A harmadik ipari forradalom kezdetét éljük

2012. július 17. kedd - 11:49 / Timár Gigi
  •    

Egyedi igényekre szabott, bárhol előállítható termékek, leginkább a YouTube-hoz hasonlóan működő energiaellátási hálózatok - ez lehet a harmadik ipari forradalom.

Az első ipari forradalom Nagy-Britanniában kezdődött a 18. század végén a szénfűtésű gőzgép feltalálásával és a textilipar gépesítésével. A második a 20. század elején, a tömegtermelés lehetővé válásával köszöntött be. Most sokak szerint a harmadik ipari forradalom kezdetét éljük, amely az egyediségre, eredetiségre és fenntarthatóságra épül. Alapja a nanotechnológia és a megújuló energiák, ezek mellé zárkóznak fel az internet és más új technológiák jelentette lehetőségek.

Az ipari forradalom megváltoztatta a világot - Kép: PP Archív
Az ipari forradalom megváltoztatta a világot – Kép: PP Archív

Digitális földrengés

A digitális forradalom már számos ágazatot megrázott és megújított – többek között a médiát és a kereskedelmet -, most úgy tűnik, a gyártáson a sor. A sci-fiket valóra váltó új technológiák, fantasztikus anyagok, soha nem látott ügyességű robotok és az interneten elérhető szolgáltatások sora alapvető változást hozhat: a tömeggyártás legfontosabb ismérvével – milliárdnyi teljesen azonos termékkel – szemben a személyre szabott gyártás kora jöhet el. Míg a modern tömeggyártás atyja, Henry Ford szívesen hangoztatta, hogy termékét bármilyen vásárlói kérésnek megfelelő színben képes szállítani, amíg a kérés a fekete, most úgy tűnik, hogy a fogyasztók szeszélyei sokkal könnyebben kielégíthetők lesznek, a gyártás pedig a tömeges méretben elérhető testreszabott termékek irányába mozdul el. Megdőlhet az az elv is, hogy csak a nagy mennyiségben való gyártás lehet költséghatékony, így fontos szerep juthat a felhasználók folyamatos visszajelzéseinek és annak, hogy a legyártott tárgyak valakinek valamely valós problémájára adnak választ.

Olcsóbb, rugalmasabb és zöldebb

Energiaalapok
A harmadik ipari forradalom legalapvetőbb aspektusa a megújuló energiákra való átállás, célja a klímaváltozás megállítása, eredménye pedig egy alacsony CO2-kibocsátású, a fosszilis energiahordozóktól független gazdaság megteremtése lenne. Ez energetikai szempontból nem csupán zöld energiák használatát jelentené, hanem azt is, hogy az épületek maguknak állítják elő azt, a nap- és szélenergiát, valamint a hulladékokat felhasználva. A keletkező többletet helyben tárolják, vagy visszatáplálják a közös rendszerbe, ahonnan bárki igénybe veheti.

Míg régen egy tárgy előállítása számos különböző, előre legyártott alkatrészt igényelt, addig ma az egyszerűen, számítógépen megrajzolható tervek rétegenként, egyetlen háromdimenziós printer munkája nyomán valósággá válnak. Műanyag, acél, kerámia, de akár üveg vagy épp színezett homokkő „printelésére" is van lehetőség, kifejezetten költséghatékony módon. Az eddig nagyrészt prototípusgyártásra használt 3D nyomtatási technológia mára bárki számára elérhető lett, egyre több cég szakosodik a fogyasztó által megtervezett egyedi tárgyak legyártására – Magyarországon például a FabLab ad lehetőséget, hogy bárki kipróbálhassa az eszközt.

A háromdimenziós nyomtatás úgynevezett additív gyártási technológia, vagyis nem egy nagyobb tömbből való elvétellel – például vágással – hozza létre a kívánt formát, hanem vékony rétegek egymásra „nyomtatásával" építi fel azt. A technológia jelentősen csökkenti a gyártás ökológiai lábnyomát, mivel gyakorlatilag nincs gyártási hulladék, és mert a könnyű variálhatóságnak köszönhetően pont olyan és pont annyi tárgy születhet, amilyenre és amennyire éppen szükség van. A gyártás efféle lehetőségei azt jelentik az Economist című folyóirat elemzése szerint, hogy hatalmas gyárak helyett szinte bármi szinte bárhol előállítható. Ma már olyan finom műszerek, mint egy hallókészülék vagy éppen katonai repülőgépek alkatrészei is készülhetnek ilyen speciális nyomtatókkal. Ha ilyen termékek gyártásához nincs szükség külön gyártósorokra, az az ellátási láncok megszokott rendszerének felbomlásához vezethet. Egy eldugott településen sem kell heteket várni például egy elromlott alkatrész cseréjének megérkezésére, ehelyett az letölthető, majd kinyomtatható lenne az internetről.

Decentralizált hálózatok

Mindez nemcsak azt jelentheti, hogy egyre kevesebb kétkezi munkásra és egyre több tervezőre és mérnökre lesz szükség, de megváltozhat a gyártás helye is. Míg az elmúlt időszakban a cégek előszeretettel telepítették gyártókapacitásaikat messzi, alacsony bérű országokba, ez a folyamat már most lassulni látszik. Az ok nem e távoli országok bérköltségeinek növekedésében keresendő, hanem abban, hogy a cégek fogyasztóikhoz közelebb gyorsabban, könnyebben tudnak reagálni a változó igényekre.

A folyamat legfontosabb eleme a decentralizáció, amely az energiatermelésre is igaz. A zöld energiák területén is az a cél, hogy sok helyen valósuljon meg például az áramtermelés, egyre több ház tetején legyen napkollektor, álljon szélkerék az udvarán. Ahogyan az internet demokratizálta az információhoz való hozzáférést, hamarosan ez történik az energiaszektorral és a gyártással is. Ehhez azonban az kell, hogy a felhasználók és a döntéshozók ne nemzetpolitikai szempontok alapján gondolkozzanak, hanem geopolitikai szinten, és a határokon átnyúló közösségekre, kiváló képzettségű emberekre és tiszta szabályok megteremtésére összpontosítsanak.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor