„Olyan választóvonalhoz érkeztünk a fosszilis energiaforrások használatában, amely, ha később visszatekintünk rá, fontos pont lesz a civilizáció fejlődésében. Mérleget kell vonnunk, nehogy gazdaságunk a kimerülés állapotába jusson. 1956-ban volt egy olajról szóló konferencia Texasban, ahol Marion King Hubbert geológus az USA olajkészleteinek felmérése alapján úgy becsülte, hogy 1970-ben csökkenni fog az Egyesült Államok olajkitermelése. Így is lett, és a kitermelés azóta folyamatosan esik. Most a nem hagyományos készletek kitermelése ugyan lassítja a csökkenést, de megállítani nem fogja. A hagyományos kőolajkészletek durván felét már kitermeltük, mintegy 1200 milliárd hordót. A nem hagyományos olajkészletek jóllehet még bőségesek, a kitermelésük egyre drágábban lehetséges, ráadásul a kereslettel sem tudnak a kitermelők lépést tartani" – mondta Hetesi Zsolt fizikus, az ELTE TTK tudományos munkatársa a Piac&Profit által rendezett harmadik Magyar Fenntarthatósági Csúcson.
A részletes program és a folyamatosan frissülő beszámoló a konferenciáról itt olvasható.
„Azok, akik azt mondják, hogy a megmaradt olajat fokozódó ütemben fogjuk tudni kibányászni, azok nincsenek tisztában a technológiai nehézségekkel. A valóságban hiába nő az olaj iránti kereslet, nem lehet ennél többet kitermelni. A piac nem tudja megoldani: 2005 óta ötszörösére nőttek az olajárak, míg a kitermelés csak fél százalékkal nőtt. Sajnos semmi okunk sincs azt feltételezni, hogy valahol elrejtve még hatalmas olajtartalékok vannak. Ezért szembe kell néznünk hamarosan azzal, hogy ugyan jelentős drágulás következik be, de lényegesen kevesebb lesz a kőolaj” – vélekedett a fizikus.
Hetesi Zsolt szerint hasonló lesz a helyzet a földgázzal. A hagyományos földgázkészletek kimerülőben vannak és a palagáz-kitermelés felfutása sem tudja pótolni a kiesést. A palagáz-kitermelő fúrások ugyanis, szemben a hagyományos gázmezőkkel, kisebb hozamúak és rövid élettartamúak, átlagosan egy-két év alatt kimerülnek. Csupán ahhoz, hogy megmaradjon a jelenlegi kitermelési szint, a mostani új kúttelepítések háromszorosára lenne szükség. A szénkitermeléssel viszonylag jó a helyzet: bármikor meg lehetne kettőzni a kőszénkitermelést, és fenntartani azon a szinten 2050-ig. Csakhogy ez nagyon komoly környezetszennyezéssel jár.
„Arra sem számíthatunk, hogy egyik pillanatról a másikra beugranak a fosszilis erőforrások helyére a megújuló energiaforrások. Sajnos ezek sem mindentudók: ugyan elegendő napenergia éri a földet óránként ahhoz, hogy lefedje az emberiség éves energiafelhasználását, azonban ehhez a bolygó jelentős részét napelemekkel kellene borítani. Egy magyar ember teljes energiafogyasztása ma átlagosan 87 kilowattóra naponta, ebben benne van minden direkt energaiahasználat (fűtés, világítás, közlekedés stb.), és minden indirekt is (az ország működtetéséből egy főre eső rész). Ebben jelenleg a megújuló energiaforrások szinte alig kapnak szerepet, de a jövőben is viszonylag kevés százalékot tudnak lefedni. Ha személyenként két négyzetméter napelem-panelt szerelnénk fel minden háztetőre, akkor is csak az ország energiafogyasztásának 4-5 százalékát tudnánk fedezni. Ahhoz, hogy az ország energiájának 20-25%-át napelemekből nyerjük, le kell fedni 930 négyzetkilométer területet (ezen terület nem a napelemek által fedett rész, hanem a naperőmű által elfoglalt teljes terület), ennyi naperőmű még Európában sincs.
A biomasszára veszélyes alapozni: az ugyanis részben függ az időjárástól, részben pedig komoly területeket vesz el az élelemtermeléstől. A megújulóknak azonban az a fő gondjuk, hogy nem egyenletes a termelésük, így komoly terhelést jelentenek amúgy is feszült európai villamos energia rendszereknek. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a megújuló energiaforrások, legyen szó naperőművekről, szélerőművekről, vagy geotermális forrásokról, rendkívül helyigényesek.
Azonban nincs más választásunk: olyan társadalmat kell építenünk, amelyben a megújuló energiaforrásokra alapozzuk energiafelhasználásunkat és nagyobb hangsúlyt fektetünk az energiahatékonyságra és a lokális termelés erősítésére, hogy rövidülhessenek a szállítási láncok. Az igazi megoldást azonban az jelenti majd, ha a természetben előforduló körforgást le tudjuk másolni. Az ökoszisztémákban ugyanis nem keletkezik hulladék és csak megújuló forrásokat használ. Ezt az átmenetet nekünk is végre kell hajtanunk.
A konferencia előadásainak összefoglalóját itt olvashatja.
