E-autók: vegyünk példát az észtekről!

A klímavédelmi célok eléréséhez évente 30 ezer e-autót kellene forgalomba állítani Magyarországon. Ez nem elérhetetlen cél: az új uniós irányelv kötelezővé teszi az alternatív töltőhálózat kiépítését, és kormány is előlendíthetné az elektromobilitás terjedését,

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: NGM, Fotó: Árvai Károly

A klímaváltozás elleni európai törekvések részeként az Európai Unió 2014 őszén elfogadta az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló új 2014/94/EU irányelvet, amely fontos kiegészítése a zöld járművek elterjesztését célzó korábbi, 2009-es irányelvnek (2009/33/EC). A korábbi, az elektromobilitás elterjedésének kereteit is lefektető jogszabály 2014-ben konkrét célkitűzésekkel bővült, amelyek részeként a tagországoknak 2016. november közepéig létre kell hozniuk a vonatkozó nemzeti keretrendszereiket az alternatív üzemanyagok és a kapcsolódó infrastruktúrák piaci térnyerésének támogatása érdekében. A dokumentum már 2020-ra megköveteli a megfelelő sűrűségű – hatótávolság-korlátok nélküli közlekedést lehetővé tevő – elektromos töltőhálózat kiépítését, míg 2025-ig a főbb autópálya-hálózatoknál (TEN-T törzshálózat), valamint a városi és agglomerációs területeken is meg kell valósítani a teljes lefedettséget.

A magyar kormány év elején a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezetésével indította el a Jedlik Ányos Terv kialakítását, amelynek célja a hazai elektromobilitás térnyerésének elősegítése lesz, az EU célkitűzésekkel összhangban. A kezdeményezés keretein belül már a második tervváltozat készült el, amelynek iparági és államigazgatási egyeztetése a közeljövőben esedékes. Az eddig ismert tervek szerint a kormány ambiciózus célokat tűzött ki: 2020-ig a hazai gépkocsik 5 százaléka már elektromos hajtással közlekedne. Ez nagyságrendileg több mint 150 ezer elektromos autót jelentene 2020-ra, ami összehasonlításképpen csak úgy teljesülhet, ha 2020-ig a Magyarországon átlagosan évente értékesített 60-70 ezer új személyautó közel fele az elektromos hajtású típusok közül kerülne ki – figyelmeztet a KPMG Energetikai Trendfigyelőjének legfrissebb kiadása.

A fenti ambiciózus célok ugyanakkor az elektromos közlekedésben rejlő jelentős gazdasági és piaci potenciál kiaknázását segíthetik. Az elektromobilitás elterjedése új, akár export-képes gyártási tevékenységek létrehozását segítheti elő az országban, amennyiben a hazai iparág hatásosan be tud kapcsolódni az elektromobilitás értékláncába (pl. elektromos járművek, töltőoszlopok fejlesztése, gyártása területén). Emellett az erőművi szektor is kedvezőbb éjszakai kihasználtság mellett üzemelhet, ami a tervezett zsinórtermelési kapacitások bővítése kapcsán különösen fontos lesz.

Egyre olcsóbbak lesznek az elektromos kocsik
Egy év alatt csaknem 20 százalékkal esett az elektromos autók ára Németországban. Bár ezek a járművek még mindig jóval drágábbak a benzines vagy dízelüzemű kocsiknál, az árkülönbség egyre mérséklődik.
Ösztönzés és iparági együttműködés

A kormány a kitűzött elektromos jármű penetrációs cél elérését elsősorban indirekt eszközökkel, azaz adó- és közlekedési kedvezményekkel segítené. Előbbi esetében szóba került az ÁFA csökkentésének / megszűntetésének lehetősége, míg a közlekedési kedvezmények kapcsán felmerült az ingyenes parkolás és autópálya-használat, valamint a buszsávok használatának engedélyezése is. Szintén foglalkoznak a zöld alapszínű forgalmi rendszám bevezetésének ötletével, amely a tisztán elektromos és tölthető hibrid autók pozitív megkülönböztetését célozná. Az elektromos autók terjedését a kormány saját vásárlásokkal is erősítené, a tervek szerint már a jövő évtől vásárolnának e-gépjárműveket a kormányzati szervek. Ezen támogatási módok Nyugat-Európában már hatásosnak bizonyultak, így vélhetően hazánkban is sikerrel tudnák támogatni az elektromos jármű penetrációt.

A kibővülő járműparkot természetesen ki is kell tudni szolgálni megfelelő töltőoszlop hálózattal, amelyhez jelentős infrastrukturális fejlesztésekre lesz szükség. Ennek érdekében a kormány kötelezne minden olyan piaci szereplőt, amely a közúti közlekedésből profitál (pl. bevásárlóközpontok, parkolóházak, stb.), hogy telepítsen elektromos töltőberendezéseket, míg a közcélú intézmények esetében (kórházak, egyetemek, önkormányzatok, stb.) támogatnák a töltőállomások kiépítését. A forgalmi szempontból kiemelt fontosságú helyeken, mint például a reptereken, pályaudvarokon, szintén ösztönözné a kormány az elektromos gépjárművek kiszolgálásához szükséges berendezések kiépítését. Az infrastruktúra-fejlesztési támogatások finanszírozására a Kormány elsősorban CO2-kvóta eladásból származó bevételeket, valamint uniós forrásokat allokálna, de tervbe került a töltőberendezésekre vonatkozó ÁFA- kedvezményekkel történő ösztönzés is.

BEKÖSZÖNT AZ ELEKTROMOS KOCSIK ARANYKORA?
Fordulóponthoz érkezett az e-mobilitás piaca: jelenleg az átmenet időszakában vagyunk, amikor az akkumulátorok ára évente 20-30 százalékkal csökken, amely elképesztő hatást gyakorol a járműiparra.
A programmal párhuzamosan, illetve ahhoz köthetően idén októberben a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) támogatásával megalakult az iparági szereplőket tömörítő Jedlik Ányos Klaszter, amelynek célja a hazai elektromobilitás európai uniós direktíváknak megfelelő térhódításának elősegítése és a feltételrendszerek kidolgozásában való közreműködés. A szabályozó, illetve kormányhatóságokkal történő szakmai együttműködés mellett a klaszternek eltökélt célja, hogy minél több olyan iparági szereplőt ösztönözzön a belépésre, amely hozzá tud járulni a hazai elektromobilitás fejlesztéséhez.

Lehetőségek és akadályok a hazai iparág előtt

Az e-mobilitás területén már most is számos kutató-fejlesztő intézet működik Magyarországon és nem is eredménytelenül. Az általános vélekedés szerint a hazai iparnak elsősorban a „niche” piacokon lehetnek jó esélyei, így az autóbuszok, szemétszállító autók, kisteherautók átalakítása, töltőberendezések fejlesztése terén. Tekintettel arra, hogy egy újonnan születő iparágról van szó, a hazai potenciál kiaknázásában az állam támogató, kezdeményező szerepének kiemelkedő fontosság jut, mind az infrastruktúra kiépítésében mind pedig a járművek elterjedésének elősegítésében.

A kormányzat első sorban közbeszerzési eljárásokkal tudja serkenteni a piacot, amelyek kiírása során számos – korábban háttérbe szorult – szempontot érdemes előtérbe helyezni. A hazai e-mobilitás fejlesztésében komoly szerepet kaphatnak az elektromos buszok, hiszen a hagyományos belsőégésű buszok lecserélésével lehet fajlagosan a leghatékonyabb károsanyag-kibocsátás csökkentést elérni. Kiemelten fontos lenne ezért, hogy a közigazgatási szervek a tömegközlekedési- és egyéb járműflották beszerzésénél – az EU-s direktíváknak megfelelően – a teljes élettartam alatt felmerülő költségtömeget (ebben jelentősen előnyösebb lehet az elektromos hajtás az alacsony üzemanyagköltség miatt) és a károsanyag-kibocsátást is figyelembe vegyék.

Az eddigieken túlmenően az államigazgatásra további konkrét szabályozási akadályok feloldása is vár. A hatályos villamosenergia-törvény (VET) szerint például csak az arra feljogosított kereskedők értékesíthetnek villamos energiát a végfogyasztóknak. Egyelőre rendezetlen kérdés, hogy kik és milyen feltételek mellett kaphatnak majd lehetőséget a töltőoszlopok üzemeltetésére, továbbá hogy az autósokkal miként számolják el az ily módon vételezett villamos energiát. A töltőoszlopok telepítése és az engedélyezés folyamatának felgyorsítása érdekében is egységes központi szabályozás megalkotására lenne szükség. Ezek mellett az elektromos gépjárművek használati sajátosságait figyelembe véve ugyancsak szükség lehet az éjszakai áram szolgáltatási időtartamának kibővítésére a kedvezményes otthoni töltés lehetőségének biztosítása érdekében.

Előremutató példák Európában

Az európai országokban számos példa található arra, hogyan tudnak a kormányzati intézkedések lendületet adni az elektromobilitás elterjedésének. A megfelelő támogatással jelentős és gyors fejlődést lehetséges elérni; erre kiváló példa Észtország is.

Az észt ELMO program keretében megvalósult infrastrukturális fejlesztés és állami közbeszerzés hatalmas lendületet adott az észt elektromobilitás beindításához. A helyi kormány már 2011-ben CO2-kvótáért cserébe 507 elektromos autót vásárolt, ezzel teremtve meg az alapkeresletet a kezdeti infrastruktúra számára. Ezenkívül 2014 nyaráig jelentős, 19 000 eurós vásárlási támogatást nyújtottak azon elektromos autót vásárlók számára, akik vállalták, hogy legalább öt évig csak megújuló villamos energiával töltik elektromos autójukat.

Az eddigi eredmények rendkívül meggyőzőek: miközben hazánkban nagyságrendileg 100 elektromos autó van forgalomban, addig a mindössze 1,3 millió fős Észtország útjain már több mint 1000 elektromos gépjármű közlekedik. Az országban 165 gyors-töltőállomásból álló hálózat épült ki, amelyen tavaly több mint 31 ezer töltést regisztráltak, összesen közel 300 MW értékben. Idén csak októberig több mint 55 ezer töltés történt, 500 MWh-t meghaladó energiamennyiséggel, ami körülbelül 3 millió km megtételét jelenti tisztán elektromos hajtás alapon. A kis balti ország példaértékű programjával alig pár év alatt a világ 6. legnagyobb piaca lett az elektromos autók relatív piaci részesedését tekintve, megelőzve az Egyesült Államokat és Svédországot is.

Magyarország számára Észtország esete jó példa lehet arra, hogy egy hatékony és erőteljes program milyen jelentős mértékben tud hozzájárulni az elektromobilitás elterjedéséhez. Ami igazán fontos ebben Magyarország számára az annak a lehetősége, hogy egy átgondolt, egyértelmű célokat kijelölő elektromobilitás stratégia akár nemzetközi szinten is versenyképes helyzetbe hozhatja a jelentős potenciállal rendelkező hazai ipart és kutatás-fejlesztési tevékenységet. Ez olyan lehetőség, amelyet mindenképpen érdemes kihasználni.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo