Az egymilliós kérdés: mi köze a méheknek az olajhomokhoz?

Vajon mi a közös a tengeri leguánban, a mézelő méhben és az olajhomokban? Brian Gregg, a GE Global Research munkatársa szerint az említett triumvirátus választ adhat egy régóta fejtörést okozó termelési dilemmára. Ha van rá ötlete, egymillió dollárt nyerhet.

Kép:GE

Az olajhomokból nyert olaj előállítása során az úgynevezett másodlagos hőkibocsátás mértéke igen jelentős, amit érdemes lenne hasznosítani; ugyanakkor a leguánok és méhek hatékony módszerrel hasznosítják a termálenergiát. Normál esetben például a gyíkok képtelenek szabályozni testhőjüket: ezzel szemben a kizárólag a Galápagos-szigetek tengerpartjain őshonos tengeri leguánnál kifejlődött egy sor hőszabályzó edény, amely elősegíti a hűvös óceáni vízi vadászatot. A szorgos méhek is igen ügyesen gondoskodnak a kas hőmérsékletének egyenletesen tartásáról: összegyűlnek, ha melegre van szükség, míg hűtés gyanánt szárnyaikkal verdesve szabályozzák a beltéri hőmérsékletet.

Szaúd-Arábia és Venezuela után Kanada a világ harmadik legnagyobb olajhomok-lelőhelye jelentős energiaforrást biztosítva a globális piac számára. Az olajhomok kitermelés a következő 20 évben várhatóan jelentős mértékben növekszik, így segítve az üvegházgáz-kibocsátást csökkentő technológiák gyors ütemű továbbfejlődését.

A GE ezért globális innovációs versenyt hirdet az iparában és azon kívül dolgozó innovátorok számára, melynek célja a kanadai olajhomok kitermelés energiahatékonyságának fokozása. A verseny célja kettős: az eljárás folyamán a generátorok által kibocsátott üvegházgáz mértékének csökkentése, illetve a keletkezett hő felvételének hatékony felhasználása.

Komoly gond a hulladékhő
Már külön szakkifejezés van arra a hőre, ami a rosszul szigetelt épületekből szökik meg a légtérbe vagy gépjárművek kipufogóiból és széntüzeléses erőművek kéményeiből árad ki: waste heat, ami talán hulladékhőnek vagy (meg)szökő hőnek magyarítható. A nagyvárosok hőkibocsátása napjainkban olyan méreteket ölt, hogy az már befolyásolja az országhatárokon, sőt kontinenseken átnyúló légáramlást is, állapították meg tudósok. Itt találja a részleteket.
A homokolaj kitermelése során a gőzhajtásos gravitációs vízelvezető segítségével nyerik ki az olajat. A homokréteg forró vízzel vagy gőzzel történő elárasztása után a homok olajtartalma közvetlenül a felszín alatti kamrákban összegyűjthető. A gőz meglágyítja a sűrű olajat, amely így a kutakba folyva a felszínre szivattyúzható. Ezt követően az úgynevezett „központi feldolgozóüzemben” elkülönítik a kitermelt olajat és a vizet, mely utóbbit 95 százalékban újrahasznosítanak. A recikláláshoz a 150 Celsius fokosra hevült vizet vissza kell hűteni 90 fokosra; jelenleg ennél melegebb hőfokú vizet a meglévő rendszerek nem képesek feldolgozni.

Ebben rejlik a dilemma forrása: „Ez a hőenergia jelenleg sajnos elveszik” – világosít fel Gregg. „Mi ugyanakkor úgy véljük, bizonyára létezik olyan hőszivattyú vagy egyéb konstrukció, amellyel képesek lennénk a hasznosításra. És itt jön a képbe az innovációs verseny.”

A pályázat első köre 2014. szeptember 30-án, míg a második kör 2015. március 15-én zárul. Az első kör nyerteseit 2015 januárjában fogják bejelenteni. A nyertesek az összesen egymillió dolláros nyereményt elképzeléseik további csiszolására fordíthatják.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo