Azzal is óvjuk a környezetet, ha annyit veszünk, amennyit megeszünk

2017. május 04. csütörtök - 19:30 / piacesprofit.hu
  •  
  • Előfizetés

Az elavult termelési módszerektől a fogyasztókig az ellátási lánc minden eleme felelős az élelmiszerpazarlásért. Az élelmiszer kinézetére vonatkozó elvárások vagy az önkényesen megállapított lejárati dátumok csak tovább rontanak a helyzeten.

Egyhetes szakmai tanulmányútra látogatott hazánkba egy magas rangú grúz delegáció, élén a helyettes mezőgazdasági miniszterrel Revaz Asatianival. A program részeként FAO szakértőktől szerezhettek közvetlen ismereteket a szervezet munkájáról, különös tekintettel az élelmiszerpazarlásra, mely hozzájárul a globális felmelegedéshez és a klímaváltozáshoz. A mezőgazdasági szakemberek az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) budapesti regionális irodájából érkeztek, amely az ENSZ ügynökség európai és közép-ázsiai munkáját irányítja.

Kép:Flickr

Kép:Flickr

Az élelmiszerpazarlás és -veszteség az élelmiszer-ellátási lánc egészén keletkezik – hangzott el a találkozón. Tovább rontják a helyzetet a magas jövedelmű térségekben a fogyasztás szintjén az olyan faktorok, mint az élelmiszer kinézetére vonatkozó elvárások és az önkényesen megállapított lejárati dátumok.

Így küzd a klímaváltozás ellen a mezőgazdaság
Az éghajlatbarát mezőgazdaság irányába tett újabb lépésként országok képviselői bemutatták tapasztalatukat a FAO központjában Rómában, hogy hogyan tudnak a klímaváltozás hatásaival megbirkózni és csökkenteni az üvegházhatású gázkibocsátásukat anélkül, hogy ezzel az élelmiszertermelést akadályoznák. A találkozóra az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) tanácsi ülésszaka során került sor.

Miközben minden erőforrás, melyet az el nem fogyasztott élelmiszer előállításához használtak, pocsékba megy és tovább rontja a talaj- és vízkészletek állapotát, hozzájárulva a globális felmelegedéshez és a klímaváltozáshoz, figyelmeztetett a FAO agrárközgazdásza, Hradszky Zoltán.

Globálisan nézve a legnagyobb mértékű veszteség a termelés és a betakarítás utáni fázisban keletkezik, azt követi a fogyasztás – az ökológiai lábnyoma ez utóbbinak a leginkább kiugró.

Térségünk fejlett országaiban az élelmiszerek bőséges és alacsony árú elérhetősége az egyik fő oka a pazarlásnak. A spektrum másik végén a mezőgazdasági és élelmiszertermelők a nem megfelelő vagy épp idejétmúlt infrastruktúra és technológia révén járulnak hozzá akaratlanul is a problémához. Gyakran a jó csomagolás sem megoldható, ahogy a hűtött tárolókapacitások is hiányozhatnak.

A FAO SAVE FOOD kezdeményezése révén, és azon túl is, aktívan támogatja a világ országait a probléma megoldásában az információcsere, a termelési megoldások és az intézményi keretek javításával. Bár, jegyezte meg a szakértő, miközben csak a privát szektor képes az élelmezéspazarlás érdemi csökkentésére,  továbbra is szükség van az állam szerepvállalására a kutatás és a támogató környezet biztosításához.