Csípi a termelők szemét az új szabályozás

A zöldség-gyümölcs ágazat fejlődését és a Földművelésügyi Minisztérium 2013. őszén megalkotott zöldség-gyümölcs ágazati stratégia megvalósítását is meghiúsíthatja az öntözés szabályozásának és támogatásának tervezett átalakítása - vélekedik több szakmai szervezet. Pedig a szabályozás a hazai vízbázis megőrzését szolgálja.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Pixabay

A Fruitveb, a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint az Ékasz Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Alma Terméktanács) közös közleménye szerint, a kidolgozás alatt lévő új vízgyűjtő gazdálkodási terv (VGT 2) alapján fennáll a veszélye annak, hogy a felszín alatti vizek védelme miatt nem, vagy csak korlátozottan lehet majd öntözni a zöldség-gyümölcs termelési területek jelentős részét. Hozzátették, hogy a Vidékfejlesztési Program (VP) ültetvénytelepítési pályázatainak felhívása is komoly korlátokat állít az öntözött területeket növelő beruházások támogatása elé, amit elfogadhatatlannak tartanak.

A két terméktanács vezetői szerint a stratégia célja a termelés 50 százalékos növelése és ezzel mintegy 100 ezer új munkahely megteremtése az elkövetkezendő 5-10 évben. A dokumentum aláírói szerint ennek egyik alapvető feltétele az öntözés fejlesztése, mivel professzionális szintű, versenyképes zöldség-gyümölcs termesztés csak így végezhető.

Az állásfoglalásában azt is hangsúlyozták, egyetértenek minden, a környezet és a természet védelmére irányuló racionális intézkedéssel, de nem tartják megengedhetőnek, hogy - az Európai Unióra való hivatkozással - felesleges és túlszigorított, a termelőket ellehetetlenítő intézkedések szülessenek a vízgyűjtő gazdálkodási tervben. A két szerveződés egyeztetéseket tart szükségesnek a szakmai szervezetek bevonásával, aminek eredményeként mind a termelői érdekek, mind pedig a hazai vízbázisok megfelelő védelme érvényesülhet majd.

Elengedhetetlen a vízkészletek védelme

Pedig ha valamire, akkor a vízkészleteinkre nagyon kellene ügyelnünk. Riasztó adat, hogy a legújabb eredmények szerint hazánkban a természetes folyók és tavak közül csak 12% van jó ökológiai állapotban. A Duna és nagyobb mellékfolyói egykori ártereiknek mintegy 80 százalékát elveszítették, a Tisza hossza pedig alig kétharmadára rövidült a folyószabályozások miatt.(A folyóban évtizedek alatt óriási mennyiségű szemét gyűlt fel.)

Több víz kellene, de nincs
Meredeken nő az elkövetkező években a gazdaság vízigénye, de a források egyre csökkennek. Emiatt az ivóvíz ellátás már most is az egyik fő üzleti kockázattá, a társadalom egészét tekintve pedig az egyik fő aggállyá vált.
Az egészséges vizes élőhelyek nemcsak a változatos és gazdag élővilág szempontjából, de az ember számára kulcsfontosságú ivóvíz miatt is nélkülözhetetlenek. ugyanis világszerte fenyegető méreteket ölt az ivóvízkészletek apadása. Az ENSZ becslései szerint 2030-ra a természetes vízképződés és a szükséges ivóvíz közötti eltérés akár a 40 százalékot is elérheti, míg 2050-re a jelenlegi 7,3 milliárdról 9,1 milliárdra emelkedő népességszám akár 55 százalékkal is megnövelheti a lakosság vízigényét. Mindez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló vízkészletek felhasználása, kezelése és felosztása kiemelt jelentőségű, amiben igen nagy szerepe van a mezőgazdaságnak, hiszen a vízfelhasználás 70 %-át az agrárium fogyasztja el.

Nem a víz a gond, hanem az eső

A hazai mezőgazdaság számára nem a víz hiánya, inkább a szélsőséges eloszlású csapadék jelenti a problémát. A globális felmelegedés hatásaként az elmúlt 50 évben jelentősen megnőtt a hőmérsékletingadozás mértéke, ami megnöveli a csapadékszegény időszakok számát és hosszát. Az 5 millió hektárt meghaladó mezőgazdasági területből azonban csupán 70-80 ezer hektár az öntözött terület nagysága. Pedig a szakszerű öntözéssel elérhető hozamnövekedés még a nagyobb költségráfordítás mellett is hatékonyabbá teszi a növénytermesztést, így tehát gazdasági szempontból is kihasználatlan lehetőség rejlik Magyarország számára az öntözéses mezőgazdaság fejlesztésében. Ezt figyelembe véve kell a hazai öntözést és vízgazdálkodást úgy megoldani, fejleszteni, hogy közben a vízkészletek felhasználása gazdaságosan, fenntartható módon történjen.

Mit kezdenek a magyar gazdák a klímaváltozással?
Az egyre gyakoribb időjárási rendellenességek hatására csökkenő termésmennyiségek világszinten és Magyarországon is kihívás elé állítják a gazdákat. A változó körülmények új növényi kultúrák, új vetésszerkezet, új művelési technológiák alkalmazását teszik szükségessé.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo