Csökkenhet a szélenergia támogatása

2016. március 18. péntek - 19:43 / piacesprofit.hu
  •    

Hamarosan új uniós szabályok vonatkoznak az európai szélenergia-piacra: Brüsszel arra fogja kérni a tagállamokat, hogy csökkentsék az új szélerőmű projektek állami támogatását. Ugyanakkor középtávon 150 milliárd eurót kellene befektetni az európai villamosenergia-rendszer fő csomópontjainak fejlesztésébe és bővítésébe.

De egyre több a szélkerék is Texasban.

De egyre több a szélkerék is Texasban.

A tekintélyes állami támogatások, az éretté vált rendszertechnológia és a csökkenő költségek a szélenergiát számos európai piacon versenyképessé tették a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben. A szélenergia és azon belül leginkább a szárazföldi telepítésű szélerőművek mára komoly részesedést szereztek az európai energiamixben. Ám a politikai széljárás fordulni látszik.

Az Európai Bizottság a szélenergia-piacon rögzített árkompenzáció helyett, csökkenő állami támogatásokat és piaci átvételi árakat szeretne látni. Ez azt jelenti, hogy a befektetőknek és a szélerőműparkok üzemeltetőinek a jövőben jelentős szigorításokkal és élesedő versennyel kell számolniuk. A csökkenő állami támogatások hatására várhatóan csökken a szélerőmű-üzemeltetők jövedelmezősége, és ezáltal növekszik majd a rájuk nehezedő költségnyomás hívta fel a figyelmet a Roland Berger legfrissebb szélenergia-ipari tanulmánya.

A változó jogi szabályozáson kívül, az iparág szereplőinek további kihívásokkal kell szembenézniük a következő években: ilyen például az, hogy a legtöbb európai országban gyakorlatilag alig maradt olyan, kedvező légmozgásnak kitett szárazföldi helyszín, ahová szélerőművek telepíthetők. Az állampolgári akciócsoportok és a helyi önkormányzatok egyre nagyobb ellenállást tanúsítanak az egyre növekvő méretű szélerőműparkokkal szemben. Az új erőműparkok létesítésével és az elöregedők felújításával kapcsolatos engedélyeztetési folyamat minden egyes projekt esetében valódi kockázati tényezővé válik a beruházók számára.

A kihívások listája tehát hosszú, de a szárazföldi szélenergia valamennyi energiaforrással szemben – még állami támogatások nélkül is – állja az árversenyt, és még mindig megvan benne az a potenciál, amellyel a jelenleginél is nagyobb részt hasíthat ki magának az európai energiatermelési tortából.

150 milliárd eurót kellene a villamosenergia rendszer fejlesztésére fordítani

Az európai villamosenergia-hálózatüzemeltetők becslései szerint mintegy 150 milliárd eurót kéne beruházni az európai villamosenergia rendszer bővítésébe. A Villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata (ENTSO-E) 120 olyan projektet azonosított, amelyek keretében szárazföldi telepítésű szélerőműveket lehet hatékonyan hozzákapcsolni a már meglévő villamosenergia-rendszerekhez.

Számíthatunk a szélre
2030-ra, vagyis 15 éven belül villamosenergia-igényeink negyedét tudnánk lefedezni szélenergiával. Részesedésük az EU energiamixéből jelenleg 10%.

Az Európai Unió ambiciózus politikai céljai szerit 2030-ra 40 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatásúgázok kibocsátását, és az energiafelhasználás 27 százalékát megújuló energiaforrásokból kell fedezni. Ez persze csak akkor lehetséges, ha a villamosenergiarendszerek készen állnak a feladatra, hiszen a jövőben nem kevesebb mint 100 terrawatt/óra többlet elektromos áramot kell elszállítaniuk a szélerőművektől és más, megújuló energiaforrásoktól a fogyasztókhoz. (Ez a szám nagyobb, mint Belgium teljes éves villamosenergia előállítása.)

Az európai villamosenergia-rendszerben azonban jelenleg sok szűk keresztmetszet van, amelyek miatt gyakorlatilag áram félszigetek alakulnak ki. A megújuló energiák használatából adódó fluktuáció egyre gyakrabban teszi nyilvánvalóvá ezeket. Az időszakos szélcsendből eredő kihívásokon kívül esetenként akár 50-70 gigawattos áramtöbbletek is kialakulhatnak. Ahhoz, hogy ezen többletek bekerülhessenek a rendszerbe, és hogy a sűrűn lakott régiók megbízható áramellátásban részesülhessenek, egyedül az Egyesült Királyságnak a jelenlegi év és 2030 között két-háromszorosára kellene növelnie villamosenergia-hálózati kapacitását. Ehhez hasonlóan a balti országokban is háromszorosára kellene növelni az átviteli kapacitásokat, míg az Ibériai-félszigeten tízszeres kapacitásbővítésre lenne szükség. Olaszország átviteli rendszere sem biztosított.

A vezetékhálózat kapacitás bővítésén kívül az okos hálózatok (smart grids) jelenthetnek megoldást a megújuló energiaforrásokból származó növekvő jelentőségű, ám ingadozásnak erősen kitett energia befogadására. Ezek nemcsak egyszerűen szállítják az energiát, hanem adatokat cserélnek a termelők és a fogyasztók között, és olyan vezérlési technológiákkal vannak ellátva, amelyek lehetővé teszik a villamosenergia vezetékek rugalmasabb és hatékonyabb működését. Az intelligens hálózatok elterjedéséhez számos területen, elsősorban az intelligens mérési és számlázási rendszerekben, továbbá az automatizált áramátvételi és -elosztási rendszerben, a háztartási alkalmazásokban és az energiatárolásban is további beruházásokra van szükség.

Itt a bizonyíték, hogy nem lehetetlen átállni megújulókra
Óriási eredményt ért el Costa Rica, a közép-amerikai ország az év első három hónapjában csak és kizárólag megújuló forrásokból fedezte elektromos energiaszükségletét. És ezzel a lakosság is jól járt.

Az Európai Unió azonban egyelőre halogatja a cselekvést, amíg a források iránti igény magas. A beruházás tervezésben az Egyesül Államok és Kína egyértelműen előrébb tart az okos hálózatok kutatás-fejlesztésének finanszírozása tekintetében még Korea is megelőzi az Európai Uniót.

A szárazföldi szélerőművek 45 százalékot foghatnak költségeiken

A Roland Berger összehasonlító tanulmánya szerint számos szárazföldi telepítésű szélerőműpark a jelenleginél sokkal hatékonyabban is üzemeltethető. Az üzemeltetők és tulajdonosok az működési költségek következetes lefaragásával átlagosan 45 százalékos megtakarítást, és ezzel javuló jövedelmezőséget érhetnek el.

Az üzemeltetési költségek az iparág egészében, kétharmad arányban műszaki, egyharmad arányban kereskedelmi költségekből tevődnek össze. A tanulmány szerint a karbantartási, a javítási, a földbérleti, a biztosítási, a projektmenedzsment-, illetve a finanszírozási költségek alkotják azt a hat legfontosabb költségtényezőt, amelyekben jelentős optimalizálási tartalékok. A szélenergetikai technológiában bekövetkezett fejlődésnek, illetve a szabályozói változásoknak köszönhetően a költségekért felelős szolgáltatókkal és tulajdonosokkal kötött korábbi szerződések kedvező kilátásokkal újratárgyalhatók.

A Roland Berger tanulmánya szerint a megújuló energiaforrások közül Európában továbbra is a szárazföldi szélenergia marad a legfontosabb. Azévtized elején körülbelül 150 ezer ember dolgozott az európai szárazföldi szélenergia szektorban. Az évtized végére ez a szám majdnem megduplázódik és eléri majd 290 ezret. Piaci becslések szerint 2015 és 2030 között évente körülbelül 15 milliárd euró tőkebefektetés várható, ezzel az európai szárazföldi szélenergia ágazat 15 év alatt összességében mintegy 230 milliárd eurónyi tőkét szívhat magába. 2030-ra a szárazföldi szélenergiából származik majd az összeurópai áramtermelés 13 százaléka. Ez az arány2012-ben még mindössze 6 százalék körül alakult. Ugyanebben az időszakban a szén elégetéséből előállított áram részaránya valószínűleg a felére, 29 százalékról 15 százalékra csökken.