Ezt a példát érdemes lenne követni

2016. február 08. hétfő - 18:30 / piacesprofit.hu
  •    

Franciaországban jogszabállyal csökkentik az élelmiszerpazarlást, ezt nálunk is megtehetné a jogalkotó, itthon ugyanis az üzletek odaadhatják a civil szervezeteknek a kidobásra ítélt ételt, de ez nem kötelező. Részben emiatt évente élelmiszerek tonnáinak milliói landolnak a szemétben.

Manapság durván négymilliárd tonna élelmiszert termelünk évente. Becslések szerint ennek mintegy 30-50 százaléka (1,2-2 milliárd tonna) soha nem jut el az emberek gyomrába. Ez az élelmiszertermelés, -feldolgozás és -szállítás során használt természeti és energiaforrások elpazarlását is jelenti. Ezt most törvényileg akadályozná meg Franciaország. A párizsi szenátus egyhangúan bólintott rá arra a törvényre, melynek értelmében a nagyobb francia szupermarketek a jövőben kötelezően jótékonysági szervezeteknek és élelmiszerbankoknak kell felajánlaniuk a megmaradt élelmiszereket. Persze minőségtől függően: amit nem lehet már emberi fogyasztásra felhasználni, abból állati takarmány lehet – írta a Guardian napilap online kiadása.

A törvény csak a négyszáz négyzetméter feletti elárusítóterű üzletek esetében érvényes, és egy vállalat több ezer eurós büntetést is kaphat, ha megszegi az új szabályokat. A cégeknek szerződniük kell a jótékonysági szervezetekkel és az élelmiszerbankokkal, azok így a jövőben jobban tudnak majd tervezni azzal kapcsolatban, hogy milyen típusú, mennyiségű és minőségű ételre számíthatnak, ezzel pedig reményeik szerint javul majd hatékonyságuk is.

Azonban az élelmiszerbankoknak és más civil szervezeteknek maguknak kell gondoskodniuk az élelmiszer elszállításáról és tárolásáról, így várhatóan több önkéntesre és támogatásra lesz szükségük. A Guardian által közölt becslés szerint Franciaországban évente 7,4 millió tonna élelmiszer kerül a szemétbe, igaz ennek csak egy része, alig 11 százaléka az üzletekből, a pazarlás oroszlánrészéért a lakosság (64 százalék) és a vendéglátás (17 százalék) a felelős.

Mi is pazarolunk

A magyar háztartásokban pékáruk, főtt ételek, zöldség és gyümölcs, húsféleségek, valamint folyékony élelmiszerek kerülnek a leggyakrabban a kukába és a lefolyóba. A nyáron fokozottan előforduló élelmiszerromlás és élelmiszerpazarlás csökkentéséért szinte mindenki (96%) igyekszik valamit tenni, ugyanakkor a megkérdezettek 2/3-a nincs tisztában a megfelelő csomagolás minőségvédelmi szerepével.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai alapján évente 1,3 millió tonna élelmiszer alapanyag vagy készétel, azaz a megtermelt élelmiszerek mennyiségének 30%-a válik hulladékká világszerte. Csak Európában mintegy 29 millió tonna tejipari terméket, azaz a teljes termelés 20%-át pazaroljuk így el. Magyarországon az Élelmiszerbank adatai szerint a háztartásokban évente 400.000 tonna, vagyis fejenként körülbelül 40 kilogramm élelmiszer romlik meg vagy válik feleslegessé.

A Tetra Pak korábbi felmérésében megkérdezettek 4%-a napi, 27%-a heti, 11%-a pedig havi gyakorisággal (összesen 42%) dob ki élelmiszert. A magyar háztartásokban legtöbbször pékáru (53%), főtt étel (43%), zöldség és gyümölcs (35%), húsfélék és felvágottak (22%), valamint folyékony élelmiszerek, vagyis tej és gyümölcslé (16%) továbbá egyéb tejtermékek (13%) válnak hulladékká.

Ha érte mennek, adnak a szupermarketek is

A legtöbb szemétbe kerülő étel a rendezvények után marad a tányérokon, de gyakori az is, hogy valamiből túl sok készült, vagy a beszerzett alapanyagot már nem tudják felhasználni. Ezek mind egységesen mennek a moslékba. Pedig egyetlen jogszabály sem tiltja, hogy egy étterem elajándékozza mondjuk a nap végén a konyhán megmaradt levest vagy a rendezvények után megmaradó hideg és meleg ételeket. A szabályok pontatlan ismerete, illetve a különböző módon értelmezett előírások és a hatósági büntetésektől való félelem miatt a vendéglátósok többsége az adományozás helyett mégis inkább a „biztonságos” megsemmisítést választja.

Hasonló a helyzet a szupermarketekben is, ahol főleg a romlandó áruk jelentős része végzi a szemétben, holott jogszabályi akadálya nem lenne annak, hogy ezt az élelmiszert a rászorulók kapják meg. Ezen próbál meg segíteni az Élelmiszerbank “Áruházi expressz” mentési tevékenysége, amelynek során melyben napi rendszerességgel mentik a feleslegessé vált élelmiszereket. Szombatonként a vasárnapi zárva tartás miatt minden áruház esetében kiemelten fontos az élelmiszerek elszállítása, ami biztosítja, hogy jó minőségű, változatos élelmiszerekhez (hús, tejtermék, zöldség, gyümölcs) jutnak a rászorulók a hétvégén – közölte a civil szervezet.

Minőségét megőrzi: meddig is?
A magyarok több, mint fele nem érti, mit jelent a „minőségét megőrzi” kifejezés, mindössze 37% van tisztában a „minőségét megőrzi” kifejezés jelentésével, ugyanakkor ugyanennyien gondolják azt, hogy az egyértelműbb tájékoztatás a címkéken segítségükre lenne az élelmiszerpazarlás megelőzésében – derült ki a Flash Eurobarometer kutatási beszámolójából. A tanulmány szerint célzott információkra és oktatási fejlesztésekre lenne szükség, hogy minden csoport számára érthetőek és tiszták legyenek a dátum megjelölések.