Betiltanák a tudósok a génszerkesztő programot

2016. február 14. vasárnap - 10:01 / klímablog
  •    

Egy új eljárás lehetővé teszi, hogy a géneket úgy módosítsák, ahogy a szövegszerkesztő variál a szavakkal. Embereken is használható a módszer örökletes betegségek kiküszöbölésére.

Kínai tudósok olyan kasmír kecskét hoztak létre, amelynek hosszabb a szőrzete és nagyobb az izomzata. De nem csak esztétikáról van szó. Skóciában, az edinburgh-i The Roslin Institute-ban olyan sertést kreáltak, amely képes ellenállni az afrikai sertésláznak. A Recombinetics olyan szarvasmarhákat fejlesztett ki, melyeknek nincsen agancsa. A cég – állítása szerint – kevesebb élelmet igénylő sertéseket és a szokásosnál nagyobb izomzatú teheneket is létrehozott.

A hét műtárgya: agancs. Lehet, hogy tudósok teljes mértékben eltüntetnék a szarvasmarha-populációról. Az állatvédők úgyis ellenzik az agancs-levágást, mely állítólag nagyon fájdalmas a jószágoknak. (fotó: freeimages.com)

A hét műtárgya: agancs.
Lehet, hogy tudósok teljes mértékben eltüntetnék a szarvasmarha-populációról. Az állatvédők úgyis ellenzik az agancslevágást, mely állítólag nagyon fájdalmas a jószágoknak.
Fotó: freeimages.com

De ha minden igaz, hamarosan olyan csirke is lesz, amely kizárólag nőnemű utódot hoz létre. Vagyis nő a tojáshozam. Az új génszerkesztő módszer az örökletes emberi betegségek bekövetkeztének csökkentésére is lehetőséget nyújt. Vagy éppen szupergyorsan növekvő lazac létrehozására.

Turbólazac

A módszerrel olyan géneket ültettek lazacba, melynek segítségével fele annyi idő alatt nő akkora méretre, mint hagyományos fajtársai, vagyis 28–36 hónap helyett 18–20 hónap alatt. A génmódosított lazacot az Intrexon Corp. nevű tőzsdei cég által birtokolt AquaBounty Technologies-nak “köszönhetjük”. Amerikában megkapta a forgalomba hozatali engedélyt, így elhárult az akadály az elől, hogy a szupermarketek polcaira és az étkezőasztalokra kerüljön a régi-új halfajta. A módszert kifejlesztő AquaBounty kisvállalkozás, mely nehezen maradt életben, évekig várva arra, engedélyezzék termékét. (Már a 90-es évek óta próbálta elfogadtatni lazac-vívmányát.)

Az Intrexon tulajdonosa Randal J. Kirk biotechnológiára szakosodott vállalkozó, érdekelt egy olyan cégben is, mely kevésbé barnuló GMO-almát fejlesztett ki, valamint egy olyan kísérletben is, mely GMO-szúnyogokat hoz létre Floridában, hogy ne rendelkezzenek a Dengue-láz kórokozójával.

Zöld aktivisták azzal érveltek a “turbólazac” engedélyezése ellen, hogy nem bizonyított, emberi fogyasztásra alkalmas-e, és ha valamely példány kiszabadul a tenyésztőtelepről, s elszaporodik a szabadban, annak a folyókban és óceánokba élő hagyományos lazacpopuláció látná kárát, melyet így kiszorítana élőhelyéről. Ugyanakkor vannak, akik azzal érvelnek, hogy óceánjaink túl vannak halászva, és igenis szükséges a szárazföldi mesterséges tenyésztés. Az engedélykérelem dokumentációjából az is kiderül, hogy a GMO-lazacokat sterilekké tették, de a sterilizálás nem száz százalékban megbízható (foolproof) – írta a The New York Times.

Környezetvédőknek azon is van-volt oka felháborodni, hogy az AquAdvantage lazac csomagolásán nem (feltétlenül) lesz feltüntetve, hogy GMO-termék, az Élelmiszer és Gyógyszerengedélyezési Hatóság (FDA) ugyanis nem követeli ezt meg a gyártótól. Az FDA mindössze iránymutatást adott ki arra, milyen magyarázatot látna szívesen a csomagoláson. Ha a gyártó úgy látja, önkéntes alapon természetesen közölheti a fogyasztókkal, hogy lazaca génmódosított.

Az FDA-nak ugyanilyen ajánlásai vannak érvényben az emberi fogyasztásra már engedélyezett génmódosított élelmiszernövényekre vonatkozóan (pl. búza, szójabab, stb.) (Termeszteni nem, de árulni az Unióban is lehet ezeket.)

Szakértők ugyanakkor megjegyezték, az engedélyezés ellenére legalább 2 évbe telik, mire a termék valóban eljut a kereskedelem vérkeringésébe. Ugyanis még ezeknek a felturbózott lazacoknak is 2 évre van szükségük, mire elérik azt a méretet, amikor piacra bocsáthatók.

A cég tervei szerint Kanadában, az USA-ban, Argentínában, Brazíliában és Kínában árusítanák a lazacot.  A vállalkozás haltenyésztő telep egyébként Panamában van és mintegy 100 tonna halat képes produkálni évente, ami ebben a szektorban egyáltalán nem számít nagy mennyiségnek. Az Atlanti-lazacból csak az USA-ban 200 000 tonnát vásárolnak évente. Magukat az ikrákat egyébként Kanadából hozzák, az Edward herceg-szigetről, ott ugyanis a hatályos előírások értelmében ez nem igényel külön engedélyeztetést.

Hogy a szupergyorsan növekvő lazac valóban piaci termékké válhasson, a panamai hatóságok exportengedélye is kell. Ha nem kapják meg, vélhetően másik országba helyezi át a tenyésztést a Kirk. Az AquaBounty már utalt rá a sajtónak, hogy idővel Amerikába vinnék át a halak tenyésztését, sőt önállóan is értékesítenék az ikrákat haltenyésztőknek, vagyis nem csak a “késztermék” terítésével foglalkoznának. E ponton már nyilvánvalóan megállíthatatlan lenne a GMO-lazac terjedése – fogyasztói ellenérzés ide vagy oda.

A közvélemény felháborodására reagálva egyes amerikai szupermarketláncok már előre kijelentették, hogy nem fogják árusítani a GMO-lazacot.

Haltenyésztés szárazföldön?

A dolog iróniája, hogy honlapján az AquaBounty-nak van egy “fenntarthatóság” rovata is, s termékeit fenntarthatóként hirdeti. Ezzel biztosan nem értenének egyet egyes fogyasztóvédelmi és környezetvédő csoportok. A cég termelési koncepciója amúgy figyelemre méltó: úgy vélik, a tengeri haltenyésztés jövője a szárazföldön van. Még egy komplex ábrát is közzétettek arról, milyen a tenyésztelepük szerkezete.

Mivel ez az első engedélyezése GMO-állatnak az USA-ban, a szektor számos más törekvése – mint például olyan sertés létrehozása, melynek ürüléke kevesebb ÜHG-emisszióval jár – elhalt a bürokrácia útvesztőjében.

Az AquAdvantage fejlesztőstábja. Egyesek nagyon utálják most őket (fotó: AquAdvantage)

Az AquAdvantage fejlesztőstábja. Egyesek nagyon utálják most őket
Fotó: AquAdvantage

Génszerkesztő program: enzimek végzik el a munkát

A háttérben viszont folyik a technológiai fejlődés, akár van piaci engedélyezés, akár nem. A Crispr-Cas9 névre hallgató módszer lehetővé teszi, hogy a tudósok viszonylag egyszerű eljárással módosítsák az állatok és emberek génjeit. Ezt hívják génszerkesztésnek, s kitalálója Dr. Jennifer A. Doudna, a University of California professzora. (A Cas9 egy olyan enzim, mely be tud avatkozni a gének szerkezetébe.) A metódus a baktériumok működését veszi alapul, amikor vírusokra reagálnak. A folyamatot szépen illusztrált klip magyarázza el a YouTube-on – igaz, angolul.

Génmódosított lazac: szemnek ingere. Szájnak is? (fotó: AquAdvantage)

Génmódosított lazac: szemnek ingere. Szájnak is?
Fotó: AquAdvantage

2015 decemberében tudósok nyilatkozatot adtak ki, melyben moratóriumot kértek, hogy leálljon a Crispr-Cas9 használata, míg tudományos konszenzus nem születik annak kockázatairól és előnyeiről. Bő másfél évtizede a génmódosítás agráriumban való használata ellen is hasonló javaslat merült fel, de az sem eredményezett szünetet vagy késleltetést.

Érdemes tudni, hogy kínai tudósok egy vér-rendellenesség (beta thalassemia) kiküszöbölését kezdték meg embriókon, melyek egyébként életképtelenek voltak. Tehát nem élesben ment az emberi életbe való beavatkozás, elejét véve a kritikának, hogy etikátlan kísérletet folytatnak. A kritika azonban nem maradt el így sem, ugyanis a génszerkesztés félresikerült, és az említett enzim ott is belenyúlt a DNS-be, ahová nem irányították a tudósok. Az eddigi génmódosító módszerekkel is pont az volt a baj, hogy túl pontatlanok.

A mostani tiltakozó indítványt a kínai, amerikai és brit tudományos akadémiák is támogatják. A moratórium mellett kardoskodó tanulmány fő szerzője pedig maga Dr. Doudna!

(A The New York Times cikkei alapján.)

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor