A szubvencionált zöld szektor sikere Kínában

2010. szeptember 24. péntek - 14:56 / Kriston László
  •    

A hamarosan talán WTO elé citált kínai szubvenciók fellendítették az ország zöld szektorát. De Kína kapcsolata a Világkereskedelmi Szervezettel több ponton is problematikus.

Öt évvel ezelőtt Kína egyáltalán nem számított a napenergia-iparban. Ma azonban a világ szolár-paneljeinek mintegy 50 százaléka (más forrás szerint 32 százaléka) Kína gyáraiból kerül ki. Ennek 95 százalékát külföldre exportálja az ázsiai óriásállam. A legújabb számítások szerint a globális szélturbina-gyártás felét is Kína adja idén.

Árverseny

A szolár-panelek ára közel 50 százalékkal esett az elmúlt két évben, míg a szélturbinák árszintje a negyedével csökkent. A New York Times szerint ez nemcsak a gazdasági válságnak köszönhető, hanem az erős versenynek, amelyben a méretgazdaságosság elvét kihasználó Kína alulkínál más régiók árainak. Megawattonként 685 000 dollárba (148 millió forintba) kerül egy kínai szélturbina, míg a nyugati termék 850 000 dollárba (184 millió forintba).

Kína a szélenergia felhasználóinak is nyújt anyagi előnyöket. Eme energiafajta előállítása eleve kevesebbe kerül, mint a napból nyert energia. Ennek köszönhető, hogy az ország tavaly lehagyta az USA-t és a világ legnagyobb szélturbina-piacává vált.

Kína és a ”tiszta energiák”
-2009-ben 162 milliárd dollárt fektettek a ”tiszta technológiai” szektorba világszerte, ebből 35 milliárdot Kínában, ami majdnem duplája az USA-ban eszközölt 19 milliárd dollárnyi invesztíciónak.
-1999-ben Kína a szolár-panelek 1 százalékát gyártotta, 2008-ban már 32 százaléka került ki a gyáraiból. Az ország szolár-panel exportjának volumene elérte a 15 milliárd dollárt.
-2004-ben még csak a ”tiszta fejlesztési projektek” 5 százaléka volt Kínában, 2008-ban viszont már a 84 százaléka, derül ki a Világbank legutóbbi adataiból. (2009-ről még nem született összesítés.)

A sárkány játszmája

Kína 2001 óta tagja a Világkereskedelmi Szervezetnek. A tagfelvétel annak idején az USA támogatásának köszönhetően történhetett meg. A genfi székhelyű WTO-nál két évente kötelező a tagországoknak jelentést tenniük támogatási programjaikról, ám Kína egy 2004-es jelentést leszámítva nem tett eleget ez irányú kötelezettségeinek, arra hivatkozva, hogy fejlődő ország és nincs egészen tisztában a tagsági kötelezettségek egészével.

Ráadásul a jelentés -mely a 2001-től kezdődő időszakról számolt be- eleve hiányos volt, mert csak a központi kormányzati intézkedéseket vette számba, a helyi önkormányzatok támogatásait nem.

Peking árfolyampolitikája, melynek lényege olcsóvá tenni a kínai exportot, már régóta szemet szúrt a nyugati világnak, és bár sérti az Nemzetközi Valutaalap (IMF) szabályait, a szervezet nincs olyan helyzetben, hogy erős szankciókkal büntethesse Kínát.

Betartanak

Kína jelezte az Egyesült Államoknak, hogy ellenzi azon amerikai terveket, melyek értelmében a Kongresszus bizonyos százalékban "helyi tartalmat" követelne a megújuló energiákat használó technológiáktól – éppen ahogy Kína tette korábban.

A cikkünk előző részében ismertetett szubvenciókkal Kína elhalássza a zöld energiacégeket Európa és az USA elől. Nemrég a BP csukta be szolár-panelgyártó részlegét az USA-ban és Spanyolországban, hogy kínai vegyesvállalatába csoportosítsa át termelését. Az amerikai Evergreen Solar a termék-összeszerelést helyezte át Kínába, miután Amerikában nem jutott kellő tőkéhez. Kínában ugyanis olcsóbbak a tőkeköltségek.

Klímafélelmek

A tiszta energia-iparban létezik ugyan üzleti fórum a kínai és amerikai szereplők közötti párbeszéd fenntartására, ám ha (amerikai) szakszervezeti nyomásra a két ország között elmérgesednek a kereskedelemdiplomáciai kapcsolatok, az nem segíti a klímaharcot sem és ez ügyben a nemzetközi összefogás lehetőségét. Mint ismeretes, Kína 2006-ban lehagyta az Egyesült Államokat országos szintű légszennyezésben, bár  az USA lakosaira kivetítve még mindig túl sok üvegházgázt ereget a légkörbe: az egy főre jutó emisszió háromszoros nagyobb a 309 millió lakosú USA-ban, mint a 1,3 milliárdos lélekszámú Kínában.

Megfigyelők úgy látják, ha Kína átvinné zöld szektor-szubvencióit a lakossági szférába, és a fogyasztók beszerzéseire koncentrálna az ipari szereplők előnybe hozása helyett, az egész WTO-huzavona elkerülhető lenne. A procedúra első lépése a kétoldalú konzultáció a vitázó tagországok között, amit rendszerint egy vita-elrendező bizottság felállítása követ.   

Annyi biztos, a minap a pekingi vezetés egyik vezető funkcionáriusa bejelentette: korlátozást készülnek bevezetni az ipari eredetű légszennyezésre és fellendítik az amerikai áruk behozatalát, hogy valamelyest kiegyenlítsék a két ország közt fennálló kereskedelmi deficitet.

Japán támogatások
A tokiói kormány törvényjavaslatot készít, amelynek keretében támogatná az elektromos autók számára lítiumos elemeket gyártó üzemeket. A jogszabály másik eleme, hogy meghosszabbítaná azt az év végén lejáró programot, mely támogatást nyújt azoknak a háztartásoknak, ahol energiatakarékos készülékeket vásárolnak. Kiterjesztenék a hatályát továbbá egy másik programnak, mely csökkenti a 35 éves lejáratú lakáshitel kamatait az energia-hatékony és földrengés-biztos házaknál.
Eközben Japán bemártotta Kanadát a WTO-nál: az az oka konzultációs kérelmének (mely a panasztétel első lépése), hogy Ontario államban hosszú távon garantálják a nap- és szélenergiai eszközök árát, ha azok 60 százalékban helyben készült összetevőket tartalmaznak. A 2009 októberében útjára indított kezdeményezés a maga nemében a legnagyobb Észak-Amerikában és a tokiói gazdaságpolitikusok szerint olyan szubvenciókat is magában foglal, amik a WTO szabályaiba ütköznek. Az Ontario ”Zöld Törvénye” által beindított program több külföldi zöldipari óriást vonzott az országban, mint például a német Siemens és a dél-koreai Samsung. Utóbbi 6,8 milliárd dollárt készül befektetni a régióban.