Amerikai klímacsúcs készül Trump nélkül

2017. július 14. péntek - 19:01 / KlimaBlogger
  •    

Önállósítják magukat a klímapolitika mezején a gazdasági szereplők és a helyi törvényhozók az Egyesült Államokban, ahol sokkal inkább a városoktól és a városvezetések jogi rendelkezéseitől függ az üvegházgázkibocsátás, mint Európában. Ezért fontos, hogy egyre több város jelenti be: továbbára is a párizsi klímaegyezmény alá tartozik. San Franciscóban globális klímacsúcsot rendeznek 2018-ban. Trump a hajára kenheti a klímaszkepticizmusát.

Július elején a G20-ak hamburgi találkozóján a világ vezető gazdaságai egyöntetűen úgy döntöttek, hogy a 2015-ös párizis klímaegyezményt “visszafordíthatatlannak” (értsd: megmásíthatatlannak) nevezik, tulajdonképpen ökizárva ezzel annak lehetőségét, hogy Trump újratárgyalja és kedvezőbb -értsd: enyhébb kibocsátási- feltételeket érjen el az USA számára.

Maradnak

“Az Egyesült Államokban az emissziós szintet sokkal inkább a városok, a tagállamok és a cégek szabják meg, mint a szövetségi kormányunk”, fogamazott Michael Bloomberg.

New York volt polgármestere hívta életre az America’s Pledge (Amerika vállalása) nevezetű koalíciót, melynek tagjai önként vállalják, hogy megtesznek mindent azért, az USA betartsa vállalásait az üvegházgázkibocsátás mérséklésében. Az Obama-adminisztráció azt vállalta, hogy 2025-re az Egyesült Államok emissziója 26-28 %-kal csökken a 2005-ös bázisévhez képest.

Amerika képes lesz betartani a vállalt emissziócsökkentést
Az USA előző külügyminisztere szerint az Egyesült Államok képes lesz megvalósítani a párizsi klímaegyezményben vállalt kibocsátásmérséklést, mert a tagállamok, a nagyvárosok, a nagyvállalatok és a lakosság elkötelezett a párizsi klímaegyezmény iránt.

A koalícióhoz eddig 227 város és megye, 9 tagállam és 1650 amerikai vállalkozás csatlakozott. A tömörülés vezetője Jerry Brown, Kalifornia kormányzója és a Bloomberg. Következő lépésük az lesz, hogy külső, független szakértőkkel megvizsgálják a tagok emissziómérséklését és kiszámíttatják, e stakeholderek zöldülése hogyan hat az USA emissziócsökkentési vállalásaira. Vagyis milyen sok államnak és cégnek kell még csatlakoznia ahhoz, hogy sikerüljön Amerika vállalásait megvalósítani a karbonkibocsátás, illetve annak csökkentése terén.

Kiszámítják

A tervezett jelentés kalkulációi kiszűrik majd a kettős könvyelést, vagyis ha egy város vállalt emissziócsökkentést és egy cég is, melynek ott van a székhelye, hogy csakis a karbonkibocsátás és a mérséklésének valós volumene jelenjen meg a számokban.

A tanulmány nyilván azt is hivatott bizonyítani, hogy a környezetbarát szabályozások hatása milyen óriási az ökoszisztémákra nézve. Ezért a kalkulációkba azokat a törvényeket és helyi programokat is belefoglalják majd, melyek olyan városokban és megyékben zajlanak, amik nem tagjai a koalíciónak. A feladat tehát annak megmutatása, hogy a szövetségi kormány hanyagsága és érdektelensége ellenére is hatékony tud lenni a környezettudatos szabályozás és üzletvitel.

Kalifornia kormányzója klímavédelmi megállapodást írt alá Kínával
Az amerikai szövetségi állam eszerint a jövőben Kínával közösen munkálkodik az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának korlátozásán. Donald Trump véleménye borítékolható.

Miután Trump júniusban bejelentette, hogy kilépteti Amerikát a klímaegyezményből, több olyan szövetség jött létre -és korábbi szerveződések is új erőre kaptak-, melynek tagjai látványosan demonstrálják, hogy ők fütyülnek a szövetségi kormány klímafelelőtlenségére és továbbra is tartják magukat Obamáék zöld irányvonalaihoz.

Üzennek

“Az amerikai kormány ugyan kiléphetett a párizsi egyezmény alól, de az amerikai társadalom továbbra is elkötelezett iránta, és dupla ekkora erőbevetéssel fogunk dolgozni azon, hogy elérjük az egyezmény céljait”, közölte sajtóközleményében Bloomberg, aki egyébként az ENSZ különleges megbízottja klímaügyekben.
“Világos üzenetet küldünk a világnak, hogy Amerika államai, városai és cégei továbbra is érvényesítik országunknak a párizsi egyezmény alatt tett vállalásait”, mondta Brown, Kalifornia kormányzója.

Kelly Love, a Fehér Ház sajtószóvivője azt mondta, a Trump-adminisztráció “hisz az együttműködő föderalizmusban, ezért támogatja azt, hogy a tagállamok és a városok saját maguk döntsék el a határaikon belül milyen politkát gyakorolnak a klímaváltozással kapcsolatban”. (Érdekes, hogy nem Sean Spicer, a kormány szóvivője nyilatkozott ebben a kérdésben.)

Jerry Brown, Kalifornia kormányzója (fotó: Flickr/ohadby)

Jerry Brown, Kalifornia kormányzója
(fotó: Flickr/ohadby)

És bár a kibocsátás szabályozásában nagy mozgástere van a helyi hatóságoknak (tagállami képviselőtestület, városvezetés stb.), az autógyártókra vonatkozó üzemanyaghatékonysági előírásokat Washingtonban hozzák meg, s ez bizony kulcsfontosságú az emissziócsökkentésben.

Nincs hivatalos fóruma vagy mechanizmusa annak, hogy azok az entitások, melyek nem nemzetállamok, hogyan válhassanak a párizsi klímaegyezmény tagjaivá, jegyezte meg a The New York Times – habár ez annyira nem nagy baj, hiszen önkéntes vállalásokról van szó, s a klímaegyezmény is ilyeneket rögzít. (Az ENSZ-nek tulajdonképpen nincs joga szankcionálni azokat az országokat sem, melyek elmaradnak az emissziócsökkentésben a vállaltaktól.) De az újonnan csatlakozók formális elismertetése sem okozhat majd gondot, Bloomberg nyilván tesz majd ennek érdekében, elvégre ő hivatalosan is az ENSZ-nek dolgozik e témában.

Klímacsúcsot rendeznek

Július 6-án a Global Citizen nevű fesztiválon, melyet a hamburgi G20-találkozóra időzítettek az aktivisták, Jerry Brown videóüzenetben bejelentette, hogy 2018-ban globális klímacsúcsot rendez San Franciscóban. Ez azért is radikális lépés, mert globális csúcsokat globális szervezetek (pl. ENSZ) vagy az adott ország kormánya szokott rendezni (ez esetben a Fehér Ház).

Kalifornia kormányzója, Jerry Brown szónokol. (fotó: Flickr/Neon Tommy)

Kalifornia kormányzója, Jerry Brown szónokol.
(fotó: Flickr/Neon Tommy)

Brown és Bloomberg ezzel egyértelműen azt jelzik, hogy átveszik a globális klímapolitikai vezető szerepét, amit Trump nem volt hajlandó megörökölni és átvenni Obamától. Brown bejelentését üdvrivalgás fogadta a hamburgi tömegben.

A pontos dátumról nem esett szó, de annyi ismeretes, hogy 2018 szeptemberében kerül sor az eseményre. Vélhetően úgy időzítik, hogy az ENSZ közgyűlése előtt vagy utána sok résztvevő átjöhessen a nyugati partra. Brown közölte, vállalkozókat, zenészeket (értsd: pop- és rocksztárokat), matematikusokat és professzorokat egyaránt várnak a csúcstalálkozóra. Nyilván a szomszédos Szilícium-völgy moguljai és Hollywood társadalomtudatos sztárjai is szép számban képviseltetik majd magukat. A Global Citizen szervezet hamburgi rendezvényén például Shakira és a Chris Martin énekelt duettet.

Klímaegyezmény: szinte mindenki Trump ellen
Bár a világ nagy része az utolsó pillanatig reménykedett, Trump másfél hónapja hivatalosan is bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből. A 195 ország által aláírt egyezmény felrúgásával, az USA olyan országok között díszeleghet most, mint Szíria és Nicaragua. Trump sosem titkolta, hogy hoaxnak tartja a globális felmelegedést, és ezen semmilyen adat vagy észérv nem tudott változtatni. Ezzel a lépéssel az USA nemzetközi megítélése az eddigieknél is mélyebb pontra süllyedhet, Trump pedig Elon Musk személyében az egyik legnagyobb techgurut és véleményvezért veszítette el tanácsadói csapatából. Bár az USA döntése más országoknak is kedvet adhat a kilépéshez, Európa és Kína is jelezte, hogy ez az esemény semmiben nem befolyásolja eddigi álláspontjukat a Föld védelmét illetően.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor