Egészségesek lehetnének a génkezelt gyümölcsök

2013. szeptember 16. hétfő - 10:10 / klímablog
  •    

Immunerősítő és szívinfarktust megelőző tápanyagokkal nyomnák tele a génmódosított növényeket a biomérnökök. Vajon elterjed-e a GMO-élelmiszernövények új generációja az unióban?

Pirosabb paradicsomok, véresebb vérnarancsok, egyes tápanyagokban (extra)gazdag gyümölcsök. Ilyesmikkel kecsegtetnének a génmérnökök, ha lenne rá lehetőségük, pontosabban piacuk az EU-ban.

A kísérletek már folynak, de kereskedelmi forgalomba hozatalról aligha beszélhetünk. Az európai közvélemény zömében GMO-ellenes. A tagországok közül több tiltja a génmódosított növények termesztését, akárcsak Magyarország. Az EU-ban csökkent a génkezelt növények termelési területe, a módszer ellenzői és támogatói közötti csata azonban távol van még attól, hogy eldöntöttnek legyen mondható.

Az angliai Norwich-ben található John Innes Centre tudósai tudván, hogy egy jó pohár vérnarancs elfogyasztása még egy kalóriában és zsírban gazdag angol reggelinek a szívkoszorúkra és érrendszerre gyakorolt kedvezőtlen hatását is semlegesíteni tudja, most azzal próbálkoznak, hogy egy természetes antioxidáns (antocián) mennyiségét növeljék a vérnarancsban. Ehhez az egyik gént kell megbuherálniuk, melyet Ruby-nak neveztek el, írta a Financial Times.

Kép: sxc

A Ruby-nak kedvező klíma és talaj Szicíliában található, ahol sosem fenyegeti fagy a növényt. Másutt állítólag nem is terem igazán jó vérnarancs. A felturbózott Ruby-val ellátott vérnarancsból viszont már kísérleti jelleggel ültettek a spanyolországi Valenciában.

A brit kutatóintézet más osztályain az emberi szervezetben gyakori cink-hiány ellen próbálnak új eszközt bevetni: a megemelt cink-tartalmú árpa génmódosítása sikerrel kecsegtet. Mivel a cinkhiány gyengíti az immunrendszert és évente 800 000 halálesetet okoz, a probléma nem mellékes.

Sokan szednek Omega-3 zsírsavakat tabletta formájában, melyeket halakból nyertek ki. De mivel a világ halállományára nagy terhet ró az e termék iránti nagy piaci igény, tudósok növényekbe próbálják átvinni az érrendszerre jótékonyan ható zsírsavakat. A szándék azért sem légből kapott, mert ezek a zsírsavak egyébként is növényekben jönnek létre először (algák hozzák létre), s csak azután halmozódnak fel a halak szervezetében. Az algák releváns génjeit most a lúdfűbe (Arabidopsis) próbálják beültetni.