Energiastratégia: csak rébuszokban beszélnek róla

2011. április 13. szerda - 17:58 / klímablog
  •    

"Magyarország energiapolitikai koncepciója -párhuzamosan az Európai Unió törekvéseivel- hármas célrendszerre épül, ezek az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság", hangsúlyozta Kovács Pál energetikai helyettes államtitkár 2011. április 1-jén, Budapesten, az Energia Dialógus című konferencián.

"A globális primer energiaigény több mint 80 százalékát a fosszilis energiaforrások adják, melyek mellett a nukleáris energia, illetve megújuló energiaforrások részesedése elenyészőnek hat, holott éppen a karbon-kibocsátástól mentes erőforrások szolgálhatnának megoldással a jövő energetika igényeire – emlékeztetett az államtitkár", szól a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye.

Arról azonban nem beszélt, hogy ennek oka nem kis részben az állami támogatás. Azokkal még mindig túlnyomó részben a fosszilis energiákat dotálják, mintsem a megújulókat.

Kovács Pál szerint "elengedhetetlen a konvencionális technológiák alacsony karbonigény irányába történő fejlődésének ösztönzése, az életképes zöld innovációk mielőbbi alkalmazásának támogatása, valamint széleskörű szemléletformálási programok elindítása a környezettudatos társadalom létrejötte érdekében".

"Az energiapolitika kialakításakor az alapvető kérdés az, hogy miként lehet összeegyeztetni a biztonságos és megfizethető áron történő energiaellátást a környezetvédelem és a fenntarthatóság követelményeivel", tette hozzá Kovács.  Konrkrét részletekre azonban nem tért ki.

Ön mit gondol, mit kellene garantálnia a nemzeti energia-stratégiának, milyen energiapolitikára lenne szüksége a lakosságnak és a kisvállalkozásoknak?

Uniós célok
Az uniós "Energia 2020" Stratégia egyik legfontosabb pontjainak a következőket tartja:
  • a harmadik liberalizációs csomag mielőbbi tagállami átültetése az egységes energiapiac kiépítésének befejezése 2014-ig
  • az energiaszigetek (Baltikum, Málta, Ciprus) felszámolása 2015-re
  • az infrastruktúrakapcsolatok fejlesztése
  • a tagállami engedélyezési eljárások egyszerűsítése
  • a külkapcsolatok fejlesztése az energiaellátási útvonalak és források diverzifikációja