A végső cél az, hogy elfogyjon az alapanyag

2015. március 02. hétfő - 18:30 / Timár Gigi
  •    

Kreatív újrahasznosítással hosszabbítja meg az egyébként veszélyes hulladéknak számító kültéri reklámmolinók élettartamát a Medence Csoport. Abban hisznek, hogy az újrahasznosítás akkor az igazi, ha a professzionális dizájn részeként túllép kommunikációs szerepén.

Kép: PP, Fotó: Fotó: Hatlaczki Balázs

Nem garázsban, hanem egy elhagyott medencében alakította három fiatal dizájner 2000-ben a Medence Csoportot. A független, önálló fizikai és szellemi alkotóműhely a képző- és iparművészeti, építészeti tervezéstől a tárgykészítéséig és rendezvényekig, projektek komplett lebonyolításával foglalkozik a fenntartható dizájn területén. Gross András belsőépítész – a mostani ügyvezető –, Magyar Gergő kommunikációtervező és Terebessy Tóbiás faipari formatervező már akkor érdeklődtek a környezettudatosság témája iránt, amikor kezdő tervezőként először természetes anyagokkal kezdtek foglalkozni. Többek között a gyors növekedése miatt kifejezetten fenntartható alapanyagnak számító bambuszból terveztek. Hogy az ötletekből üzlet legyen, ahhoz az első lépést egy, a Sziget Fesztiváltól érkezett felkérés jelentette. Ez a megrendelés hozott magával egy újabbat: rendezvénysátrat kellett készíteniük a sydneyi olimpiához kapcsolódó hazai rendezvényre. Igazi mély víz volt, amire már érdemes volt céget alapítani.

Az idealizmus vége – ahogy Magyar Gergő fogalmaz – 2006-ban jött el, amikor az országgyűlési választásra készült hatalmas molinókat látva elgondolkodtak, vajon mi is lesz azokkal a kampány után. Ekkor fordultak az újrahasznosítható hulladékok felhasználása felé. Mint mondja, az „újrahasznosítást nem kellett feltalálni”, a céljuk inkább az volt, hogy az általuk készített tárgyakkal új esztétikát adjanak az anyagoknak, és elfogadottá tegyék az újrahasznosított termékeket. A fő alapanyag a kültéri reklámmolinók, amelyek kompozit anyagból, polietilénnel kevert PVC-ből készülnek. Ez nem újrahasznosítható, nem lehet elégetni, lerakókba sem ajánlott letenni, mert nem bomlik le – újrahasznosítás nélkül egyszerűen elássák.

– Egy ilyen molinó élettartalma több mint három év, egy reklámkampány viszont ennek a töredéke, pár hónap. Innen jött a gondolat, hogy ebből a tartós anyagból nagyon jó minőségű tárgyakat lehet létrehozni – magyarázza Magyar Gergő.

Korábban a sorozatban: lehetőség gazdának és vásárlónak
A fenntartható fogyasztás elmélete és gyakorlata egy kézből – ezt kínálja a Szatyorbolt. Egyesületük révén a tudást, praktikákat és közösséget, üzletükkel pedig a konkrét beszerzés lehetőségét segítik.

Fontolva haladnak

Az, hogy már a kezdetekkor hármasban, csoportként gondolkodtak, nagy előnyt jelentett a többi induló tervezőhöz képest, hiszen nagyobb projektek teljes lebonyolítását is vállalni tudták az ötlettől és tervezéstől a gyártásig, ráadásul az egész folyamatot a kezükben tartva a „bölcsőtől bölcsőig” elv érvényesülését is biztosítani tudták a folyamataikban. Időben kezdtek el az újrahasznosítással foglalkozni, s mire az divat lett, ők már szakembernek számítottak.

– Az első termékek kommunikációs tárgyak voltak, amelyeknek a legfőbb üzenete az újrahasznosított jelleg volt. Ezek fő funkciójuk mellett arra is alkalmasak voltak, hogy az emberek elkezdjenek beszélni róluk, ezen keresztül pedig az újrahasznosítás problémájáról. Az újrahasznosítás teljes elfogadásához viszont végső soron arra van szükség, hogy azt beemeljük a professzionális dizájnba. Vagyis egy adott tárgyat ne azért szeressen, válasszon a vevő, mert újrahasznosított, hanem egyéb funkcionális és esztétikai erényei miatt – mondja Magyar Gergő.

Mostanra a fenntartható gondolkodás és az újrahasznosítás elfogadottabbá vált, már nem egy szűk rétegnek szóló „punk dolog” a molinóból készült használati tárgy. Bővült a célközönség is, a tárgyak pedig önálló, a fenntartható alapanyagtól független tartalommal is bírnak. Növekedett a cég is, mostanra három állandó alkalmazott dolgozik az alapítók mellett, külön ember felel többek között az értékesítésért és az irodai teendők ellátásáért. A növekedés finoman szólva nem startupszerű, kifejezetten a fontolva haladást pártolják.

Korábban a sorozatban: hobbiból üzlet
A házi szappanok készítése sokak számára érdekes hobbi, de a Házikence Tanoda ennél sokkal többet ad azoknak, akik náluk tanulnak: az önmagukért vállalt felelősség és egy sikeres üzlet lehetőségét.

– A gondolkodásunkhoz a „slow” passzol ebből a szempontból is. Mindig csak annyit vállaltunk, amit láttunk, hogy meg tudunk csinálni. Nem vertük nagy hitelekbe magunkat, inkább lépésről lépésre haladtunk. Ez persze nemcsak elv, hanem alkati kérdés is, tervezőként egyikünk sem volt profi az üzletfejlesztésben.

A széria a biztos alap

Az induláskor jellemzően nagyobb, egyedi megrendelésekkel dolgoztak, a válság hatására azonban ezek száma érezhetően megcsappant. Ekkor kezdtek el a szériatermékek felé fordulni, és alakították ki a magánszektornak szóló, egy terv alapján nagyobb mennyiségben – így olcsóbban – gyártható termékkört, ami pénzügyi stabilitást biztosított a cég számára. Mostanra ismét megjelentek a céges megrendelők, a forgalom körülbelül fele a B2B szektorból származik. A biztos alapot jelenleg a molinótáskák és –bútorok, illetve az egyedi megrendelések adják, de folyamatosan kísérleteznek más alapanyagokkal is. Rendszeresen tartanak olyan workshopokat is, ahol az érdeklődők maguk készíthetik el saját, molinóból készült használati tárgyaikat. Ez elsősorban marketingeszköz, amely a fogyasztói szemlélet megváltoztatásában segít és az újrahasznosítás mellett lehetőséget ad egy másik fontos dolog átadására: hogy milyen jó dolog létrehozni valamit.

Sok a visszatérő vásárló, a workshopon magánemberként részt vevők közül többen üzleti megrendelőként tértek vissza. Mostanra pedig cégek számára is szerveznek programokat, például csapatépítésként. A Sziget mellett többek között a Vodafone és a Sió is állandó megrendelők – marketingtervük részét képezi, hogy molinóikat a Medence Csoport segítségével mentik meg a hulladékká válástól. De ha az utcán járva látnak „egy jó hálót”, célzottan megkeresik a hirdetőt.

Piac és támogatás

Bár tevékenységük kapcsán elvileg adókedvezményekre is jogosultak lennének, ilyesmivel egyelőre nem élnek. De a támogatások fontosak. A most használt műhely-, bolt-, workshop-helyszínhez a IX. kerületi önkormányzat pályázatán jutottak hozzá. Nyolc évvel ezelőtt tíz évre ítélte nekik a helyiséget az akkor még kulturális célokat ilyen eszközökkel támogató önkormányzat. Részt vettek egy uniós támogatásból, hátrányos helyzetű térségben létrehozott varroda szakmai felállításában és beindításában is, azóta pedig folyamatosan munkát, tanácsadást és szakmai képzést biztosítanak számukra. Ez a hosszú távú együttműködés jelentős kapacitásnövekedést eredményezett a csoport számára. Most azon gondolkodnak, hogyan tudnának eljutni olyan helyekre, ahol a gyerekek nejlonszatyorral járnak iskolába, mert nincs pénze a családnak iskolatáskára. A tervek szerint workshopon a szülők maguk varrhatnának iskolatáskát, ami felébe kerülne a boltinak.

2014-ben kezdték el viszonteladók is értékesíteni a már Magyar Formatervezési Díjjal is kitűntetett Re+Concept termékeket. Mostanra a hét magyar viszonteladó mellett Csehországban és Ausztriában is árusítják a termékeiket, idén pedig tovább szeretnék fejleszteni ezt a vonalat. Fontos cél, hogy a varrodának állandó munkája legyen külső megrendelések révén is, és folyamatosan dolgoznak azon is, hogy változatos, minőségi termékeket hozzanak létre környezettudatos módon, egyáltalán nem feltétlenül csak újrahasznosítással.

– Végső soron jobban örülnénk, ha egy idő után nem lenne több alapanyagunk, és új munka után kéne néznünk – nevet a tervező.

A sorozat támogatója a MagNet Bank.

Sikeres vállalkozás “véletlenül”
Gyerekkoruk helyszínére, egy kelet-magyarországi kis faluba visznek munkát és pénzt a matyodesign alapítói. A hagyományos motívumokkal megálmodott, divatos kiegészítőkből szinte „véletlenül” lett sikeres vállalkozás.