A válság ártott a CSR-nek is

2014. február 07. péntek - 19:10 / piacesprofit.hu
  •    

A cégek által - itthon egyelőre még nem kötelezően - elkészített fenntarthatósági jelentések elemzése alapján a válság ezen a területen is érezteti hatását.

A KÖVET Egyesület adatbázisa szerint Magyarországon 1996 és 2013 között összesen 126 vállalat (illetve szervezet, hiszen a jelentéstevők között találhatóak például önkormányzatok is) adott ki összesen 467 jelentést. Az évek szerinti eloszlásban azért jön ki magasabb szám (összesen 520), mert néhány vállalat nem egy, hanem több évre vonatkozó jelentéseket készít – az ilyen jelentéseket az összes vonatkozó évben figyelembe vettük.

A legtöbb fenntarthatósági jelentés, illetve nyilatkozat a 2008-as évre vonatkozóan jelent meg, az ekkor kiadott 65 jelentés közül 29 készült a GRI szerint (vagyis a jelentések 44,6%-a). Ebből 9 jelentést minősített független harmadik fél (5-öt a KÖVET Egyesület).

Valószínűleg a válság hatására a jelentések száma csökkenő trendet mutat, a 2012-es évre vonatkozóan már csak 34 szervezet adott ki fenntarthatósággal kapcsolatos jelentést, illetve nyilatkozatot. Vannak olyan korábbi jelentők, akik az éves jelentésbe tettek be erre vonatkozó adatokat, de ezek mennyisége és minősége messze nem felel meg az addigi jelentéseikének. Ez természetesen nem vonatkozik az integrált éves jelentésekre (ezeket azonban beleszámoltuk a 34-be). Integrált éves jelentést 5 szervezet, az Alpiq Csepeli Vállalatcsoport, a Magyar Nemzeti Bank, a MOL Nyrt., a Szerencsejáték Zrt., a TVK Nyrt. adott ki 2012-re vonatkozóan.

Forrás: KÖVET Egyesület  (A 2013-ra vonatkozó adatok még nem tekinthetők relevánsnak, hiszen a vállalatok többsége májusban, az éves jelentéssel egy időben, vagy az után szokta elkészíteni fenntarthatósági jelentését. A már megjelent három jelentés nem a teljes 2013-as évre vonatkozik. A kétéves jelentéstételi periódust választók miatt ezen kívül elképzelhető, hogy a 2012-re vonatkozó jelentések száma is nő még 1-2 db-bal, ez azonban nem jelent majd szignifikáns változást.)

G4: az új GRI
Változik a világ legelterjedtebb fenntarthatóságijelentés-keretrendszere. A szakértők szerint ez a jó szándék ellenére akár ronthat is a helyzeten, ha a vállalatokra fenntarthatatlan terheket rónak. A Global Reporting Initiative 1997-ben indult azzal a céllal, hogy iránymutatással és megfelelő támogatással általános gyakorlattá tegye a vállalatok fenntarthatósági teljesítményéről szóló beszámolók készítését. Első szabványát 2000-ben tette közzé, majd több változaton keresztül odáig fejlődött, hogy mára 11 ezer vállalat használja a GRI útmutatóját jelentése elkészítésekor. Az új G4 rendszerhez javasolt változtatások viszont visszafelé sülhetnek el.

A GRI alkalmazása egyre jellemzőbb a jelentéstevők között. Míg 2001-ben és 2002-ben még csak 1-1 szervezet készítette a Globális Jelentéstételi Útmutatás alapján a jelentését (tehát csak a jelentéstevők 4,34, illetve 4,54 %-a), addig a 2012-es jelentéstevő 34 szervezetnek a fele, 17 hivatkozott a GRI-re, illetve sorolta be jelentését a GRI besorolása szerint. Ezen jelentésekből 10 db B besorolást kapott, ebből 1 minősített (OTP Nyrt.), 5 db C besorolást, ebből 1 minősített (Sanofi-aventis Zrt.). A két db A besorolású jelentést is minősítette független szakértő (ezeket a MOL és a Magyar Telekom Csoport adta ki).

Látható, hogy 2007-ben és 2008-ban megugrott a C besorolású jelentések száma, ami az akkor meghirdetett Good CSR programnak volt köszönhető. Ennek az volt a lényege, hogy a vállalatok C szintű jelentéseikkel vehettek részt egy pályázaton, illetve megjelenhettek egy közös kötetben. Ezek a jelentések nem teljes értékűek (általában 4 oldalasak), inkább PR-anyagnak, jobb esetben jelzésértékű első lépésnek tekinthetők, mint részletes beszámolónak a cég környezeti és társadalmi tevékenységéről (ezt alátámasztja, hogy a legtöbb, akkor Good CSR jelentést megjelentető cég azóta nem adott ki újabb jelentést).

A fenntarthatósági jelentések auditálása alapján is le tudunk vonni bizonyos következtetéseket. Míg 2008-ban még 9 cég kért minősítést független harmadik féltől, addig 2012-ben már csak 4 szervezet (ld. előbb) kért ilyen fajta hitelesítést. (Ha a minősítéseket az összes megjelent jelentéshez arányosítjuk, akkor kevésbé negatív a kép: 2008-ban a megjelent jelentések 13,8-át hitelesítették, 2012-ben ez az arány 11,8%).

A cégek abban is változtattak, hogy már nem auditáltatnak civil szervezettel, érintetti fórummal, pedig 2008-ban a 9 minősítésből 5-öt a KÖVET Egyesület végzett. A KÖVET módszere az adott vállalatra szabható, szigorúan értelmezi a fenntarthatóság három pillérét, mint teljesítmény-kritériumot, és nemcsak az adott évi jelentést, de a vállalat teljes működését besorolja ezen szempontok alapján, dokumentumelemzést, személyes interjúkat, valamint egy érintetti találkozó eredményeit felhasználva. A vállalatok azonban inkább azt az utat választják, hogy az éves jelentést minősítő nemzetközi könyvvizsgálóval ellenőriztetik a fenntarthatóságra vonatkozó adatokat. Ez a gyakorlat a helyi társadalomra és annak problémáira vonatkozó kérdésekre nem fordít külön figyelmet.

Összességében elmondható, hogy a válság negatív hatása nemcsak a CSR egyéb megjelenési területein, hanem a kiadott jelentések számában is megfigyelhető. Ha a cégek készítenek is fenntarthatósági jelentést, annak külső hitelesítésére már kevéssé áldoznak. 2008 óta javulás csak a GRI-felhasználók arányában figyelhető meg.