Energia-áremelést vált ki az emissziós kvótarendszer

2011. március 04. péntek - 09:13 / Kriston László
  •    

Az elmúlt két hétben számottevő előrelépések történtek afelé, hogy a világ minél több országát fedje le emisszió-kereskedelmi rendszer, mely megszabja az üvegházgáz-kibocsátás felső határát és beárazza az emissziót.

Az Európai Unióban, Új-Zélandon és az USA 10 államában már működik emissziókereskedelem. A 2010-es év egyik utolsó zöld fejleménye pedig az volt, hamarosan Kaliforniában is létesül kvótapiac, amelyen 2012-től a helyi cégeknek kell engedelmeskedniük az emisszió-csökkentési előírásoknak és a kvóta-vásárlási kötelezettségnek. Ha többet füstölnek a megengedettnél, a többlet kiváltására kvótát kell vásárolniuk.

Elindulhat az ausztrál kvótakereskedelem is

Az ausztrál kormányfő a napokban jelentette be, hogy kvótarendszerrel kívánja beárazni az üvegházgáz-kibocsátást, és e célból 2010 júliusában fix áras tarifával sújtja a légszennyező iparágakat. Ezt követően 3-5 éven belül (vagyis 2015 és 2018 között) átáll az ország egy piac-vezérelte kvótakereskedelmi szisztémára.

Arról még nem nyilatkozott a kormány, hogy milyen tonnánkénti árszintet állapítanak meg a CO2-kibocsátásra, de a világ más pontjain kialakított árak valószínűleg útmutatóként szolgálnak majd e kérdésben (lásd a keretes listát cikkünk alján).

Az ausztrál vezetés már kétszer próbálta átverekedni a törvényhozáson a klímavédelmi intézkedéseket. Mindhiába. (A 2007-ben hatalomra lépett munkáspárt részben e kudarc miatt szabadult meg az előző miniszterelnöktől, Kevin Rudd-tól 2010-ben, még az augusztusi képviselőválasztások előtt.) Az új összetételű Parlament július elején ül össze. Elemzők úgy vélik, a jelenlegi kormányzat, valamint a zöld párt és néhány független képviselő elég voksot jelent ahhoz, hogy megszavazzák az új emissziós szabályozást.

Az ország 1,5 százalékát adja a globális összkibocsátásnak, de az egy főre jutó légszennyezés a legmagasabbak egyike a világban (a Reuters szerint évi 28 köbtonna, de ebbe nem számít bele a szénexport emissziója). Ennek oka az, hogy a gazdasági folyamatok széntüzelésű erőműveken alapulnak, továbbá óriási szénbányászatot működtető kontinensről van szó. Az áramelőállítás 84 (más források szerint 80) százalékát széntüzeléses létesítményekkel végzik.

A nehézipari cégek 66 százaléka alig tett valamit energiahatékonysága javítására és környezetkímélőbb technológiák (kombinált-ciklusos gázturbinák, CCGT) üzembe helyezésére, jelentette ki önkritikusan a gyáripari lobbi, az Australian Industry Group (AIG) nemrég publikált jelentése.

Emelkedő energiaárak

A karbon-beárazást övező politikai huzavona és társadalmi diskurzus következtében az elmúlt években jócskán megugrottak az energiaárak Ausztráliában. Az AIG szerint a 2008-hoz szinthez képest duplájukra fognak emelkedni 2015-re. A szén árfolyamának növekedése mellett a klímavédelmi szabályozást övező bizonytalanság is ludas ebben. Ugyanis amíg nem tudni, mennyibe kerül a nehéziparnak a kvótabeszerzés, addig nem lehet kalkulálni, hosszabb távon tervezni, hitelhez jutni stb.

A kormány kvótarendszer-terveinek február 23-i bejelentése után az elektromos áram ára azonnal 10 százalékkal nőtt az országban! Az AIG jelentése azonban azt is megjegyezte, hogy az elektromos áram árszintje akkor is emelkedni fog, ha nem hozzák létre az emissziós kvótarendszert, hangsúlyozta a Reuters.

Dél-Korea is csatlakozna

Ázsia negyedik legnagyobb gazdaságában 1990 óta duplájára nőtt az éves üvegházgáz-kibocsátás, és már Ausztráliáét is meghaladta (ami évi 600 millió tonna). Az OECD-tagországok között itt a legnagyobb a légszennyezés növekedése.

A helyi sajtó úgy értesült, hogy a kormány 2015-ben indítaná el a kvótarendszert, a gyáriparos lobbi erős tiltakozása ellenére. A csoport február elején petíciót nyújtott be a nem hivatalosan lebegtetett tervezet ellen, mely már 2013-ban árcédulát ragasztott volna az üzemek emissziójára. A gazdasági szereplők úgy érveltek, az ÜHG-kibocsátás beárazása 12,43 millió dollárjába kerülne a gyáripari szektornak. Csakhogy ez az összeg arra vonatkozik, ha az összes kvótát aukción kell megvenniük – a gyakorlat azonban az új kvótapiacoknál eddig az volt, hogy a kibocsátási engedélyek egy részét ingyen osztották szét, és évről-évre növelték a pénzért megvehető kvóták arányát. A kormány kezdetben a kvóták 95 százalékát kívánja ingyen kiosztani, jelentette a Reuters.

Japán inkább megújuló energiákat támogat

Úgy tűnik, a japán kormány egyelőre elvetette a kvótarendszer koncepcióját, és először kisebb léptékű klímavédelmi eszközökkel próbálkoznak. Tokió az energiacégeket bírja rá, hogy minél nagyobb hányadban vásároljanak megújuló forrásokból. Ennek elősegítésére létezik már állami árrendszer, paramétereit azonban kedvezőbb feltételekre váltják 2012 áprilistól (amennyiben a Parlament jóváhagyja a tervezetet).

A 10 legnagyobb japán energiacég kilowatt/óránként 60 dollárcentért (117 forintért) köteles megvenni a saját ellátásukat napenergiából fedező épületektől a többletenergiát (de háztartásokból nem), és 29 dollárcentért (57 forintért) a kisvállalkozásoktól. A módosítás értelmében a kis energia-előállítóktól beszerzett energia kilowatt/óránkénti ára 51 cent lesz (100 forint), mivel a szolárpanelek egyre olcsóbbak, míg a kisvállalkozásoktól vásárolt energia ára 48 dollárcentre ( 94 forintra) nő, hogy így ellensúlyozzák a szolárpanel-beszerzések állami támogatásának megszünését. 2012-től az összes energiavállalat köteles lesz energiát vásárolni a kis előállítóktól. A beszerzés a napenergián túl kiterjed majd más megújuló energiafajtákra is.

Mennyiért szennyezhetünk?
  • Az európai karbonpiacokon jelenleg 21 dollárba (4100 forintba) kerül az egy tonna emisszióra jogosító kvóta.
  • A Thomson Reuters érdekeltségi körébe tartozó kutatóintézet, a Point Carbon előrejelzése 2020-ra 14 700 forintra (88,5 dollárra) taksálta a széndioxid-szennyezés tonnánként tarifáját.