Az erdőirtás az egyik legnagyobb ellenség

2010. május 12. szerda - 09:09 / Kriston László
  •    

Az erdők a Föld tüdői.  Ám a klímaegyezményt kezdeményezők eddig elsősorban az üvegház-kibocsátás csökkentésére helyezték a hangsúly. Az erdők és a tőzeglápok nélkülözhetetlen elemei a CO2 megkötésének, védelmük kulcsfontosságú. Hogy 2015-re mindössze 25 százalékkal fékezzék meg az erdőirtást, 22-29 milliárd dollár kellene e célra a leendő klíma-alapból.

Amikor egy erdőt kivágnak, a halott fákból felszabadul, s a légkörbe jut az addig elnyelt, elraktározott széndioxid. Becslések szerint az üvegházgáz-emissziók 20 százalékát az erdőirtás adja, különösen a trópusi erdők pusztítása. Az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) odáig megy, hogy ezt az értéket az ember okozta emisszió 33 százalékára becsüli. Ezzel szemben új kutatások arra az eredményre jutottak, hogy a tőzeglápok pusztítását nem számítva a favágás a CO2-kibocsátás 12 százalékáért felelős (persze nem szabad elfeledni, hogy a tőzeg is fontos CO2-megkötő).

Az erdők kivágása Földünk vízháztartását is megbolygatja, mivel a fák gyökereiken keresztül felszívják a vizet, majd a légkörbe juttatják azt. Az erdőirtás negatív hatással van a termőföldre: a sivár föld könnyen erodálódik, a víz hamar kimossa belőle a tápanyagokat, és terméketlen talajt hagy maga után. A fairtás helyén nagy esőzések idején gyakoriak az emberéleteket okozó földcsuszamlások.

Jelenlegi ismereteink szerint az erdőirtás évente egy emlős állatfaj kipusztulásához vezet, ez azonban a táplálékláncot megingatva 23 000 más állatfajta megsemmisülését vonja magával.

Előrejelzések azt mutatják, hogy a dél-kelet ázsiai flóra és fauna (vagyis növényvilág) közel 40 százaléka megsemmisülhet ebben az évszázadban. Az erdőirtás végzetes hatással van a szegény országokra, amelyek gyakorlatilag ily módon felélik természeti erőforrásaikat. 2050-re a globális GDP 7 százalékos csökkenésének lesz oka az erdőirtás, állítja a biológiai sokszínűségről szóló bonni egyezmény (CBD), melyet az 1992-es Rio de Janeiró-i Föld csúcson is elfogadtak.

Támogatási rendszer

Amikor a Kiotói Egyezményt 1997-ben megszavazták, tudományos szinten még nem voltak széles körben elfogadva azok a számértékek, amelyek rámutattak, milyen nagy szerepet játszanak a globális klíma alakulásában az erdők és azok CO2-elnyelő képessége.

Ma közel 30 modell létezik a globálisan koordinált erdővédelem kialakítására. Achim Steiner, az ENSZ környezetvédelmi programjának (UNEP) vezetője már jó ideje hangsúlyozza, hogy átfogó klímaegyezmény nem létezhet az erdők figyelmen kívül hagyásával. A UNEP, az ENSZ fejlesztési programja (UNDP) és az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági programja (FAO) együttműködésével működő erdővédelmi program lényege, hogy a szegény országok támogatást (vagy ha tetszik, pénzjutalmat) kapnak, ha megőrzik erdőségeiket. A program a REDD nevet viseli (Reducing Emissions from Deforestation and Forest Degradation in Developing Countries), és Steiner szándékai szerint a decemberben esedékes mexikói klímacsúcson konkrét keretet különítenének el a számára.

A kezdeményezés célja, hogy nemzetközileg növekedjen a környezetvédelem értéke (CO2-megkötés, vízvédelem, biodiverzitás megőrzése) az anyagi juttatások révén. A REDD ellenzői azonban úgy tartják, a gazdag országok indokolatlan előnyökhöz juthatnak általa: légszennyezésük egy részét letudhatják azzal, hogy nem vágják ki a fáikat, erre automatikusan támogatást kapnak, abból pedig széndioxid-kvótát vehetnek. Mások az erdőségek által megkötött CO2-mennyiség "számosításának" nehézségeit emlegetik.

Perifériára szorulhatnak a kis erdőségek

Amerikai erdőtulajdonosok aggodalmukat fejezték ki, hogy a kisebb magánerdők kiszorulnak az USA tervezett CO2-kvótakereskedelméből, és nem számolhatják el erdőiket CO2-elnyelő felületként, vagyis nem árusíthatnak arra kvótákat (nagy kibocsátóknak). Az érintett erdő-tulajdonosok úgy látják, az (erdő)ellenőrzések és a hivatali kvóta-jóváhagyás/elfogadás tarifája túl magas. A 40 hektárnál kisebb erdők tulajdonosainak ez nem kifizetődő, az eljárás csak viszi a pénzt. Az Egyesült Államokban a kis magánerdők összterülete eléri a 48,1 millió hektárt, ezek javarészt családi tulajdonban vannak. A 309 milliós lakosú országban közel 10 millió magánszemély mondhatja magát valamilyen erdőterület birtokosának. Az USA teljes erdőterülete -az állami tulajdonúakat is beleértve- nyeli el az ország CO2-emissziójának 10 százalékát.

Mennyit nyelnek a fák?

Több tudományos dolgozat állította azt, hogy a légkörben növekvő CO2-koncentrációval együtt a fák üvegházgáz-megkötő képessége is növekszik, s ezt a vélekedést mérésekkel támasztották alá. Új kutatások azonban cáfolják az örvendetes hírt, pontosabban némileg árnyalják az összképet: a kutatók most azon az állásponton vannak, hogy a változás azért következett be, mert a CO2-növekedés a levegőben meghosszabbította a fák növekedésének szezonját. A University of Colorado kutatói a globális felmelegedés vízkészleteket elszívó hatását is bevették kutatásaikba, és a fákban lévő vízmolekulákat elemezve a hóolvadás csökkenését állapították meg a magaslati erdőkben. Ez meglátásuk szerint visszafogja a fák klímaváltozáshoz való alkalmazkodását és megnövekedett fotószintetizáló képességét: vagyis nem fognak annyi CO2-terhet levenni a vállunkról (és orrunkról), mint ahogy azt a tudósok újabban gondolták.

 A Föld erdőségei

A múlt:

  • A Földnek megközelítőleg 9,4 százalékát fedik erdőségek. A szárazföldek 30 százalékát borítják fákkal teli területek (ez régen 50 százalék volt) 50 éve az esőerdők a Föld 14 százalékát fedték le, ma mindössze 6 százalékán maradtak meg. a más állásponton lévők azt bizonygatják, 0,4 hektárnyi kivágott esőerdőre 20,2 hektár újonnan ültetett trópusi erdő jut.
  • 1997-re a világ őserdőinek 20 százaléka maradt csak meg, állította a World Resources Institute. Ezek 75 százaléka három országban található (Oroszország, Kanada, Brazil). Kanadában 4 millió négyzetkilométer erdőség terül el, 2006-ra 1,2 millió négyzetkilométeren vezettek be fenntartható erdőgazdálkodást.
  • Az erdőirtás világszerte 1852 körül erősödött fel. Azóta a Föld 15-16 millió négyzetkilométernyi trópusi erdőinek fele (mintegy 7,5-8 millió négyzetkilométer) vált pusztítás áldozatává.
  • 1900 óta Nyugat-Afrika őserdőinek 90 százaléka megsemmisült. Dél-Ázsiában ez az arány 88 százalékos. Egyedül az Amazonas maradt meg a legnagyobb összefüggő esőerdőként (4 millió négyzetkilométeren).
  • Közép-Amerikában az esőerdők 1,3 százaléka semmisül meg évente. Az alacsony fekvésű erdők 40 százalékából legelőket csináltak az elmúlt 60 évben.
  • A kínai kormány állítása szerint 1982 óta 1 milliárd fát ültettek az ország polgárok. Ezeknek azonban 75 százaléka nem maradt fenn.  Kínában az állam kötelezi a 11 és 60 év közöttiek arra, hogy évente 3-5 facsemetét ültessenek.
  • A legnagyobb erdőkkel rendelkező 50 országból 22-ben növekedett a fák száma.
  • Országok, ahol teljes mértékben kivágták az őserdőket: Kína, Sri Lanka, Fülöp-szigetek, Indonézia, Thaiföld, Malajzia, Banglades, Laosz, Nigéria, Kongói Demokratikus Köztársaság, Guinea, Libéria, Ghána, Elefántcsont-part.
  • Haitiban az erdőknek mindössze 1 százaléka maradt fenn. Ez vezetett a januári földrengésnél a tömegkatasztrófához. A vidéken ellehetetlenült földművesek ugyanis az évek során a fővárosba költöztek, amely így felduzzadt.

A jövő:

  • Az Egyesült Államokban 2020-ra 2 millió hektárnyi erdő tűnik el (az 1997-es területmennyiséghez képest).
  • Borúlátó előrejelzések szerint, ha az illetékes hatóságok és kormányok nem fékezik meg az erdőpusztítást, a Föld ősi erdőségeinek alig 10 százaléka marad érintetlenül 2030-ig, további 10 százalék pedig erősen veszélyeztetett állapotban marad fenn.
  • Egy 2002-es műholdas vizsgálat kimutatta: a fakivágás a trópusokon 23 százalékkal alacsonyabb, mint korábban feltételezték. De az éves ráta így is nagy: 5,8 millió hektár évente. 
  • A FAO 2005-ös jelentése azt állította, az erdőirtás globális mértéke évente 13 millió hektárral csökken. A Rainforest Foundation azonban félrevezetőnek tartja ezt az értéket, mert az országok által megadott hivatalos adatokra alapoz (ami nem tartalmazza az illegális fakitermelést), ráadásul olyan definíciót alkalmaz (erdő = legalább 10 százalékos fás lefedettség), ami a szavannákat is magában foglalja. Ha ott nem irtanak fát, az a globális rátába is beszámít, és azt a benyomást kelti, hogy lassul az esőerdők irtása is – ami nem igaz. Ezzel összhangban a legújabb műholdas képelemzések kimutatták, hogy az amazonasi őserdőket kétszer nagyobb sebességgel pusztítják, mint gondolták.