Brüsszel is helyért könyököl az Északi-sarknál

2013. április 23. kedd - 20:32 / piacesprofit.hu
  •    

Az Európai Unió növeli hozzájárulását az északi-sarki együttműködéshez, jelentette ki Štefan Füle bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos április 17-én, az Európai Parlament strasbourgi ülésén.

Brüsszel is helyet kér az Arktiszon – Kép: SXC

A bővítési és szomszédságpolitikai biztos kiemelte, hogy az EU költött legtöbbet, évi húszmillió eurót kutatásra a sarkköri régióban, fejlesztésekre pedig egymilliárd, a tagállami hozzájárulásokat is beleszámítva kétmilliárd eurót. Az EU azonban tovább szeretne lépni három kulcsszó, a tudás, a felelősség és az elkötelezettség mentén. Ennek jegyében többek között megvizsgálják egy Európai Arktiszi Információs Központ létrehozásának megvalósíthatóságát, és találkozókat szerveznek a helyi őslakosokkal is – olvasható az MKI EU Navigátor hírlevelében

Štefan Füle felhívta rá a figyelmet, hogy a nyolctagú – köztük három EU-tagállamot, Dániát, Finnországot és Svédországot tömörítő – Arktiszi Tanács a következő hónapban dönt az EU állandó megfigyelői státuszra irányuló kérelmének az elbírálásáról. „Bízunk benne, hogy az Atlanti Tanács méltányos döntésre jut majd, elismerve a jelentős hozzájárulást, amelyet az Európai Unió hozhat a tanács munkájához” – jelentette ki a biztos. Az EU 2009-ben nyújtotta be igényét állandó megfigyelői státuszért, de azt azóta több ülésen sem fogadták el. A kérelem két fő ellenzője Oroszország és Kanada – utóbbi főként a fókatermékek 2009-es EU-szintű betiltása miatt.

Az északi sarkkört egyre nagyobb nemzetközi figyelem övezi, mivel a globális felmelegedésnek köszönhetően új hajóutak nyílhatnak meg a térségben, valamint az eddig érintetlen energiahordozóihoz és nyersanyagaihoz is könnyebbé válik a hozzáférés. Štefan Füle beszéde két nappal azután hangzott el, hogy az EU-tagjelölt Izland – első európai országként – szabadkereskedelmi egyezményt írt alá Kínával. Izland ez alkalomból megerősítette, hogy támogatja Kína jelentkezését állandó megfigyelő státuszért az Arktiszi Tanácsban. Az ázsiai nagyhatalom kérelméről is a jövő hónapban szavaznak.

Néhány év múlva jégmentes lesz az Északi-sark

Versenyfutás Észak fekete aranyáért
A globális fölmelegedés egyik következményeként gyorsuló ütemben olvad az Északi-sarkvidék jégpáncélja, megkönnyítve a mélyben rejlő ásványkincsek elérését és kiaknázását. Az Arktisszal határos öt állam évek óta vitázik arról, kihez tartozik az Északi-sark. A tét nem kevesebb, mint irdatlan kőolaj- és földgázkészletek, értékes érclelőhelyek birtoklása, valamint a jövő hajózási útvonalainak ellenőrzése.

A becslésekhez képest mintegy 50 százalékkal nagyobb az északi-sarkvidéki nyári tengeri jégolvadás mértéke, és az előzetes mérések alapján a jégrengetegnek nem csupán a kiterjedése, de a vastagsága is jelentősen csökken. Az Európai Űrügynökség CryoSat–2 nevű műholdját kifejezetten a sarkvidéki tengeri jégtakarók vastagságának tanulmányozására fejlesztették ki. A világon egyedülállónak számító űreszköz által szolgáltatott előzetes információk alapján az elmúlt évben 900 köbkilométernyi tengeri jég tűnt el az Északi-sarkvidékről a nyári időszakban. Ez az arány 50 százalékkal magasabb a kutatók előzetes becsléseinél, ami azt sugallja, hogy az üvegházhatású gázok növekvő kibocsátásától táplált globális felmelegedés egyre nagyobb hatással van a régióra. A jégtakaró eltűnése – még ha csak az év egy rövid időszakára is – súlyos következményekkel járhat. A hófehér „jégdzsungel” napfény-visszaverő képességének hiányában a régió a jelenleginél is jobban fel fog melegedni. Ezáltal emelkedni fog az óceáni hőmérséklet, a légkörbe juttatva a tengerfenék metángáztartalékait. A kutatók a közelmúltban már figyelmeztettek a metánkiáramlásokra, amelyek tovább erősítik a globális klímaváltozást. A jégolvadás nyomán a grönlandi gleccserek is sebesebben olvadhatnak, a mostaninál is gyorsabb tengerszint-emelkedést eredményezve.