Fennáll az Amazonas-medence szavannává válásának esélye

2019. augusztus 28. szerda - 18:24 / piacesprofit.hu
  •    

Még egyetlen olyan brazil elnök sem volt, akinek a politikája annyira szembe ment volna a környezetvédelemmel, mint Jair Bolsonaróé, mondta Gustavo Szilagyi brazil geográfus és vidékfejlesztési szakértő.

Szerinte a jelenlegi erdőtüzek nagy része az erdőirtásokhoz köthető, amelyeket a brazil elnök is ösztönzött. Mint a Privátbankár-nak adott interjújában mondta, fennáll az Amazonas-medence szavannává válásának veszélye.

Európában arról szólnak a hírek, hogy Brazíliában lángol a világ tüdeje, és akut vészhelyzet van. Valóban ennyire súlyos a helyzet?

– Valótlanok azok az állítások, amelyek az Amazonast a Föld tüdejének nevezik. A bolygó oxigénkészletének 55 százaléka az óceánokban keletkezik a tengeri algák és planktonok által. A trópusi erdők (például az Amazonas) az oxigén-kibocsátás 24 százalékáért felelősek, és szinte az összes, általuk termelt oxigént felhasználják a fotoszintézis során.

Az Amazonas legfontosabb szerepe, hogy fenntartsa a klíma egyensúlyát Dél-Amerika nagy részén. Jelentős részben felelős az esős időszakokért Brazíliában. 

Nemrég brazil tudósok publikáltak egy cikket a Nature Scientific Reportsban, amelyben bebizonyítják, hogy az erdőirtás csökkenti az evapo-transzspirációt (a növényzet és a talaj együttes párolgása – a szerk.) Emiatt a levegő szárazabb lesz, és kevesebb eső esik. Mindez csökkenti a szelek sebességét és a nedvesség terjedését az esőerdők felett, így kevesebb vízpára érkezik az óceán felől, ami tovább mérsékli a csapadékot.

Lángoló Amazonas. (Forrás: Depositphotos) Lángoló Amazonas (Forrás: Depositphotos) 

Az amazóniai erdőirtások terjedése országos szintű aggodalmat okoz, a növekedést a brazil kormánynak is nagyon komolyan kell vennie.

– Ön és családja Brazília északkeleti részén, Natal városában él. Befolyásolja-e a tűzvész az Önök életét?

– Natal kétezer kilométerre fekszik Belémtől, Pará szövetségi állam fővárosától. Ez a hozzánk legközelebbi amazóniai állam, ott van a pusztító tüzek néhány gócpontja. De a távolság miatt minket nem érint közvetlenül a tűz.

Az Amazonas éghajlatváltozása ugyanakkor komoly hatással lehet a mi államunkra is, amely területének 97 százaléka már most is félsivatagi éghajlatú, az El Nino-jelenség káros hatása miatt.

Ez felelős a térségünket sújtó nagy szárazságért, ami nehezíti  a földművelést és az állattenyésztést, és közvetlenül érinti a régióban élő 1,5 millió brazilt.

– A környezetvédők egy része Jair Bolsonaro brazil elnököt teszi felelőssé a katasztrófáért. Szerintük az elnök az erdőirtás folytatására, egyes területek felégetésére ösztönözte a helyi gazdálkodókat, hogy azoknak legyen elég területük az állattartáshoz. A gazdálkodók pedig nem tudták kontrollálni az általuk szított tüzeket. Mennyiben igaz ez a vád?

– Még egyetlen olyan brazil elnök sem volt, akinek politikai megnyilvánulásai annyira szemben álltak volna a környezeti ügyekkel, mint Jair Bolsonaróé. Már választási kampányában jelezte, hogy ha megválasztják, az állam visszafogja majd a környezetvédelmi tevékenységét, és minden területen aktívan ösztönözni fogja a földművelést és az állattenyésztést. Tehát nem meglepetés, amit tett.

Elnöksége első nyolc hónapjában gyakorlatilag minden olyan állami eszközt megszüntetett, amellyel felügyelni lehetett az amazonasi erdőirtást. 

Az interjú folytatását a privátbankár.hu-n olvashatja el.