Bioüzemanyag: csak akkor jó, ha magyar?

2013. szeptember 10. kedd - 18:30 / piacesprofit.hu
  •    

Az üzemanyagnak használt pálmaolajat kárhoztatja egy friss tanulmány, mivel a termelés érdekében óriási területen irtják ki az esőerdőket a trópusi régióban. Közben a visegrádi országok agrárkamarái a régióban termelt bioüzemanyag támogatására szólították fel a kormányokat, a Magyar Bioetanol Szövetség pedig megvédené a „bioetanol hírnevét”.

A bioüzemanyag áldás lehet a magyar mezőgazdaságnak? – Kép: PP Archív

Az európai gépjárművezetők arra kényszerülnek, hogy üzemanyag tartályaikba egyre nagyobb mennyiségben töltsenek esőerdő-pusztító pálmaolajat, s ezzel tovább növeljék a sokat vitatott bioüzemanyagoktól való függést -– olvasható a Magyar Természetvédők Szövetségének közleményében. A friss adatok szerint a pálmaolaj felhasználás az előrejelzéseknél sokkal nagyobb mértékben nőtt, s már a biodízel 20 százalékát teszi ki. Az elemzés néhány nappal az EU sokat vitatott bioüzemanyag politikájával kapcsolatos fontos európai parlamenti szavazás előtt látott napvilágot. Az európai parlamenti képviselőknek arról kell szavazniuk, hogy korlátozzák-e a bioüzemanyagok felhasználását, ugyanis azok szerepet játszanak az éghajlatváltozás és az erdőirtások erősödésében és az élelmiszer árak emelkedésében

Máskülönben a gépjárművezetők tudtukon kívül arra kényszerülnek, hogy olyan üzemanyaggal töltsék meg tankjaikat, amely elpusztítja az esőerdőket, a helyi közösségeket és tönkreteszi éghajlatunkat – jelentette ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.

Az új adatok azt mutatják, hogy az európai polgárok a korábban gondoltnál sokkal nagyobb mennyiségben használják fel a káros pálmaolajat járműveikben – Európában az üzemanyag célú pálmaolaj felhasználás 365 százalékkal nőtt az elmúlt hat évben. Noha a pálmaolaj nagy részét Európában élelmiszerként és kozmetikumok előállítására használják fel, a növekedés 80 százalékáért a biodízel iránti kereslet volt felelős. Az adatok szerint Magyarországon a biodízel előállítására felhasznált pálmaolaj mennyisége 350 százalékkal nőtt az elmúlt hat évben, miközben az egyéb célra történő felhasználás 75 százalékkal csökkent.

A visegrádi országok termelői több támogatást kérnek

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint a négy visegrádi ország önmagában is képes az EU számára évi további 8 milliárd liter bioüzemanyag előállítására. Ez a teljes kontinens közlekedési célú felhasználásának 1 százaléka. Ezen felül Európa szójaalapú takarmányimportjának egyötödét válthatja ki az az 5 millió tonna GMO és antibiotikum-mentes állati takarmányadalék, amely a bioüzemanyag-gyártás melléktermékeként jön létre.

Nem a bioetanol, hanem a pazarlás a gond
A FAO becslése szerint a jelenleg megtermelt élelmiszer (mennyiségileg) elegendő lenne 10 milliárd ember megfelelő ellátásához. Azonban a világon már most is csaknem egymilliárd ember éhezik: ők azok, akik nem tudják megfizetni az emelkedő élelmiszerárakat. Közben a jelenleg megtermelt élelmiszer jelentős része: mintegy 1,3 milliárd tonna egyszerűen a szemétbe kerül.

Mindezt földhasználatbeli változás nélkül, pusztán növekvő hozamokkal és a művelés alól kivont földek rekultiválásával lehet elérni. A visegrádi országokban elért kukoricahozamok ugyanis az osztrák termelők által elért hozamok csupán 60 százalékát teszik ki. Ezen hozamkülönbség egyetlen oka a kelet-európai mezőgazdaságok alacsonyabb technológiai szintje. A bizonytalan döntéshozói környezet miatt az ágazatban azonban megtorpantak a beruházások. (Egyébként Magyarországon még öt évig kedvező adózású lesz a bioüzemanyag.)

Az aggályok két dolog köré csoportosulnak: egyrészt veszélyeztetve látják a kiszolgáltatott emberek élelmiszerellátás-biztonságát az élelmiszer termelésre alkalmas földek lehetséges csökkenése miatt. Másrészt pedig azokat a lehetséges éghajlati hatásokat veszik figyelembe, amelyek az erdőségek csökkenéséből származhatnak.

“Megértjük és osztjuk a döntéshozók aggodalmát, hogy az európai bioüzemanyagok máshol káros hatásokat okozhatnak, amit ki kell zárnunk. Európai gazdaként azonban komoly lehetőséget látunk a bioüzemanyagokhoz szükséges alapanyagok megtermelésében is. A további piacok megjelenésére a termelők hatékonyságuk és a termés növelésével fognak reagálni. Ez kiemelten fontos azokban a kelet-európai országokban, ahol a gazdaságok bevétele jelentősen alacsonyabb, mint az európai átlag” – mondta Győrffy Balázst, a NAK elnöke.

Pandából olcsóbb lenne a bioüzemanyag
A tudósok folyamatosan az új lehetőségeket kutatják és egyre furcsábbnak tűnő ötletekkel állnak elő, ami során az algáktól a penészgombákon át mindennemű haszonnövényig számos alapanyagot teszteltek már. A legfrissebb kutatások szerint a pandák ürüléke olcsóbb bioüzemanyagot eredményezhet, amit akár aligátorból, vagy szennyvízből is elő tudnak már állítani.

Áldás lenne a mezőgazdaságnak

A magyarországi bioetanol gyártás során felhasznált kukoricamennyiség mintegy 45 százaléka már jelenleg is állati takarmányként kerül forgalomba. Ez a takarmány a kukorica teljes fehérje és tápanyagtartalmát tartalmazza. Fontos kiemelni, hogy a teljes mértékben fenntartható forrásokból gyártott magyar kukoricatörköly igazoltan GMO-mentes, szemben a hazai állattenyésztésben gyakran alkalmazott import szójával, amelynek eredetét nehéz igazolni, azonban még olyan években is felhasználnak a gazdák, amikor a magas terméshozamok miatt tonnaszámra a raktárakban áll a magyar kukorica.

Az etanol-gyártás során hulladékhő és elektromos áram is keletkezik, amelyet a takarmány mellett ugyancsak hasznosíthatna a mezőgazdaság az üvegházi kertészetekben és az állattenyésztésben, ezzel is javítva a versenyképességét. Az állattenyésztés érdeke, hogy kapcsolatot építsen az iparral, mert a bioetanol gyártás során keletkező állati táp keresett exportcikk, azonban a jelenlegi helyzet jól világít rá, hogy mind a termelő, mind a magyar gazdák jobban járnának, ha ezt a kiváló minőségű, és magas tápértékű magyar takarmányt a magyar sertések fogyasztanák el.

A bioetanol “becsületébe gázoltak”
„Itt az ideje annak, hogy újra a bioetanol szociális, környezetvédelmi és az energiabiztonsági előnyeire helyezzük a hangsúlyt.” – hívta fel a figyelmet Héjj Demeter, a Magyar Bioetanol Szövetség elnöke. A szakember szerint az elmúlt hetekben-hónapokban sok, alaptalan támadás érte a bioüzemanyagokat.