Félsiker az erdőirtás ellen

2014. szeptember 24. szerda - 18:30 / piacesprofit.hu
  •    

Megtörtént az első jelentős előrelépés a New York-i klímacsúcson: több mint harminc ország egyezett meg az erdőirtások korlátozásáról. Ugyanakkor az egyezmény csak félsikernek tekinthető, mert az egyik legnagyobb fakitermelő ország, Brazília nem írta alá az egyezményt, ami egyébként sem kötelező érvényű.

Kép: MTI

Jelentős anyagi támogatást kapnak azok a szegény országok, amelyek vállalják az erdőirtás gyakorlatának beszüntetését – jelentette be a brit kormány az ENSZ keddi nemzetközi klíma-csúcsértekezletén New Yorkban, amelyen több mint harminc ország és negyven vállalat írta alá az erdők védelméről szóló nyilatkozatot. Az aláírók között szereplő Nagy-Britannia, Németország és Norvégia mintegy húsz új program finanszírozása révén fog pénzt biztosítani az erdőirtás mértékét csökkentő országoknak a következő néhány évben. A programok várhatóan több tízmillió fontos forrást jelentenek.

Az emisszió ötödét megtakaríthatnánk

A globális üvegházhatású gáz kibocsátásának majdnem ötödéért az erdőirtás a felelős, mivel a fák elégetésekor felszabadul az általuk raktározott szén-dioxid. (Ráadásul az erdők sok szén-dioxidot is megkötnek.) Az erdők védelméről szóló New York-i nyilatkozat (New York Declaration on Forests) a globálisan zajló erdőirtás mértékének felére csökkentését (2020-ig), majd teljes beszüntetését (2030-ig) tűzte ki célul a klímaváltozás elleni harc jegyében.

Az erdőirtás problémájának kezelése mellett a nyilatkozat az elpusztított erdőterületek helyreállítására is kitér. A deklaráció hatékonyságát illetően azonban kételyek merültek fel, egyebek között azért, mert Brazília például nem tartozik az aláírók közé (pedig a dél-amerikai ország az egyik legnagyobb erdőirtó), és mert a felekre nézve nem kötelező erejűek az abban foglaltak.

Egy művész világhíres festményekről retusálta ki a fákat, hogy lássuk, hogy festene a világ nélkülük. A látvány döbbenetes.

A brit kormány több mint 200 millió fontot ajánlott fel a szegény országok támogatására. A brit Energia és Klímaügyi Minisztérium (DECC) emellett 45 millió fonttal támogat egy Világbank-projektet, amely a trópusi országokban zajló erdőirtás visszaszorítását célozza – olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában.

Libéria nem ad ki új fakitermelési engedélyeket

Norvégia 150 millió dollárt fog fizetni Libériának az erdőirtás 2020-ig való beszüntetéséért. Libéria lesz az első afrikai állam, amely fejlesztési segélyért cserébe teljesen beszünteti a gyakorlatot. Az ország nem rendelkezik hatalmas erdőterületekkel, ám itt található a megmaradt nyugat-afrikai esőerdők jelentős része. Sokan aggódtak amiatt, hogy az Ebola-járvány nyomán jelentősen megnövekszik a fakitermelés mértéke a pénzhiánnyal küszködő Libériában. Néhány kutató az erdőterületek nagyarányú elpusztításával hozta összefüggésbe a járványt: úgy gondolják, az erdőirtások során kerülhettek kapcsolatba az emberek a vírus természetes forrásával.

Túlléphetjük a kritikus felmelegedést
Hogy állunk az üvegházgáz-kibocsátás csökkentéséért folytatott harcban? És elegendő-e e limit betartása ahhoz, hogy megfékezzük a természetben végbemenő folyamatokat, mint amilyen a tundra metánban gazdag jégtakarójának felolvadása vagy a melegedő tengerek karbonelnyelő képességének csökkenése? Az ENSZ konkrét válaszokat kínál.

A mostani megegyezés szerint Norvégia segít Libériának az erdőfelügyeleti-rendszer kiépítésében. A nyugat-afrikai ország nem ad ki új fakitermelési-engedélyeket, amíg a már létezőket felül nem vizsgálja egy független testület. Ezen felül védetté nyilvánítja erdőterületeinek 30 vagy nagyobb százalékát 2020-ig, és anyagi juttatásokat biztosít az erdőket megóvó közösségek számára.

A legnagyobb veszély, amely az emberiséget valaha is fenyegette

„Soha még ilyen kihívással nem néztünk szembe” – mondta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a klímacsúcs megnyitóján. „A klímaváltozás emberi és gazdasági hatásai hamarosan elviselhetetlenné válnak, ezért minél gyorsabban lépnünk kell, hogy megálljt parancsoljunk a folyamatnak” – hangsúlyozta az ENSZ főtitkár, aki minden államot felszólított, hogy tényleges emissziócsökkentési vállalásokkal érkezzenek a jövőre Párizsban tartandó újabb klímacsúcsra, ahol a Kyoto-i Egyezményhez hasonló megállapodás aláírását tervezik.

„Az Európai Unió készen áll” – emelte ki ennek kapcsán Jose Manuel Barroso az Európai Bizottság elnöke. A portugál politikus szerint az EU nemrégiben elfogadott új klímacéljai, miszerint 2030-ig a tagországok 40 százalékkal csökkentik kibocsátásukat és 30 százalékkal energiafogyasztásukat jelzik, hogy Európa mindent megtesz a klímaváltozás feltartóztatása érdekében.

Egy eurónyi megelőzés hat eurónyi kártól kímél meg

“Magyarország már teljesítette azt, amit más országok még csak meg akarnak fogalmazni” – – jelentette ki kedden az ENSZ New York-i klímacsúcsán Áder János köztársasági elnök. Áder János elmondta, hogy Magyarország tovább szeretne haladni ezen az úton, növelni az energiahatékonyságot, és minél több alternatív energiát felhasználni. A köztársasági elnök szerint ha ma sikerülne megállapodni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, az emberiség korábbi felelőtlenségének hatásai akkor is további 30-40 évig érezhetők lennének. Magyarország ezért megfogadta a Stern-jelentésben megfogalmazottakat – e szerint egyeurónyi, a megelőzést szolgáló beruházás hateurónyi kártól mentesíthet -, tározókat épít, és próbál további hatékony intézkedéseket tenni – tette hozzá. Áder János elmondta, hogy Magyarország özönvízszerű esők és áradások formájában legutóbb két héttel ezelőtt kapott ízelítőt a klímaváltozás következményeiből.

Botswanában is biztonságosabb élni, mint nálunk
Szaúd-Arábia, Katar, Málta az éllovas azon a listán, amely a természeti katasztrófák szerint rangsorolja az országokat. Magyarország a lista közepén helyezkedik el, elsősorban az egyre pusztítóbb árvizek és esőzések miatt, de még így is megelőzzük Hollandiát és Japánt.