Aszályosabb nyarak és csapadékosabb telek jönnek

2014. április 25. péntek - 19:20 / piacesprofit.hu
  •    

Magyarországon a jövőben aszályosabb nyarakra és csapadékosabb telekre kell számítani, az extrém időjárási jelenségek intenzitása pedig nőhet a klímaváltozás következtében. Minden évszak melegszik majd, de a legjobban a nyár.

Csökkentenünk kellene a szén-dioxid kibocsátást – Kép: Pixabay

Radics Kornélia az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke szerint Magyarországon minden évszak melegszik majd, de legintenzívebben a nyár, amikor várhatóan jelentősen csökken majd a csapadék. Az 1961-1990-es referencia időszakhoz képest akár 30 százalékos csökkenés is megtörténhet. A téli időszakban viszont 20 százalékos csapadékmennyiség-emelkedés várható, ugyanehhez az időszakhoz képest. Emellett mind a hőmérséklet, mind a csapadék, harmadikként pedig a szél okozta extrém jelenségek intenzitása nő majd – magyarázta a szakember, aki szerint a tavalyi év is jó példa volt erre, amely 1901 óta a kilencedik legmelegebb év volt. “A tavaszi időszakban nagyon nagy mennyiségű csapadékkal és árvizekkel találkozhattunk, majd a nyár hatalmas aszályt hozott. Ez is mutatja, hogy az évszakos időszakokban óriási eltolódások vannak” – mondta a szakember..

A szakember szólt arról is, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) tavaly ősszel jelent meg az új helyzetértékelése. Ennek részletei folyamatosan kerülnek nyilvánosságra. Alig egy hónapja látott napvilágot az alkalmazkodással kapcsolatos anyag, amely egyebek között a szélsőséges eseményekkel foglalkozik. Hamarosan pedig megjelenik a következő fejezet, ami az útmutatást tartalmazza azzal kapcsolatban, hogyan lehet elkerülni a hatásokat. A kutatás szerint szinte biztos, hogy az emberi tevékenység hatására változik a klíma. A vizsgálatok szerint az éghajlat természetes változékonysága csupán elenyésző százalékkal játszik szerepet a változásokban.

A jövő attól függ, hogy a károsanyag-kibocsátások hogyan alakulnak. Ha az eddigi folyamat folytatódik, és a szén-dioxid-kibocsátás nem csökken, akkor a szélsőséges éghajlati jelenségek egyre gyakoribbak lesznek. Azt azonban tudni kell, hogy a szén-dioxid jelenléte akár száz évig is megfigyelhető a légkörben – tette hozzá. A szélsőségeket jellemzi a ritkább, de intenzívebb csapadék, a hőmérsékletben a tartós hőhullámokra és azoknak a lokális változásaira is kell felkészülni. Minél tovább várunk, annál jobban szűkül az a spektrum, ahol az alkalmazkodás még lehetséges. A sérülékeny régiókban, mint például a sarkvidéki jégtakarókon vagy az óceáni körfogásban már most maradandó változások történtek- magyarázta az OMSZ elnöke.

A klímaváltozás következményei
Háborúk, éhínség, menekültek
Az IPCC jelentése szerint, ha nem sikerül visszafogni az emissziót, hanem a jelenlegi vagy még nagyobb méretekben folytatódik az üvegházgázok kibocsátása, akkor 2050-től visszafordíthatatlanul átlépjük azt a pontot, amikor még 2 Celsius-fok alatt lehetett volna tartani a felmelegedést. Mint azt a jelentés kiemeli, ebben az esetben 2100-ra 3,6–4,8 Celsius fokkal emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete, aminek katasztrofális következményei lesznek. Nőni fog a menekültek száma, és a szűkösebb forrásokért való küzdelem (elsősorban az ivóvíz miatt a Közel-Keleten, Közép Ázsiában és Észak-Afrikában) háborúk törhetnek ki.
A témáról itt olvashat részletesebben!
Vízhiány
Elsősorban a szubtrópusi övezetekben alakulhat ki ivóvízhiány, a gelccserek elolvadása miatt (India, Kína), illetve az átalakuló időjárási viszonyok (Afrika, Ausztrália) következtében. A gleccserek olvadása miatti vízhozamcsökkenést várhatóan hazánk is megérzi majd, az IPCC szerint azonban Közép-Európában az évszázad közepéig éppenséggel emelkedni fognak az ivóvízkészletek.
A témáról itt olvashat részletesen!
Élelmiszer-termelés
A fő takarmánynövények, a búza, a kukorica, a szója, a rizs esetében a jelentés a termésátlagok csökkenését vetíti előre, átlagosan a jelenlegi ötödével lehet kevesebb a hozam. Az IPCC arra is figyelmeztet, miszerint az átalakuló időjárási viszonyokhoz történő alkalmazkodással a veszteség egy része kivédhető, kérdéses azonban ezek (mint a nagyléptékű műtrágyahasználat) fenntarthatósága.
A témáról itt olvashat részletesen!
Egészség
A klímaváltozás miatt eltolódó éghajlati övek új, a magasabb szélességi fokokon ismeretlen betegségek terjedését okozhatják. Közép-Európában is megjelenhetnek olyan szubtrópusi-trópusi betegségek, mint a malária, a nyugat-nílusi vírus vagy a dengiláz. Jó hír azonban, hogy visszaszorulhatnak az influenzás megbetegedések a csökkenő erejű lehűlések következtében.
Hő- és árhullámok
Az európai népességet és ezen belül a magyarokat elsősorban a gyakoribb hőhullámok és özönvízszerű, periodikusan visszatérő esős időszakok teszik majd próbára. A városok csatornarendszereit úgy kell átépíteni, hogy képesek legyenek kezelni a hirtelen érkező nagy tömegű csapadékot, míg a folyami árvízi védekeznél a gyorsan érkező, rekordmagasságú árhullámokra kell felkészülni.
A témáról itt olvashat részletesebben!