Egészségünket tüzelné el a kormány?

2016. április 03. vasárnap - 12:06 / piacesprofit.hu
  •    

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több lignitbánya megnyitását tervezik. A WWF Magyarország környezetvédelmi felméréséből ijesztő adatok kerültek napvilágra a lignit és szénbányászat és tüzelés környezeti, egészségügyi hatásairól.

A 2015 decemberében elfogadott Párizsi Megállapodással új mérföldkőhöz ért a globális éghajlatvédelem. Először sikerült komoly éghajlatvédelmi megállapodást aláírni a világ vezetőinek úgy, hogy az Egyesült Államok és Kína, a legnagyobb kibocsátók is vállalást tettek. Ezzel egy időben több vezető vállalat is jelentett be konkrét éghajlatvédelmi célokat, valamint több magán és intézményi befektető vállalta, hogy részben, vagy egészben, de tőkekivonást hajt végre a fosszilis energiahordozó-ágazatból, azon belül is elsősorban a szénenergiából.

Mindeközben hazánkban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van még néhány üzemelő lignit és szénbánya, de ami még fájóbb, hogy több helyszínen próbálnak új lignitbányát nyitni. Ezek közül az egyik külszíni lignitbánya Teresztenye és Szőlősardó térségében létesült volna. A bánya az Aggteleki Nemzeti Park közvetlen közelében, az aggteleki barlangok szomszédságában nyílt volna, amely hazánk egyetlen természeti Világörökség helyszíne is egyben. A bánya engedélyeztetési folyamatát 2015. júliusában sikerült ugyan megakasztani, de a veszély véglegesen nem hárult el.

Kép:sxc

Kép:sxc

Sajókápolnán már bányásznak is

Még kevésbé szerencsés a kimenetele a sajókápolnai helyszínnek, ahol hosszas engedélyeztetési eljárás után a közelmúltban megkezdődött a barnaszén külszíni fejtése. A WWF Magyarország mérései alapján a bánya környezeti hatástanulmányában szereplő 3,2-3,6 %-os kéntartalommal szemben a helyszínen vett (értékesítésre szánt) szén minta kéntartalma 5,87 %-os, azaz majdnem duplája a tervezői adatnak. Ez megerősíti azon aggályokat, miszerint a lakossági tüzelés komoly kén-dioxid szennyezést okoz, és növeli az egészségügyi kockázatokat. Emellett az akkreditált vizsgálatok kimutatták, hogy a sajókápolnai szén arzéntartalma is magas, 96 mg/kg (tájékoztatásul a talajokra vonatkozó szennyezettségi határérték: 15 mg/kg). Ez a mérgező elem mind a füstgáz szilárd részecskéivel, mind a hátramaradt hamuval környezetszennyezést és egészségkárosodást okozhat.

Ijesztő adatok: ott a legpiszkosabb a levegő, ahol nem is gondolnánk
A Levegő Munkacsoport újabb méréssorozatával a fűtés légszennyezését kutatta a Börzsöny és Pilis hegyei közt. Ijesztő körkép rajzolódik ki az eredményekből, amely szerint a kristálytiszta hegyi levegő csupán vágyálom.

További két helyszínen tervezik gyenge minőségű, alacsony fűtőértékű fosszilis tüzelőanyag bányászatát: Múcsonyban és Szendrőn. 

A külszíni bányászat során nagy az esélye annak, hogy az itt élők ivóvízkészletei is sérülnek. Az Aggteleki-karszt ugyanis több település számára szolgáltat ivóvizet, miközben a karsztvízbázisok rendkívül érzékenyek a külszíni bányászat által okozott beavatkozásokra.   Ugyancsak probléma, hogy a bányák és szállítási útvonalaik mindegyike valamely természetvédelmi kategóriába sorolt védett terület mellett, vagy azt érintve helyezkedne el. A természetvédelmi szempontból kétségtelen aggályok mellett azonban az egészségügyi kockázatok is jelentősek.

Az egészségünkre megy

„A lignit tüzelése esetén kéndioxid kerül a levegőbe, amely jelentős egészségügyi hatásokkal rendelkezik. Krónikus alsó légúti betegségeket okoz, gyerekek körében a heveny, akut bronchitis kialakulásának kockázatát növeli. Ezt fokozza az égetéskor kialakuló szállópor, illetve, policiklusos aromás szénhidrogének is keletkeznek, amelyek rákkeltőek, tehát a tüdőrák kialakulásának veszélyét növelik” – mondta Dr. Páldy Anna, környezetegészségügyi szakértő. A lignitbányászat és a lignit akár erőművi környezetben, akár lakossági kályhákban történő tüzelése nemcsak az éghajlatvédelmi célokkal ellentétes, hanem rendkívüli módon rontja is a helyi közösségek életminőségét. (A WHO szerint évente 4,3 millió ember hal meg csak a beltéri légszennyezettség miatt.)

„A lignit az egyik leggyengébb minőségű fosszilis energiaforrás, amelynek bányászata és tüzelése súlyosan környezetkárosító, és komoly egészségügyi kockázatai vannak. Emellett a károsanyag kibocsátás révén a lignitbányászat folytatása szemben áll minden globális, nemzeti vagy helyi kezdeményezéssel. Ezek a kistelepülések gazdasági, szociális és természetvédelmi szempontból is megalapozott megoldásokkal új lehetőségekhez juthatnának, miközben ellenállóbb társadalmi-gazdasági közösséggé fejlődhetnének, amit már évtizedek óta megérdemelnek – foglalta össze Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia Programjának vezetője.

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal a közlemény után közölte: nincs folyamatban egyetlen koncessziós kiírás sem szénre a megye területén, egy korábbi, 2015-ös kiírásra senki nem jelentkezett.

A jövőnkbe kerülhet a fekete reneszánsz
A modern világban a szén az ipari forradalom idejét idézi, ugyanakkor ez a nyersanyag még mindig a világ egyik legfontosabb energiahordozója, és jó úton van afelé, hogy visszanyerje korábbi fontosságát. Elsősorban azért, mert minden másnál olcsóbb, de az sem mellékes, hogy szinte mindenhol megtalálható. Van belőle nekünk is bőven.