Legalább egy órára fogjuk vissza magunkat

2016. március 19. szombat - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Elindult a visszaszámlálás: ma este egy órára elsötétül egy sor nagyváros szerte a világon. Idén tíz éves Föld Órája kezdeményezés, melyhez bárki önként csatlakozhat. Az egy órára vállalt sötétség jelkép, Földünk véges erőforrásaira, az azokkal való hatékony gazdálkodásra, és a túlfogyasztásunkkal okozott klíma- és környezeti változásokra hívja fel a figyelmet.

A WWF által elindított 10. Föld Órájához minden eddiginél több, összesen 178 országban csatlakoztak világszerte. Ezzel a mozgalom minden idők legaktívabb éve elé néz, különösen, ha sikerül mindet megvalósítani az ambiciózus helyi célkitűzések közül. A kezdeményezés elsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy bánjunk takarékosabban Földünk erőforrásaival. Ennek jelképeként 2016. március 19-én egy órára, 20:30 és 21:30 között a csatlakozók azt vállalják, hogy minden elektromos eszközt kikapcsolnak.

off gombot nyomó kéz

Kép:Pixabay

A Piac & Profit is csatlakozik a kezdeményezéshez, ezért jelképesen – a WWF ajánlásának megfelelően – az oldal háttere is feketére vált.

Délkelet-Ázsiában Malajzia, Szingapúr és Indonézia WWF irodái szövetkeztek, hogy közösen tegyenek az indonéz tőzegláperdők területét veszélyeztető erdőirtások ellen. A folyamat hatására csökken az erdőkben raktározott szén mennyisége, valamint az írtásokkal újabb természetes élőhelyek pusztulnak el. Az éghajlatváltozás elleni cselekvés jegyében az irodák ugyancsak közösen lépnek fel a területen régóta fennálló füstköd helyzet enyhítése érdekében is. Spanyolországban immáron közel 30 000 aláírást gyűjtöttek a tervezett 50 000-ből, amellyel a WWF Föld Órája csapatának kezdeményezésére a spanyol kormánynak üzenik a polgárok, hogy szeretnék, ha betartaná a COP21 után tett éghajlavédelmi ígéreteit, és lépéseket tenne a 100%-ban megújuló energiafelhasználás elérése érdekében. Svédországban a WWF csapata arra kéri az embereket, hogy írjanak levelet a kormánynak, saját elképzeléseikkel a fosszilis energiahordozóktól mentes jövő elérése érdekében. Ezeket a javaslatokat a WWF szakpolitikai szinten képviseli majd. Skóciában, a májusi választások előtt a WWF arra figyelmezteti a versengő pártokat és politikusokat, hogy programjukban hangsúlyos helyet kell kapnia a választókat leginkább foglalkoztató éghajlatváltozás veszélyei ellen való fellépésnek. Inspirációt merítve a műanyag zacskók 2014-es teljes kitiltásából a Galápagos-szigetekről, Ciprus az idei Föld Órája mozgósító erejével most ugyanezt szeretné elérni és ennek érdekében folytat erőteljes kampányt.

“Magyarországon a Föld Órájához kapcsolódóan a vállalatok szerepére is felhívjuk a figyelmet. Szerepük ugyanis alapvetően megnőtt az éghajlatváltozás elleni küzdelemben az utóbbi évek során. Nemcsak ők a legnagyobb kibocsátók, de beruházásaikkal is komoly hatást gyakorolnak környezetünkre. A WWF Magyarország hamarosan publikálja kutatási anyagát, amellyel a hazai nagyvállalatok éghajlatvédelmi céljait és tevékenységét térképezte fel. Szeretnénk, ha a kutatás eredményét egyben feladatként értékelnék, és aktív szerepet vállalnának a hazai éghajlatvédelemben.” – jelentette ki Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője.

Muszáj lesz

Muszáj lesz takarékra váltanunk, mert jelenleg nem ez a helyzet: a Global Footprint Network 2003 óta, évről évre összehasonlítja a természeti erőforrások megújuló képességét az emberiség erőforrásigényével, vagyis ökológiai lábnyomával. A Nemzetközi Túlfogyasztás Napja (más néven az Ökológiai Túllövés Napja) minden évben az nap, amikor a két érték találkozik, vagyis amikortól már a bolygó megújító képességen felül fogyasztunk. Ha a Föld egy gyümölcsös lenne, akkor eddig a napig a termést ettük, ezután viszont már a fákat vágjuk ki és esszük meg. A rendszer fenntarthatatlansága abból fakad, hogy a következő évben így már kevesebb gyümölcsünk lesz.

föld órája

Kép: Pixabay

Nem vagyunk takarékosak, de legalább tudunk róla

„Magyarország éves fogyasztásának fedezéséhez 2,5 Földre lenne szükségünk. Ez azt jelenti, hogy ha az egész világon mindenki a magyar fogyasztási szokások szerint élne, a még másfél Földre lenne szüksége az emberiségnek. Ezen a ponton nem mentegethetjük magunkat azzal, hogy vannak nálunk is rosszabbak. A WWF Magyarország éppen ezért hangsúlyozza a tudományos alapokra helyezett kibocsátás csökkentés fontosságát. Mindannyian tehetünk annak érdekében, hogy ez a dátum későbbre tolódjon éppen ezért felelős egyénekre és felelős vállalatokra van szükség” – mondta el Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. (A fenntarthatósággal egyes kritikák szerint a „kényelmetlenség kora” jönne el. De kutatások alapján az átlagfogyasztásunk 30%-ával is jó körülmények közt élhetnénk.)

A túlfogyasztás, a tartalékok felélése súlyos természeti és környezeti következményekkel jár, beleértve a globális éghajlatváltozást. A magyarok nagy része látja, hogy komoly gond a klímaváltozás, tízből hét magyar védtelennek érzi magát az éghajlatváltozás hatásaival szemben.

Odafigyelés nélkül a megosztás sem környezetbarát
Habár környezetbarátnak gondoljuk a megosztáson alapuló gazdaságot, a valóságban, ha nem figyelünk oda, akkor itt is hamar túlfogyasztáshoz vezethet az emberi mohóság.

Egy másik, a témában végzett kutatás szerint az emberek felelősségüket is érzik a klímaváltozásban (40 százalékuk szerint majdnem minden, amit a modern életben csinálunk, árt a környezetnek). A válaszadók több mint kétharmada lenne hajlandó többet fizetni egy termékért vagy szolgáltatásért, ha ezáltal mérséklődnének a klímaváltozás jelentette kockázatok, és lassabban menne végbe a folyamat. Ugyanakkor külső támogatást is várnak a kormánytól, politikusoktól. Ösztönző programok nélkül főként a jelentős anyagi ráfordítást nem igénylő eszközöket alkalmazzák, komolyabb anyagi elköteleződést igénylő beruházások – mint a megújuló energiaforrások vagy az épületek energiahatékonyságának javítása – kevésbé jellemzőek – közölte a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI).

Az energiatakarékosság ösztönzése – beleértve az épületek energiahatékonyságának javítását is – hatékony eszköz a károsanyag-kibocsátás csökkentésére. A széndioxid-kibocsátás 36 százaléka, valamint a teljes primer energiafelhasználás 40 százaléka az épületállományhoz kötődik. Ahhoz azonban, hogy az energiahatékonyságban rejlő lehetőségeket minél jobban kihasználjuk, elengedhetetlen az állami szerepvállalás növelése, a lakosságot is támogató széles körű energiahatékonysági programok indítása, valamint a szemléletformálás.

Hány embert bír még el Földünk?
Egyre súlyosabb demográfiai problémákkal kell megküzdenie a Föld lakosságának, még soha nem élt egy időben ennyi ember a Földön, miközben egyre súlyosabb problémákat okoz a lakosság élelmiszer- és ivóvízellátása.

Őrült mutatvány

Bolygónk tartalékainak felélése és a természeti rendszerek kizsigerelése miatt egyre súlyosbodó problémákkal kell megküzdenünk, amilyen a talajerózió, a fokozódó szárazság és ivóvízhiány, vagy a fajok sokszínűségének csökkenése. Az éghajlatváltozás – amit a légkör egyensúlyának felborításával idézünk elő – pedig csak súlyosbítja és gyorsítja a káros folyamatokat.

„Az emberiség szén-dioxid-lábnyoma megduplázódott 1961 és 1973 között, amikor átléptük a fenntarthatóság határát. Azóta is a szén-dioxid az ökológiai lábnyom leggyorsabban növekvő és legjelentősebb komponense. Nem véletlen, hogy az éghajlati rendszer problémái jelentkeznek a legsúlyosabban”, mondta Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network elnöke és az ökológiai lábnyom fogalmának egyik ötletadója. „A kibocsátások csökkentését szorgalmazó nemzetközi megállapodás jelentősen előre tudná mozdítani az emberiség ökológiai lábnyomának csökkentését célzó folyamatot.”

Nagy problémát jelent, hogy a fogyasztásunkhoz és annak ellensúlyozásához is hely kell. Egyre több élelmiszeripari és faipari terméket termelünk, miközben egyre kevesebb az a biológiailag aktív terület, ami megköthetné a szén-dioxidot. „A 2015-ben kibocsátott üvegházhatású gázok elnyeléséhez a Föld erdeinek kétszeresére lenne szükség, miközben egy sor másik igény, például az élelmiszerek termelése is verseng a területért.” – mondta Wackernagel. ”Ez egy őrült mutatvány, hiszen csak akkor van esélyünk stabilizálni bolygónk helyzetét, ha radikálisan csökkentjük ökológiai lábnyomunkat.”