Félúton az EU a 20 százalékos megújuló-részarány felé

A 27 tagállamot tömörítő Európai Unióban 2008-ban 0,6 százalékkal nőtt a megújuló energiák részesedése az összenergia-használatból. Az EU mindössze félúton jár a 2020-ra vállalt 20 százalékos megújuló energia részarányra történő átállásban, ismertette kutatási eredményeit az Eurostat, az EU statisztikai hivatala.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az EU megújuló energiákra vonatkozó direktívája eltérő arányt állít fel tagországonként, figyelembe véve a "kiindulási pontot", vagyis az adott állam energiaszektorának fejlettségét és a nemzetgazdaság teljesítőképességét. Ezért állhat elő például az, hogy Romániának csak 3,6 százalékkal kell még növelnie a megújuló energiák arányát, míg Svédországnak 4,6 százalékkal, mivel szomszédunknak 24 százalékot kell elérnie, a skandináv országnak viszont 49 százalékot, magyarázta a Reuters.

Meglehet a 30
Európa képes lehet akár 30 százalékkal is csökkenteni a károsanyag-kibocsátását, ha megtalálja a módját annak, hogy a gazdagabb nyugat-európai területek felől Kelet-Európába csatornázza a regionális forrásokat, írja az EurActiv.hu szerkesztőségéhez eljuttatott elemzésben David Buchan, az Oxford Institute of Energy Studies kutatója. „Előbb vagy utóbb Európának 20-ról 30 százalékra kell feltornáznia a kibocsátás-csökkentés terén tett, 2020-ra vonatkozó vállalásait. Ellenkező esetben örökre eltűnik a lehetőség, hogy 2050-ig 80 százalékkal fogják vissza a fejlett világ kibocsátását” – írja elemzésében David Buchan.

Megáll a szélenergia az országhatároknál

Európa-szerte óriási beruházásokat eszközöltek a szélenergia-szektorban, ám a sok milliárd eurós befektetéseknek addig nem láthatjuk hasznát, amíg a Unió nem lép fel az energiamonopóliumok ellen. Hogy Európában zavartalanul áramolhasson a szélenergia, és az instabil, változó szélviszonyokat kiegyenlíthessék, ahhoz becslések szerint több tucat kapcsolatot kellene kiépíteni az egyes vállalatok és infrastruktúráik között - mivel minél nagyobb a hálózat, annál jobban tudja kiegyenlíteni egyes részeinek változékonyságát.

A szél fúj és nem ismer országhatárokat, a szélből kinyert energia azonban rendre megreked az országokon belül. A támogatási rendszer túlnyomórészt ignorálta a hálózatok együttműködésének kérdését. A szélenergia hasznosítása gyakran monopóliumot élvező állami vállalatok kezében van. Egy új EU-s jogszabály értelmében azonban változás várható, szakértők úgy látják, a nagyvállalatok feldarabolódnak, és el fogják adni a hálózatokat fenntartó leányvállalataikat.

Az elmúlt évtizedben Dániában és Spanyolországban húzták fel a legtöbb szélerőművet. E két ország energiaigénye közel 50 százalékát képes szélenergiával kielégíteni. Dánia, mivel jól összekötötték a skandináv államokkal, könnyen át tudja adni a megtermelt energiát, ám Spanyolország csak szélenergia-kapacitása 2 százalékát képes kijuttatni az országból. Egy-egy szeles napon leállásra kényszeríti a helyi gáz- és szénerőműveket, hogy felhasználásra kerüljön a szélenergia, és ne terhelődjön túl a rendszer.

A spanyol és a francia energiaóriás (RTE) csak a közelmúltban kezdte meg az együttműködést egy 225 millió eurós támogatás jóvoltából, írta a Reuters. De ennek gyakorlati hatása csak 2014 után mutatkozik majd meg.

Tovább szigorítanák a kibocsátási limitet

A megújuló energiák térnyerése természetesen kulcsfontosságú a 2020-ra vállalt 20 százalékos emisszió-csökkentés teljesítéséhez. Az EU vezetése már korábban kilátásba helyezte, hogy a klímavédelem érdekében hajlandó 2020-ra az üvegházgáz-kibocsátás mérséklését nagyobb mértékben, 30 százalékban megszabni, hogy ezzel tovább ösztönözze a "tiszta technológiák" fejlődését.

A Financial Times honlapján megjelent közös tárcájában a brit energiaügyi miniszter, Chris Huhne, a német környezeti miniszter, Norbert Roettgen és a francia ökológiai miniszter Jean-Louis Borloo úgy érveltek, az emissziós limit erősítése szükséges ahhoz, hogy az európai zöld szektor versenyben tudjon maradni a kínai, amerikai, japán, indiai zöld innovációkkal és termeléssel. A három európai nagyhatalom szakminisztere figyelmeztetett, hogy a recesszió a klímaharchoz szükséges pénzek egyharmadát elszívta, és ha nem fokozzák az emissziók megfékezését, akkor a későbbi emisszió-csökkentések (tudniillik 2050-ig szól a teljes ütemezés) még több pénzt fognak felemészteni. Magyarán minél előbb vagyunk túl rajta, annál olcsóbb a klímavédelem.

Alternatív energiák
Megújuló energiák részaránya a teljes fogyasztásban:
  • 2006: 8,8%
  • 2007: 9,7%
  • 2008: 10,3 %
Megújuló energia-részarány 2008-ban:
  • Svédország 44.4 % (elérendő: 49 %)
  • Finnország: 30.5 %
  • Lettország: 29.9 %
  • Ausztria: 28.5 %
  • Portugália: 23.2 %
  • Franciaország: 11 % (elérendő: 23 %)
  • Németország: 8.9 % (elérendő: 18 %)
Sereghajtók:
  • Belgium: 3.3 %
  • Hollandia: 3.2 %
  • Anglia: 2.2 % (elérendő: 15 %)
  • Luxemburg: 2.1 %
  • Málta: 0.2 %

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo