Üzletelni értékalapon

2014. július 16. szerda - 18:30 / Timár Gigi
  •    

Sikeres, sőt, szexi vállalkozást építeni úgy, hogy az alapvető küldetés a fogyatékkal élő emberek foglalkoztatása, nem tűnik egyszerűnek. A Fruit of Care azonban éppen ezt tette. Kézműves dizájnt árul nyereségesen, és közben a társadalom számára is hasznos.

Mára számos olyan cég működik világszerte, amely a társadalmi vállalkozásokhoz hasonlóan az úgynevezett „hármas optimalizálás” elvét követi, vagyis döntéseiben egyforma fontossággal veszi figyelembe a profittermelő képességet, a társadalmi, valamint a környezeti hatást. Amerikában külön minősítést is kiérdemelhetnek, és az úgynevezett „B Corp”-ok, vagyis „benefit corporation”-ok adókedvezményekre is jogosultak lehetnek (részletesen itt olvashat erről).

Ha egyelőre külön neve nincs is az ilyen alapvető módon felelősen működő hazai vállalkozásoknak, a gondolat azért sok helyen megjelenik. Sorozatunkban „magyar B-corp”-okat mutatunk be, vagyis olyan cégeket, ahol a siker fokmérője nem csak a profit.

Küldetésből vállalkozás

A Fruit of Care Nonprofit Kft. natúrkozmetikai termékeket, gurmand élelmiszereket, papírárut és lakberendezési kiegészítőket gyárt úgy, hogy kézműves termékeiket fogyatékos és hátrányos helyzetű emberek állítják elő. Az ipaművészeti egyetemet végzett dizájner alapító kilóg a művész, a civil és a vállalkozói világból is, következésképpen azok keresztmetszetében helyezkedik el.

– Az üzlet nem jótékonysági intézmény, a célja, hogy termeljen. Persze egyáltalán nem mindegy, hogyan. Az a kombináció érdekelt, hogy lehet egyszerre nyereséget és értéket teremteni – mondja Jakab Áron. – Tulajdonképpen ezt teszi egy kiváló minőségű zöldséget előállító kistermelő vagy egy szép tárgyat készítő iparművész is. A lényeg, hogy nemcsak a pénz számít, hanem hogy létre is hozzunk valami fontosat.

Ennek jegyében működnek a társadalmi vállalkozások, a nyereséget nem a részvényeseik között osztják szét, hanem felhasználják a társadalmi céljaik előmozdítása érdekében. A spektrum másik végén pedig a kizárólag üzleti szempontokat követő vállalatok foglalnak helyet. Áron viszont valahol a kettő között célozta be cége helyét. Üzletet akart csinálni, de értékalapon – és ez az, ami nagyjából megfelel az amerikai B Corp-megközelítésnek is.

Jakab Áron a Fruit of Care tatai műhelyében
Kép:Fruit of Care

A 2009-ben alapított Fruit of Care küldetése a fogyatékkal élő emberek integrációjának segítése, amit nem adományokkal, hanem értelmes munkával lehet a leginkább megvalósítani. Dizájnerek által tervezett kézműves termékeiket tehát társult, fogyatékkal élőket foglalkoztató, úgynevezett védett műhelyek segítségével állítják elő, a dolgozók pedig így segély helyett bért kapnak a munkájukért. Ez egyrészt csökkenti az ellátórendszernek való kiszolgáltatottságukat, másrészt a mindennapi értelmes elfoglaltság révén szellemi és fizikai jóllétükre is jótékony hatással van. Az elkészült termékek révén pedig a többségi társadalom számára is egyértelműen bemutatható, hogy a sérült emberek is képesek valódi értéket teremteni. A magas minőségű, tudatosan a mindennapi életben használható termékek megvásárlásával tehát nem jótékonykodik az ügyfél, hanem valódi szükségletet is kielégít.

– A tukmálás hosszú távon nem működik, csak azt lehet eladni, amire az embereknek valóban szükségük van. Ráadásul a vevők nem hajlandók sokkal magasabb árat fizetni, illetve egy alacsonyabb minőséget elfogadni. A piac csak akkor hajlandó a fogyatékosok által előállított terméket felvenni, ha jó minőségű, és nagyon minimálisan magasabb az ára – mondja a tervező.

Szabályok nélkül
A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. alapján a gazdasági társaságok legfontosabb közös jellemzője a közös kockázatvállalás mellett folytatott üzletszerű gazdasági tevékenység. Erre tekintettel a kódex nem tartalmaz rendelkezéseket a nonprofit társaságokra. Emellett a 3:4. §-ban foglalt diszpozitivitás főszabálya lehetővé teszi, hogy a tagok a létesítő okiratban úgy rendelkezzenek, hogy a nyereséget nem osztják fel egymás között, hanem a társaság tevékenységére fordítják.

A működési modell a következő: a Fruit Of Care egyfajta összekötőként működik a védett műhelyeket üzemeltető alapítványok között, ezenkívül a know-how-t, valamint a marketing- és a piaci ismereteket teszi hozzá a termelési folyamathoz. A műhelyekkel való hosszú távú együttműködés elengedhetetlen, hiszen munkavállalóik számára fontos, hogy meglegyenek a változatlan, kiszámítható mindennapok. A növekedés ütemének tervezésekor számos sajátságos feltételt is figyelembe kell venni, például, hogy munkavállalóik a törvények értelmében egy nap csak négy órát dolgozhatnak.

A kézműves jelleget az alapító tervező, Jakab Áron munkája határozta meg. A tervező gondolkodásmódja az oka annak is, hogy a cégben magas szinten valósul meg az úgynevezett dizájnirányítás, vagyis a cég üzleti modellje a dizájn révén kapcsolja össze a professzionális tervezőket, az egyetemi tanulmányokat folytató alkotókat, a fogyatékkal élőket foglalkoztató műhelyeket, a csökkent képességű munkavállalókat, a CSR-ben érdekelt vállalatokat és a fogyasztókat. Ennek eredményeként a cég munkáját 2012-ben Design Management Díjjal is elismerte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Formatervezési Tanács.

A folyamatos fejlesztés elengedhetetlenül fontos része a sikeres működésnek, mivel ügyfeleik nagy része visszatérő, általában céges vásárló, akik évről évre újdonságokkal szeretnék meglepni partnereiket, ügyfeleiket. Folyamatos tehát a termékfejlesztés, az ünnepi szezonokra pedig speciális ajánlatokkal készülnek.

Kényszerből nonprofit

A vállalkozás nonprofit kft.-ként működik, a különleges üzleti modell miatt más cégek CSR-stratégiájának részeként, illetve fogyatékkal élők integrálását támogató programok kedvezményezettjeként is megjelennek.

– A nonprofit cégforma tulajdonképpen kényszer – mondja Jakab Áron.

Az alapításkor élő szabályok szerint így volt lehetőség arra, hogy a cég iparűzési és társasági adókedvezményt érjen el. A törvény szerint a közhasznú tevékenység árbevétele mentesül a társasági adó alól, a Fruit of Care esetében azonban még az értékesítés is ebbe a kategóriába tartozik, így teljes adómentességet érhettek el. A követelmény az osztalékfizetés tilalma mellett az átlátható működés, amivel elvi szinten is mélyen egyetértett az alapító.

– A „nonprofitság” Magyarországon azonban nem minőségbiztosítási, hanem jogi kategória – hangsúlyozza Jakab Áron. – Ezért a konkrét tevékenységet nem vizsgálta senki a minősítés odaítélésekor. Ez azért probléma, mert emiatt számos, egyébként felelősen, társadalmi vállalkozásként működő magyar cég nem jogosult ezekre a kedvezményekre.

A nonprofit cégforma nemcsak adózási szempontból jelent előnyt, de a tárgyalásoknál is, hiszen alátámasztja a cég filozófiáját, hitelességet kölcsönöz a tárgyalópartnerek szemében. Magyarországon ugyanis egyelőre mondhatni meglepő ez a fajta üzletpolitika.

Ugyanakkor Jakab Áron szerint ez rossz gyakorlat, hiszen így semmi nem sarkallja az egyébként felelősen és cégszerűen működő szervezeteket a hatékony, üzletszerű működésre, ami pedig sok esetben elérhető és kívánatos lenne. Az üzleti gondolkodást át is tudják adni a velük dolgozóknak.
– A legtöbb beszállítónk nem csak nekünk szállít, és van, akinek a tőlünk független termékeladása is nőtt. Nekünk is jó, ha versenyhelyzetben vagyunk – mondja a vállalkozó, igazolva, hogy az igazi változáshozók rendszerszinten újítanak, és fő céljuk, hogy később nélkülük is működjön a gépezet.

A Piac&Profit májusi számától kezdve sorozatban mutatunk be hazai vállalkozókat, akik a fenti hármas érdek mentén működtetik vállalkozásukat. A sorozat támogatója a MagNet Bank.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek