6 üzleti modell, amely a fenntartható gondolkodás szülötte

2013. december 24. kedd - 16:05 / Timár Gigi
  •    

A fenntarthatóság az üzleti életben sokszor még mindig valamiféle kiegészítésként, lehetséges „extraként” jelenik meg. Pedig akár üzleti modell is lehet.

Üzleti modell is lehet – Kép: SXC

Bio

A korábban jellemző, a hatékonyságot mindenek elé helyező termelés helyett a sok esetben több emberi munkával és több veszteséggel járó bio vitathatatlanul jövedelmező iparág lett. A biotermelés a világ legdinamikusabban fejlődő mezőgazdasági rendszere, termékeiért boldogan fizeti ki a magasabb árat a fogyasztó. Mára bőven túllépett a mezőgazdaság területén, és univerzális varázsigévé vált.

Újrahasznosítás

A legtöbb biznisz esetében a legnagyobb költséget az alapanyag beszerzése jelenti. Mi van, ha ezt (szinte) ingyen kapjuk? Ráadásul még a környezetnek is jót teszünk a hulladék termékké alakításával. A dolog nem csak kicsiben működik. Mára világcégek alapozzák kizárólag máshol hulladéknak minősülő alapanyagra a termelésüket.

A megosztás gazdasága

A „sharing economy”, vagyis a megosztáson alapuló gazdaság vagy együttműködő fogyasztás a különböző javak, a tudás, az erőforrások, a kapcsolati információk és az infrastruktúrák megosztását egyaránt magában foglalja. Mára ott tart, hogy a Time magazin a 10 legnagyobb üzleti ötlet közé sorolja, ami megváltoztatja majd a világot, mások pedig egyenesen a következő ipari forradalomról beszélnek.

Méltányos kereskedelem

40 000 fogyasztó a szupermarketek ellen
Negyvenezer fogyasztó írta alá a világ minden tájáról azt a petíciót, amely a kereskedelmi láncok tisztességtelen forgalmazói magatartásának szigorúbb szabályozását követeli.

A fair trade, a méltányos kereskedelem hívei adományok helyett piaci alapon próbálnak segíteni a harmadik világ nyomorgó lakosain. A méltányos felvásárlási ár, a gyermekmunka elleni harc és a mozgalom többi alapelve pedig megnyugtatja kissé a háborgó lelkiismeretű nyugatiakat. Bár még nem hivatalos minősítéssel, de az elvek sokkal közelebb is érvényesülnek. Hol közösségi gazdálkodásnak, hol szerződéses gazdálkodásnak vagy szolidáris gazdálkodásnak hívják, de a filozófia mindenhol ugyanaz: direkt kapcsolat a termelő és a fogyasztó között.

Társadalmi vállalkozás

Az úgynevezett társadalmi vállalkozások a szolidáris gazdaság megteremtésének előmozdítói. Tevékenységüket a hármas optimalizálás határozza meg: a valódi értékteremtéshez a profit önmagában kevés, azt ki kell egészíteni a környezet és a társadalom szempontjaival. Mára olyannyira nem marginálisak, hogy kiemelten támogatandó csoportként szerepelnek a következő uniós támogatási ciklus tervezetében.

Lassítsunk!

A slow mozgalom tagjai a felgyorsult világ és a mértéktelen globalizáció ellen tiltakoznak egész életvitelükkel. Egyre nő azok száma, akik azt vallják: a világ gyorsulása nem valós biológiai vagy társadalmi igényen alapul, és ez a filozófia hatja át étkezésüket, utazásukat, gyereknevelésüket, vásárlási és öltözködési szokásaikat, sőt a befektetéseiket is. Kiszolgálásuk számos lehetőséget tartogathat.

Többet is hajlandók fizetni a fogyasztók a felelős cégek termékeiért
Egyre több magyar fogyasztó hajlandó többet fizetni egy termékért vagy szolgáltatásért, ha tudja, hogy az érintett vállalat saját programja keretében közvetlenül támogat társadalmi célokat. A magyar fogyasztók 31 százaléka a felmérés előtti hat hónap során vett legalább egy árucikket vagy szolgáltatást olyan cégtől, amelyről tudta, hogy közvetlenül juttat pénzt társadalmi törekvésekre.