Évente 18 ezren halnak meg a szénerőművek miatt

2013. április 25. csütörtök - 18:30 / kfarkas
  •    

Egy kutatás szerint Európában közvetve 18 ezer ember haláláért tehetők felelőssé a szénbányák és a szénerőművek. A szén égetése következtében a levegőbe kerülő szennyezés miatt fellépő egészségügyi költségek még a legóvatosabb becslés szerint is elérik a húszmilliárd eurót, a széntüzelésre visszavezethető megbetegedések miatt kieső munkanapok száma pedig meghaladja a négymilliót.

Minden évben 18 ezerre tehető azoknak a száma, akik a szénerőművekből kibocsátott légszennyezés következtében vesztették életüket – közölte a Health and Environment Alliance (HEAL). A szervezet által elvégzett, az unió 27 tagországára koncentráló kutatás szerint a szénerőművek által kibocsátott kén-dioxid-, nitrogén-monoxid- és szállópor-szennyezés következtében fellépő légúti betegségek miatt évente 2,1 millió európai polgár kénytelen betegszabadságot kivenni, ami 4,1 millió kieső munkanapot jelent az uniós nemzetgazdaságoknak.

Sokba kerül a szén égetése – Kép: SXC

A kutatás készítői szerint az így fellépő egészségügyi költségek az Európai Unió országaiban elérik az 50 milliárd eurót (1500 milliárd forintot), Magyarországon ez a költség még a legóvatosabb becslésük szerint is 100 millió euró (30 milliárd forint). A kutatás megállapításai alapján a légkörbe jutó szennyező anyagok káros hatásukat elsősorban a légúti megbetegedések és szív-, valamint érrendszeri panaszok formájában fejtik ki. A HEAL jelentése szerint az unióban évente 8500 új hörghurut (bronchitis)-megbetegedésért tehetőek felelőssé a szénerőművek.

A kutatás – amely a HEAL szerint az első ilyen jellegű kísérlet a szén villamosenergia-ipari felhasználása következményeinek a monitorozására, és az Eurostat adatain alapszik – az egyes tagállamokban található szénerőművek számát, légszennyezés-kibocsátási értékeiket, az eltüzelt szén mennyiségét, valamint a légszennyezések már ismert élettani hatásait vizsgálta.

„Hecckampány!” – heves ellenállás az iparágból

Alig egy hónappal korábban a Greenpeace hasonló eredményekre jutott közzétett tanulmányában, amelyet a németországi szénerőművek egészségügyi hatásairól készített. Az olykor radikális figyelemfelkeltő akcióiról híres/hírhedt szervezet eredményei szerint Németországban évente háromezer ember veszti életét a szénerőművek által kibocsátott légszennyezés következtében. A német szenes iparág érdek-képviseleti szövetsége, a VGB PowerTech hevesen tiltakozott a jelentésben közölt eredmények ellen. A szervezet közleménye szerint az légszennyezést elsősorban nem az uniós, hanem az unión kívüli országok erőművei okozzák, azért „az uniós erőművek csak néhány százalékban tehetők felelőssé”. A VGB PowerTech „hecckampányt” sejtett a Greenpeace kutatása mögött, amely az egész iparág, de „elsősorban a szén mint energiahordozó” lejáratására irányul.

Hol a legolcsóbb szennyezni a légkört? Itt megtudhatja!
Olcsón méri Magyarország a légszennyezést? Az energiafogyasztás megsarcolásában a középmezőny végébe tartozik hazánk, derül ki az OECD adataiból. Míg nálunk 47 dollárnyi pluszkiadást jelent a gazdasági szereplőknek az ÜHG-emisszió, Svájcban világrekordösszegbe: 141 dollárba.

A HEAL-jelentés szerzői szigorúbb uniós szabályozást szorgalmaznak. A szervezet sajtóközleménye szerint az új, 2016-ban érvénybe lépő, a légszennyezési határértékeket szigorító uniós irányelv „már most meghaladott, tavaly ugyanis olyan országok, mint a környezetvédelmi kérdésekben híresen engedékeny Egyesült Államok vagy a nagyvárosait szénporba fullasztó Kína is az európainál szigorúbb határértékeket szabott meg szénerőművei számára.

A 2016-ban életbe lépő uniós szabályozás például a nitrogén-monoxid-határértéket 200 milligramm/köbméterben határozza meg, az Egyesült Államokban ez az érték 100, míg Kínában 117 milligramm. A HEAL-jelentés készítői szerint ráadásul az uniós irányelv egy sor kiskaput és kivételt tartalmaz, amely lehetővé teszi a már működő létesítményeknek, hogy kibocsátási értékeiket 2020-ig magasabb szinten tartsák.

Az atomenergia ázsiója profitálhat a jelentésből

Hatvan éve csapott le Londonra a „Nagy Szmog”
Hatvan évvel ezelőtt, 1952. december ötödikén vastag korom és pára nyelte el Londont. A „Great Smog” öt teljes napig tartotta fogságában a várost, a sokmilliós metropolis iparosítás utáni történetének legsúlyosabb környezeti katasztrófáját okozva. A tömegközlekedés összeomlott, a mérgező ködben emberek ezrei vesztették életüket.

Bár valószínűleg a környezetvédők szándékával ellenkezik, a nukleáris iparnak jól jön a jelentés. A fukushimai baleset óta erősen megtépázott ázsiójú iparág ugyanis légszennyezés- és üvegházgáz-kibocsátási szempontból messze a legtisztább energiaforrás. Ezt erősíti meg egy új kutatás, amely szerint az atomenergia eddigi alkalmazása mintegy 1,84 millió, a légszennyezettséggel kapcsolatba hozható halálesetet, és 64 gigatonna üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátását előzte meg ahhoz képest, amit a fosszilis üzemanyagok elégetése okozott volna.

A NASA Goddard intézete és a Columbia Egyetem Föld Intézete által készített jelentés szerint – a Fukushima-Daiichi baleset hatásait is figyelembe véve – az évszázad közepéig további 420 ezer – 7 millió haláleset, illetve 80–240 Gt CO2-ekvivalens-kibocsátás előzhető meg a nukleáris energia alkalmazásával, a kiváltott energiaforrástól függően. A jelentés szerint a földgáz nagy léptékű elterjedése nem csökkenti a klímaproblémát, és több halálesetet okozna, mint az atomenergia alkalmazásának bővítése. Az elmúlt évtizedben a főként a fosszilis anyagok égetésének köszönhető légszennyezettség évente több mint egymillió halálesetet okoz világszerte. Az atomenergia és más karbonmentes energiaforrások segíthetnek e fontos problémák következményeinek csökkentésében – közli a jelentés.