A szegény szegényebbé, a gazdag gazdagabbá válik

2011. november 20. vasárnap - 11:05 / Kriston László
  •    

A világszerte terjedő Occupy Wall Street-mozgalom, mely Budapestet is elérte, nemcsak a bankok szorítása, hanem a vészes társadalmi egyenlőtlenségek ellen is tiltakozik. Mennyire súlyos a helyzet? A számadatok siralmasak.

Közel 800 milliárdos több vagyont halmozott fel, mint amennyivel 3 milliárd ember (a 7 milliárd fős emberiség majdnem fele) rendelkezik. A globális nemzeti össztermék 80 százaléka egymilliárd ember kezében összpontosul, míg a maradék 20 százalékon osztozik a többi 6 milliárd ember. 1,4 milliárd ember él a létminimum szintjén, kevesebb mint napi 1,25 dollárból (314,5 forint, havi 9435 forint). 900 millió ember lakik nyomornegyedekben, ahol a közbiztonság nem garantált.

Béregyenlőtlenségek

1980-ban egy átlagos amerikai vezérigazgatói fizetés negyvenszer volt nagyobb a beosztottakénál. Reagan és Thatcher neoliberalista gazdaságpolitikájának eredményeként (mely csökkentette a gazdagokat érintő adót -a maximum Amerikában 35 százalék-, felpörgette a privatizációt és lazította a szabályozást) a cégvezetői bérezés ötszázszorosa lett az átlagfizetésnek Amerikában és Angliában. Az aránytalanság más nyugati országokban közel sem ilyen nagy: japán és svájci cégvezetők tízszer keresnek többet, mint ami a beosztottaik átlagfizetése, állítja Jack Rasmus. Eközben az alkalmazottak átlagórabére az 1979-es 15,91 dollárról alig nőtt, mindössze 18,33 dollár volt 2000-ben. Vagyis évente mindössze 11,5 dollárral emelkedett.

A gazdasági válság miatt a gazdagokra is rájárt a rúd, de ez aligha vált ki szimpátiát a társadalom többi tagjából. Amerikában 2008-ban 24 százalékkal csökkent az évi 30 millió dollárnál (vagyis évi 6,74 milliárd forintnál) többet keresők száma, állítja a CapGemini. De még mindig a 1000 legjobban kereső amerikai állampolgár viszi haza a keresmények 6 százalékát. 1977-ben 0,9 százalék volt ez az arány. A legtöbbet kereső 1 százalék pedig a bérek 23,5 százalékát söpri be a bankszámlájára, 9 százalékkal többet, mint a 70-es évek végén.

Kelet-nyugat

Egy amerikai vállalatvezető 1989-ben átlagosan 2,436 millió dollárt vitt haza éves keresetként (a részvényopciókat és prémiumokat is beleértve), 2000-ben pedig 10,775 millió dollárt, vagyis juttatásai megháromszorozódtak. 2009-ben a középfizetések évi 60 000 dollárt kóstáltak az USA-ban, ami havi 1,12 millió forintnyi keresménynek felel meg havonta. Magyarországon viszont ennek töredéke, 206 ezer forint az átlagkereset, állította idén a Központi Statisztikai Hivatal.