Zöldáram – Kinek kell és mennyiért?

2012. június 29. péntek - 15:15 /
  •    

A 20. század az atomenergia és az olaj évszázadaként vonul majd be a történelembe, míg a 21 század globális környezeti kihívásaira egyértelműen a fenntartható, kisebb környezeti terheléssel járó energiaforrások használatának bővítése lehet a válasz. A villamos energia ellátásban a minimális szén-dioxid kibocsátással járó, fenntartható forrásból származó zöldáram lehetne a megoldás a környezetvédelmi problémákra. Magyarországon azonban egyelőre még gyermekcipőben jár ez a kezdeményezés.

Mind Magyarországon, mind Európában több szolgáltató portfoliójában is elérhető a zöldáram-konstrukció, ugyanakkor a fogyasztók nagy része nincs tisztában azzal, hogy az általuk zöldáramként vásárolt villamos energia sokszor egyáltalán nem „zöld" forrásból származik, hazánkban pedig a 2007-ben létrehozott KÁT (kötelező átvételi mérlegkör) kivételével nem létezik olyan állami ösztönző, ami segíthetné a megújuló energiaforrások elterjedését. Közben a világban zajlik a fenntartható energiaforrások forradalma: jelentősen nőtt a globális energiamixben – és ezen belül az Európai Unió tagállamaiban a megújuló energiaforrások, illetve a zöldáram aránya (Németországban a 20 százalékot is átlépte. Ennek ellenére az unió korábbi célkitűzései túlzottnak bizonyultak, egyetlen megújuló energiafajtánál sem sikerült elérni a 2010-re kitűzött célokat. A piacon az elmúlt években végbement fejlődés ellenére a megújuló források hasznosításának növelésére még mindig az állami ösztönzők jelentik a legjobb megoldást, de milyen formában és milyen mértékben valósuljon meg ez a támogatás?" – hangzott el a kérdés az Energiainfo és a KPMG közös sajtóbeszélgetésén Budapesten. A szakértők egyetértettek abban, hogy a már meglévő teljesítmény támogatására, illetve az új beruházások ösztönzésére a legjobb megoldás egy zöld tarifa bevezetése lenne.

A szakemberek szerint a napenergia a legtisztább
A szakemberek szerint a napenergia a legtisztább

Ennek kapcsán a megújuló energiaforrások túltámogatásától óvott ifj. Chikán Attila az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon komoly kérdést vet fel, hogy amikor majd lejár a KÁT támogatás a nemrégiben felállított megújuló-energiatermelő üzemekre, égető probléma lesz, hogy ezek közül mennyi lesz majd képes megélni a piacról. „A fő kérdés azonban az, hogy van-e olyan fogyasztói réteg, vagy csoport, amely hajlandó lenne a sokat emlegetett zöld áram tarifát megfizetni. Én elsősorban a vállalati szektorra koncentrálnék, mivel már a válság előtt jelentkeztek annak jelei, hogy az ipari szegmensben lenne igény fenntartható forrásból származó energiára."

Mitől zöld a zöldáram?
Komoly vita dúl az energetikában annak kapcsán, hogy milyen forrásból származó villamos energiát nevezhetünk zöldáramnak. Az, hogy a magyar szabályozás igazán nem ismer ilyen kitételt, csak a jéghegy csúcsa, tőlünk nyugatabbra is nagy a káosz a témában. Drucker György az Energiainfo.hu vezető elemzője szerint a magyarnál nagyságrendekkel fejlettebb német piacon kapható zöldáram-csomagok mindössze tíz százaléka garantálja a 100 százalékban megújuló energiaforrások használatát, a szolgáltatók többsége a „zöld” csomagban mindössze annyit garantál, hogy a villamos energia egy része, (átlagosan a teljes fogyasztás 5-10 százaléka) fenntartó forrásból származik. A magyar piacon is vita van arról, hogy zöldáramnak tekinthető-e a Paksi Atomerőműből származó villamos energia, mivel az Atomerőmű egy kilowattórára eső szén-dioxid kibocsátása messze a legalacsonyabb a hagyományos energiaforrások közül. A nukleáris energiát azonban csak nehezen lehet megújuló energiaforrásnak nevezni. A konstrukció lényege éppen a fenntarthatóság, zöldáramnak a lehető legkisebb környezeti terheléssel előállított villamos energiát nevezik. Ilyen a napenergiából, a 10 MW alatti teljesítményű biomassza és vízerőművekből, illetve a visszasajtolós technológiát alkalmazó geotermikus erőművekből származó villamos energia.

„Nehéz időket él meg a szegmens, mi azt tapasztaljuk, hogy komoly csődhullám söpör végig a gazdaságon, különösen a kkv-szektorban, tehát a legtöbben még a normál villanyszámlát sem tudják fizetni, nemhogy a zöld tarifát" – mondta Mártha Imre, az Elmib Zrt. vezérigazgatója, aki szerint alternatív megoldásokkal lehetne népszerűsíteni a megújuló energiaforrásokból származó zöldáramot. „Lehetne a szabályozásban olyan kitétel, hogy például luxusszállodákban, luxuséttermekben csak zöldáramot fogyaszthassanak, ebben a szegmensben nem igazán jelentene problémát a zöldáram pluszköltsége" – mondta a szakember.

Mártha mégis inkább a közvetlen fogyasztói termelés támogatását helyezné előtérbe. „Minden további nélkül előírhatnánk, hogy mondjuk bevásárlóközpontot, vagy irodaházat ne lehessen anélkül építeni, hogy ne építsenek bele megújuló-energiatermelő kapacitást. Egy több milliárdos beruházásnál ahol a parkolótól kezdve a lehajtóig mindent ki kell alakítani, nem lenne olyan jelentős tétel a lapostetőt napelemekkel borítani, ami az egész komplexumot ellátná zöldenergiával" – mondta Mártha, aki szerint az érintett beruházóknak ez jelentős PR-előnyöket is biztosítana.

Függetlenül attól, hogy megújulóból, vagy másból állítunk elő zöldáramot, a kérdés az, hogy van-e rá valódi igény – mondta Kovács Csaba a KPMG energetikai tanácsadás üzletágának igazgatója. A szakember szerint a támogatás mértékében fontos lenne ügyelni arra, hogy a túltámogatás rontja a megújuló energiaforrások versenyképességét, így inkább a piacteremtésre kellene koncentrálnunk. „A megújuló energiaforrások, a jelenlegi gazdasági helyzetben csak támogatással versenyképesek." Kovács Csaba szerint tudomásul kell venni azt, hogy a megújuló energiaforrásokból származó zöldáram – bár remek marketinggel van körítve – mégiscsak üzlet. „Ha nem éri meg, senki sem fogja megcsinálni" – mondta a szakember.

A Hernád termeli a magyar zöldáramot
Garantáltan tiszta, megújuló forrásból származó zöldáramot Magyarországon a fogyasztó csak az Elmű-Émász társaságcsoporttól vásárolhat. A Zöld Tarifa átlagosan 10 százalékkal drágább a hagyományos módon előállított áramnál. A Zöld Tarifát választók energiaigényének kielégítésére jelenleg Magyarországon a Hernád folyó megújuló energiája szolgál. A folyón működő, hazai viszonyokhoz képest is kis vízerőmű energiatermelése szolgálja ki a tarifát választó háztartások áramigényét. A 100 éves, muzeálisnak tekinthető erőmű teljesen kézi vezérlésű, ennek köszönhetően a zöld energia termelésével egyúttal munkalehetőséget is biztosítunk a környéken élőknek.Az erőmű kis méretének köszönhetően építésekor nem kellett észrevehetően megbolygatni természeti környezetét. Az erőmű a termelés során nem bocsát ki káros anyagokat, működésével gyakorlatilag nincs negatív hatással környezetére. Egyenletes teljesítménye alkalmassá teszi arra, hogy a megtermelt energiát ökotudatos háztartások használják fel.

Chikán Attila szerint pontosan ez jellemzi az embereket: inkább elpusztulunk, de nem fogunk szembenézni a felelősségünkkel, még 2050-ben is bizottságok fognak vitatkozni arról, hogy mi a globális felmelegedés hatása. „A költségek egyre fontosabb tényezőt képviselnek nem csak a lakossági, hanem a vállalati szektorban is. Egyszerűen elfogytak a nem költségérzékeny vállalatok: néhány évvel ezelőtt még senki sem foglalkozott azzal, mennyibe kerül az irodájának a villamos energia felhasználása, míg ma már minden fillér számít. Ezért egyelőre nem hiszem, hogy komoly piaca lenne egy zöldtarifának" – mondta Chikán Attila. A szakember hozzátette, hogy egyébként a fogyasztók abból a szempontból nem árérzékenyek, hogy triviális lépéseket sem tesznek meg a saját fogyasztásuk csökkentésére. „Egy igazi zöld program beindulásához az lenne a legfontosabb, hogy a szereplőknek gazdasági érdeke fűződjön hozzá, másrészt az sem lenne mellékes, hogy választói akarat fűződjön hozzá, mert csak akkor fogja érdekelni a politikát" – emelte ki a szakember.

 „Magyarországon nem létezik olyan, hogy fogyasztói lojalitás. Azzal senki sem törődik, hogy kevesebb kilowattórát fogyasszon, de ha 10 fillérrel olcsóbban tudja megszerezni azt az energiamennyiséget, egy pillanatnyi gondolkodás nélkül szolgáltatót vált, holott energiahatékonysági lépésekkel sok százezer forintot spórolhatna" – mondta Mártha Imre, aki szerint ez is nehezíti a befektetéseket.