sérültek-e a természetvédelem korábban elért szintjének megőrzését szolgáló intézményi garanciákra vonatkozó szabályok, valamint arra, hogy a jogszerűen megkötött, hatályos szerződések ezen törvénnyel módosíthatók-e? Áder János a honlapon közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott: mindannyiunk érdeke, hogy a nemzeti parkok működését illetően az Alkotmánybíróság döntését követően megnyugtató, egyértelmű jogi helyzet keletkezzen.

Közölte azt is: “a polgári demokrácia legfőbb ismérve a normakövetésen nyugvó jogállami működés, melynek fontos garanciáját jelenti a normakontroll kezdeményezésének alkotmányosan intézményesített joga. A törvényhozói akarat ugyanis csak az Alaptörvénnyel összhangban szolgálhatja a közjót, és ennek a törvények legapróbb részletkérdéseiben is tükröződnie kell”. Az indítvány elbírálására 30 nap áll az Alkotmánybíróság rendelkezésére – olvasható az elnöki nyilatkozatban.

Örülhetünk, hogy nem lép hatályba a törvény

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország üdvözli, hogy a köztársasági elnök megvétózta az állami földvagyonról szóló törvényt és alkotmányossági vizsgálatra küldte az Alkotmánybíróságnak. A természetvédők szerint ezzel beigazolódtak az állami és társadalmi szervezetek törvénytervezettel kapcsolatos aggályai. A természetvédelmi civil szervezetek az elnök döntése alapján igazolva látják a törvényjavaslattal szembeni szakmai és alkotmányossági aggályokat, amelyet számos civil és állami szereplő fejtett ki az elmúlt hónapokban. A civilek álláspontja szerint örülhetünk, hogy nem lép hatályba a törvény és így egyelőre nem éri kár hazánk természeti örökségét. Bíznak abban, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a természetvédelmi szempontból aggályos passzusokat és nem kerülnek ki a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezeléséből az állami tulajdonú védett földterületek.

Emberi jogokat is sérthet a Földtörvény
Megsértheti az Emberi Jogok Európai Egyezményét a tavaly hatályba lépett új Földtörvény a földhasználati és haszonélvezeti jogok törlése következtében, a Piac&Profitnak elküldött jogi vélemény szerint.

A törvénymódosítást  az ellenzék és szakmai szervezetek főként azért bírálták, mert védett természeti területeket is az NFA-hoz utal a nemzeti parki igazgatóságoktól. Ellenzéki képviselők szerint mindezzel természetvédelmi értékeket sodornak veszélybe, emellett “földmutyiról”, “földrablásról” beszéltek. Mint azt a Piac&Profit korábban megírta, a törvényjavaslatot a parlament fenntarthatósági bizottsága sem támogatta, néhány hete pedig a kétharmados törvényjavaslat bukott meg a Parlamentben.

(A jogszabálytervezet benyújtásáról itt olvashat!)

Fazekas Sándor az eredeti javaslata indoklásában ugyanakkor azt írta: az NFA a védett természeti és Natura 2000-es területek haszonbérbe adása során minden esetben érvényesíti a természetvédelmi szakmai előírásokat, amelyeket a nemzeti parki igazgatóságok adnak meg a szervezetnek, így a kizárólagos nemzeti parki igazgatósági vagyonkezelés fenntartása nem indokolt.

Csak a föld kell nekik

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország szakmailag teljesen alaptalannak tartja, hogy a kormányzat annak ellenére erőlteti a nemzeti parkok jogainak csorbítását, hogy nem valósulhat meg a kormányzat által eddig kommunikált cél, vagyis az állami vagyon egységes kezelése. Ez a lépés valóban a természetvédelmi rendszer jövőjére nézve rendkívül baljós tendenciát vetít előre. (Jogi szakértők alkotmányellenesnek minősítették a tervezetet.)

A természetvédők újra felhívják a figyelmet arra, hogy a törvény elfogadása visszafordíthatatlan károkat okozhat hazánk természeti örökségében és ezért alkotmányellenes. A szervezetek a törvény elfogadása esetén felkérik a köztársasági elnököt, az ombudsmant és a parlamenti pártokat, hogy forduljanak az Alkotmánybírósághoz az egészséges környezethez való alapjogot sértő jogszabály megsemmisítése érdekében.

A nemzeti parkok védelmében, a törvényjavaslattal szemben foglalt állást az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa szakmai bizottsága, az Országos Környezetvédelmi Tanács és 170 civil szervezet. A civil szervezetek felkérésére ezrek álltak ki és jelezték a tervezettel kapcsolatos aggályaikat a döntéshozóknak elküldött levelekben. (Egyébként tavaly már a védett területek ötödére rátette a kezét az állam.)