Kiszámítható politikai környezetet akarnak a cégek

2011. július 25. hétfő - 19:41 / klímablog/MTI
  •    

Hosszú távon kiszámítható politikai, illetve gazdasági és társadalmi környezetet szorgalmaz a legfrissebb, 2011-es jelentésében a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC).

Kerekes László, a szervezet elnöke, aki egyben az AkzoNobel Közép-Európa Dél vezérigazgatója is, a HEBC csütörtöki budapesti rendezvényén elmondta, a tanácshoz tartozó cégek magyarországi árbevétele tavaly 3.500 milliárd forint volt, s a 15 multinacionális tagvállalat 18 ezer dolgozót foglalkoztatott.

A Kiszámíthatóság és versenyképesség címmel megjelent jelentés szerint a hosszú távon kiszámítható politikai, gazdasági és társadalmi környezet alapfeltétele az ország fejlődésének és versenyképességének. A HEBC cégek anyavállalatainak tapasztalatai azt mutatják, hogy Magyarország külföldi megítélése tovább romlott – fogalmaz a jelentés.

Martonyi János, Kerekes László, az Magyar Európai Üzleti Tanács elnöke, Hergár Szabó Eszter, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri megbízottja és Roman Kowalski, Lengyelország nagykövete
Martonyi János, Kerekes László, az Magyar Európai Üzleti Tanács elnöke, Hergár Szabó Eszter, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri megbízottja és Roman Kowalski, Lengyelország nagykövete

A most publikált 13. jelentésben a szervezet ismét szorgalmazza egy hosszú távú, átfogó, politikai ciklusokon átívelő országstratégia kialakítását Magyarország számára – mondta az ezt a fejezetet jegyző Csorba Zoltán. A SUEZ Environnement Hungária igazgatója hozzátette: ki kell jelölni azokat a területeket, ahol Magyarország vezető szerepet kíván elérni a térségben, illetve az Európai Unióban.

Erényi Balázs, a Shell Hungary igazgatóságának elnöke arról beszélt, hogy amikor egy multinacionális vállalat vezetése arról dönt, melyik országban fektet be, akkor ezt nagymértékben  befolyásolja az országról kialakított kép. A kiszámíthatóság, a versenyképesség és az országimázs rendívül szorosan összefüggő tényező.

A pénzügyi fejezetet ismertetve Rikard Jonsson, az ABB ügyvezető igazgatója elmondta, bár folytatódik a kilábalás a gazdasági válságból, a HEBC továbbra is gyenge belső keresletet érzékel, a lakosság fogyasztása lassan élénkül. Hozzátette azt is, hogy magas a munkanélküliség, de ennél is sajnálatosabb, hogy a foglalkoztatás bővülése csak lassan követi a konjunktúra javulását.

A HEBC támogat minden olyan adórendszert, amely egyszerű, egységes, jól kommunikált, profitalapú, nem tartalmaz kivételeket és nem torzítja a versenyfeltételeket – fogalmazott Rikard Jonsson. A HEBC lényegesnek tartja, hogy a jövőben a fontos döntéseket érdemi konzultáció előzze meg az érintett felekkel, legyen szó új adók bevezetéséről, vagy a magán-nyugdíjpénztárakat érintő kérdésekről.

A HEBC tagvállalatai befektetéseik hosszú távú stabilitásában érdekeltek, ezért mindig nyitottak és készek a konzultációra, a kiszámíthatóság és a kölcsönösen előnyös helyzetek kialakítása érdekében – rögzíti a jelentés.

"Magyarország biztonságos ország"
, mivel nyitott és versenyképes a gazdasága – mondta Martonyi János külügyminiszter csütörtökön Budapesten. A Magyar Európai Üzleti Tanács jelentésének bemutatóján a tárcavezető kijelentette: a világ egyre kiszámíthatatlanabbá válik, a felgyorsult folyamatok miatt nehéz előrelátni a nagy politikai és gazdasági változásokat. Példaként említette, hogy a magyar soros EU-elnökség idején sem lehetett előrelátni az észak-afrikai eseményeket. Ugyanakkor nem lehetetlen kiszámíthatóbbá tenni a világot. Ehhez gyorsabb alkalmazkodásra és reagálásra, továbbá világos stratégiára van szükség – mondta. A miniszter hangsúlyozta, hogy a versenyképesség, amely az EU 2020 stratégia középpontjában áll, a magyar gazdaságpolitikának is igen fontos célja.
Martonyi János szerint Magyarország jelenleg az egyik legnyitottabb gazdaság a világon. Látványos eredményeket értek el az utóbbi időben, a külső pénzügyi helyzet jelentősen javult. A külkereskedelmi mérleg többlete idén a hat-nyolc milliárd eurót is elérheti. A nyitottságra való törekvést tükrözték korábban azok az erőfeszítések, amelyeket Magyarország az uniós csatlakozás érdekében tett, jelenleg, az EU tagállamaként pedig Magyarország azt szeretné elérni, hogy az unió is minél nyitottabbá váljon – emelte ki. A tárcavezető rámutatott: az uniós elnökség ugyancsak nagy hangsúlyt helyezett a jelentés által is szorgalmazott regionális szemléletre, amit jól bizonyít, hogy a félév alatt lényeges cél volt a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása, a Nyugat-Balkán felé való nyitás és a schengeni övezet bővítése. A magyar külpolitika a szélesebb közép-európai együttműködést kívánja erősíteni – fűzte hozzá a külügyminiszter.