Csak egy álom? 100 százalék megújuló energia 2050-re

Az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) jelentése szerint 2050-re akár az Unió áramszükségletének a felét is lehetne szélenergia forrásból fedezni. Az EWEA szeretné elérni, hogy a Bizottság a 2020 utáni időszakra is tűzzön ki megújuló energia célokat.

Jelenleg az EU áramfogyasztásának az 5,3 százalékát adja a szélenergia. Az EWEA Tiszta Erő című jelentése szerint az arány 2020-ra elérheti a 18,4 százalékot. A Szövetség saját bevallása szerint is meglehetősen optimista ez a becslés, és elképzelhetőnek tartják, hogy csak 15,4 százalék lesz a szélenergia részesedése, ami közelebb áll a más forrásokból származó becslésekhez. A nemzeti megújuló energia cselekvési tervekből származó adatokat összevonva az EU energia szükségletének 14 százalékát fogja 2020-ban szélenergia fedezni. A Bizottság saját becslése szerint, amely az athéni műegyetem E3M kutatólaboratóriuma által kifejlesztett PRIMES energia modellen alapszik, a szélenergiából származó áram a teljes fogyasztás 14,2 százalékát fogja fedezni 2020-ban.

Távfűtés és közlekedés nélkül

Az EWEA előrevetítése lényegesen a későbbi időszakra nézve tér el a többi becsléstől, amikor 2030-ra 28,5 százalékra, 2050-re pedig 50 százalékra teszik a szélenergia potenciális arányát az áramellátásban. A kissé radikális célokat részben magyarázza, hogy ezek kizárólag az áramfelhasználás arányára vonatkoznak, a két igen jelentős nettó energia felhasználó, a távfűtés és a közlekedés figyelembe vétele nélkül. Az EWEA szerint a célok teljesülése esetén a megújuló energia aránya az áramtermelésben a jelenlegi 19 százalékról 34 százalékra emelkedne 2020-ra és 100 százalékra 2050-re. A Társaság véleménye szerint a célok csak akkor teljesíthetőek, ha a döntéshozók megteremtik a megfelelő feltételeket.


Sok kellhet majd belőle

Justin Wilkes, az EWEA igazgatója szerint az EU-nak 2020 utánra is meg kellene teremtenie a megújulók törvényi szabályozását. Az EurActivnak elmondta, hogy a következő tíz évre megfogalmazott céloknak jótékony hatása van, de a 2020 utáni időszakra is fontos lenne az új célok megfogalmazása. „A Bizottság idén véglegesíti az Energia Útiterv 2050 című dokumentumot. Ez lenne a tökéletes lehetőség a 2020 utáni megújuló energia célok tisztázására is." Wilkes hozzátette, hogy „a 2020 utáni szabályozási környezet megteremtése mellett, sürgős szükség lenne az energia infrastruktúrába történő beruházásra, hogy a szélenergiát szállítani lehessen a keletkezési helyéről a felhasználási helyére, és hogy megteremtődjön az EU egységes árampiaca."

Szerény magyar célszám

Magyarország 2011-ben elkészült Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve szerint a szélenergia befogadásának a villamos energia rendszer szabályozhatósága jelent korlátot és ez alapján „szélenergiából 750 MW kapacitás kiépítését lehet reálisan megcélozni." Ez azt jelentené, hogy a megújuló alapú villamos energiából származó áram közel 30 százaléka származna szélenergiából, a teljes bruttó energia termelésnek pedig körülbelül 3 százaléka. A Magyar Szélenergia Ipari Társaság EurActivnak eljuttatott nyilatkozata szerint ez egy elég szerény célszám, mert a technikai potenciált és befektetői szándékot figyelembe véve, akár a villamosenergia igény 8-10 százalékát ki lehetne szélenergia forrásból elégíteni. „Ameddig a megújulóknak nagyobb szerepet szánó politikai döntések nem jelennek meg a jogalkotásban és gyakorlatban, addig félő, hogy még a 2020-as célszámokat sem fogja az ország teljesíteni."

"Kötelező részcélokra lenne szükség"
Az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) magyarországi tagszervezete, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) véleménye szerint „ambíciózusak, de megvalósíthatóak az EWEA által jelzett 2050-es megújuló- és szélenergia célszámok. Az EU 2050-ig, negyven éven belül át tudna állni közel teljes egészében megújuló energia alapú villamosenergia termelésre, melyben a szélenergia központi szerepet játszhat. A becslés és célszám megvalósítását ugyanis alapvetően politikai döntés és nem fizikai potenciál kérdése. Egyértelműen bizonyított ugyanis, hogy a kontinens rendelkezik kellő mennyiségű megújuló energiával, ennek kihasználásához ezért politikai elkötelezettség, stabil, átlátható, valamint a megújuló energiák pozitív környezeti és ellátásbiztonsági és közép-hosszú távon érvényesülő gazdasági hasznait pozitívan figyelembe vevő szabályozás kell, mely ugyanakkor megszünteti a tradicionális technológiák preferálását. Ha a jelen évtizedben elöregedés miatt amúgy is lecserélendő energetikai infrastruktúrát ezen célok figyelembevételével pótoljuk (egyre több megújuló és rugalmasabb rendszer), akkor negyven év alatt a teljes rendszert át lehet alakítani. Ezen folyamathoz valóban a hosszútávú célok rövidebb szakaszokra tagolására, a részcélok kötelezővé tételére van szükség."

Véleményvezér

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo