A békalencse helyettesítheti a tejet és a tojást

2019. január 07. hétfő - 19:01 / Kriston László
  •    

Számos érv szól a békalencse mellett, mely a legkisebb virágzó növény a természetben. Olyan tulajdonságai vannak, melyekkel pótolhatja a tejben és a tojásban lévő tápanyagokat. Előállítása erőforrás-hatékony: A világ talán leginkább fenntartható és környezetbarát módon termesztett élelmiszernövényévé válhat.

A fehérje fogyasztása alapvető életfeltétel. De nem mindegy, hogy azt miből állítja elő az élelmiszeripar. Óriási kihívás a növekvő globális népesség fehérjeigényeinek kielégítése, különösen, hogy az állattenyésztés túl nagy légszennyezéssel jár (ürülékből eredő metánkibocsátással vagy erdőirtással, hiszen Brazíliában legelőket és takarmányültetvényeket telepítenek az erdők helyére, hogy lucernával és szójával lássák el a szarvasmarhákat stb.).

A Szent Grál nyomában: növényi fehérje

Az állati fehérjét kiváltó erőforrás keresése évek óta tart. A laboratóriumi körülmények között készülő műhúsok fejlesztői és számos más startup is dolgozik növényi alapú fehérjéken (például a Beyond Meat, az Impossible Foods, a Right Treat). Arról is szó volt már, hogy a rovartenyésztést pörgetnék fel ipari méretűre, hogy az ízeltlábúak testében lévő fehérjét aprítsák porhanyóssá, és értékesítsék táplálékkiegészítőként. Így nem kell senkinek undorodnia amiatt, hogy „rovart eszik”.

egy ember sütit eszik

Kép: Pexels

Egy floridai cég most egy újabb jelölttel állt elő: ez a békalencse (Lemnoideae, angolul duckweed, lemma vagy water lentil), mely a világ legkisebb virágzó növénye.

Miért lehet a békalencse megfelelő növény fehérjeforrásként? Több tényező szól mellette:

  • Olyan aminosav van benne, ami hasonló az állati fehérjékhez, melyek a tojásban és a tejben találhatók.
  • Ezenkívül számos mikrotápanyagot, ásványokat, antioxidánsokat, ómega 3 zsírsavakat, kalciumot, folsavat, vasat, béta-karotint tartalmaz.
  • Leucint is tartalmaz, ami esszenciális aminosav.
  • Szója-, laktóz- és gluténmentes fehérjeforrás.
Maradt az éhezés, veszélyben a termés
A globális mezőgazdaság és élelmiszeripar egyre kevésbé teljesíti az emberiség igényeit, sőt mi több, hozzájárul a klímaváltozás erősödéséhez. 130 ország tudományos akadémiája közös jelentésben sürgeti a mezőgazdaság új alapokra helyezését, az élelmiszer-pazarlás csökkentését, az elhízás, az alultápláltság és az éhezés kezelését, klímavédelmi intézkedések bevezetését.

Magas terméshozam

A floridai Parabel nevű startup olyan talaj nélküli (hidroponikus), vízi termesztési módszert dolgozott ki, melynek hektáronkénti terméshozama magasabb, mint bármely más szárazföldi élelmiszernövényé. A békalencsét ugyanis a vetés után három héttel már be lehet takarítani. A cég kifejlesztett egy porszerű fehérjekoncentrátumot Lentein márkanévvel, melyet étrendkiegészítő termékekbe és takarmányba is be lehet dolgozni. A Parabel már több díjat nyert a táplálékkiegészítő szektorban a porral, melynek további előnye, hogy könnyen lehet használni italokban, turmixokban, csokoládérudakban és tésztákban is. Az amerikai Élelmiszer és Gyógyszer-engedélyező Hivatal (FDA) már áldását adta a termékre.

Minimális ökolábnyomú termesztés

A békalencse termesztése során a Parabel a felhasznált víz 98 százalékát újrahasznosítja, ezért szinte „vízsemleges” a gyártási folyamat, a vízi termőterületek pedig szén-dioxidot nyelnek el, és oxigént bocsátanak ki, vagyis elvileg karbonsemleges folyamattal van dolgunk. (A cég áramfogyasztásának környezeti terhéről nem szól a fáma.)

A termesztéskor nem használnak növényvédő szert, rovarirtót vagy más vegyi anyagokat. A békalencse nem génmódosított növény, s mivel a helyi növényvilág része, arról sincs szó, hogy invazív, támadó fajként hatalmasodna el más növényfajok rovására. Betakarítása is könnyebb, mint más vízi növényeké (például mikroalga), mert a víz felszínén hömpölyög. Feldolgozása sem igazán macerás, hiszen „learatása” után 30 perccel már készen is van, mint porrá zúzott késztermék.

(Sustainable Brands)

Csodanövények
Korábban is írtunk már „csodanövényekről”, melyek új megoldásokat kínálhatnak a növekvő emberiség erőforrásigényeire: ilyen például a sós vízben is termeszthető szíksófű vagy a kender is.