95 százalékkal kéne kevesebbet fogyasztani 2050-re

2016. március 04. péntek - 19:23 / piacesprofit.hu
  •    

Alig két héttel a Föld Órája előtt a világon már több ezer civil kezdeményezés zajlik azért, hogy a mozgalomhoz kapcsolódva aktívan tegyen az éghajlatváltozás mérsékléséért. Közben az Európai Bizottság (EB) arra készül, hogy ellehetetlenítse Európa éghajlatvédelmi céljainak teljesülését és a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény implementációját.

Ma kezdődik az európai miniszteri tanácskozás, ahol lehetőség nyílna arra, hogy Európa vezető szerephez jusson az éghajlatvédelem és az energetika területén, és az erőteljes ambícióknak való megfeleléssel jelentős társadalmi, gazdasági és egészségügyi előnyökre tegyen szert. A tanácskozás célja, hogy megvitassák a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény hatását az európai szakpolitikára. Sajnos az Európai Bizottság indítványa meg sem közelíti a szükséges szintet – hívta fel a figyelmet a World Wildlife Found (WWF).

A jelenleg érvényben lévő, 2030-ra előirányzott 40%-os kibocsátás csökkentési vállalás nincs összhangban a párizsi egyezménybe foglalt, 2050-2100-ra elérni kívánt zéró kibocsátás céljának elérésével és a 1,5°C-os átlaghőmérséklet emelkedési plafonnal. Ezen súlyos hiányosság ellenére, az Európai Bizottság most azt javasolja, hogy tolják el 2023-ra az EU 2030 után esedékes éghajlatvédelmi céljainak felülvizsgálatát, ezzel késleltetve a sürgős cselekvést és gátolva az EU éghajlatvédelmi vezető státuszának elérését.

off gombot nyomó kéz

Kép:Pixabay

“Európa országainak fel kellene ébredniük, hogy észrevegyék a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény valódi jelentőségét az európai éghajlatvédelmi tettekre nézve. Sajnos a bizottság gyenge kontextust teremtett a vitához, ami tökéletesen figyelmen kívül hagyja az egyezmény következtetéseit” nyilatkozta Geneviéve Pons, a WWF Európai Irodájának igazgatója.

Oscarral a kezében a klímaváltozásról beszélt DiCaprio
Eddig ötször került az Oscar közelébe. Hatodik jelölését sikerült végre díjra váltania. Most, hogy végre rajta volt a világ szeme, köszönőbeszédét arra használta, hogy a klímaváltozás megakadályozása és a környezetvédelem mellett korteskedjen.

“Európa országainak ki kell nyilvánítaniuk, hogy Európa “nagyszabású ambícióit” ők komoly kinyilatkoztatásnak, és nem üres frázisnak szánták. Ha jobb esélyeket akarunk a globális átlaghőmérséklet emelkedés 2°C alatti szinten tartásához, akkor 95%-os kibocsátás csökkentésre lenne szükségünk 2050-ig. Ez a cél egyértelműen megkívánja, hogy megnöveljük a 2030-ig tett vállalásainkat. Ennek belátásához nem kell 2018-ig, vagy annál is tovább várnunk – ez már most világos” – tette hozzá Pons.

“Nagy lehetőségek állnak jelenleg az EU rendelkezésére, melyeket valóban komoly és elszánt klímavédelmi reformsorozatot indíthatnak el. Többszázezer zöld munkahely mellett, egészségesebb és anyagilag stabilabb jövőt előlegezhet meg az európai polgárok számára. Így minden olyan szempont, ami hátráltatja a párizsi egyezmény implementációját, tovább növeli az éghajlatváltozás romboló hatását és az árat, amit a késlekedésért fizetnünk kell majd. Az európai kibocsátáskereskedelmi-rendszer idén esedékes reformja, az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálata, és a megújuló energia irányelvhez kapcsolódó, közelgő indítványozási szakasz is olyan lehetőségeket kínál, amelyeket azonnal meg kell ragadunk, hogy esélyünk legyen a párizsi egyezményben foglaltak megvalósítására” – mondta Pons.

“Alig két hét múlva, a világon több millió ember ismét kinyilvánítja majd, hogy hisz a cselekvés erejében és kész arra, hogy tegyen az éghajlatváltozás ellen. Mi tudjuk, hogy csak együtt sikerülhet és készek vagyunk tenni is ezért. Akkor, amikor Spanyolországban a Föld Órája momentumát kihasználva félmillió aláírást gyűjtenek, hogy ezzel bírják rá a kormányt a párizsi éghajlatvédelmi egyezményben foglalt vállalásainak betartására, amikor Ciprus és Indonézia Föld Órája kampányai is a klímabarát jogalkotási háttér megteremtéséért szállnak síkra, az EU nem teheti meg, hogy elszalasztja a momentumot és ezzel a közös jövőnkért való cselekvés lehetőségét teszi kockára” – fűzte hozzá Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

Harcolnánk, de csak ha ingyen van
A magyarok nagy része látja, hogy gond a klímaváltozás és az MTA friss kutatása szerint áldozni is hajlandó lenne azért, hogy kevésbé ártson a környezetnek. Ez jól hangzik, de valójában a többség csak akkor vált zöldebb megoldásra, ha azzal spórol is.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor