Globális lehűlést okozhatott Amerika gyarmatosítása?

2019. február 10. vasárnap - 12:10 / Kriston László
  •    

Rájöttek, miért hűlt le jelentősen a Föld éghajlata az 1600-as években, amit a déli-sarki jégminták is alátámasztottak. Az európai telepesek betegségeket hoztak a bennszülöttekre, melyek ellen immunrendszerük nem tudott védekezni. Kihalt az emberiség 10 százaléka, összeomlott a kontinens agráriuma. Az ültetvények helyén fejlődő növényzet fotoszintézissel elég szén-dioxidot szívott el a levegőből, hogy lehűljön a légkör.

Három angol kutató adatvezérelt kutatása megoldani látszik a 17. századi lehűlés rejtélyét. Tudósok sokáig nem értették, mi okozhatta a jelenséget. A feudális arisztokraták és földbirtokosok finanszírozásában Indiába expedícióra induló Kolumbusz Kristóf 1492-ben érkezett meg Amerikába. Európában virágzik a reneszánsz, és nagyjából 70-88 millió ember él. A Dél-, Közép- és Észak-Amerikában élő bennszülöttek számáról azonban eddig nem volt tudományos konszenzus, mert Kínával és Európával ellentétben Amerikában nem jegyezték fel a népesség számára vonatkozó adatokat – vagy legalábbis nem maradtak fent erről szóló írásos dokumentumok.

MTI Fotó: Beliczay László

MTI Fotó: Beliczay László

Az egyedüli becslések az első európai látogatók beszámolóiból maradtak ránk, ezek azonban nem megbízható források, mert gyakran túlbecsülték a helyi lakosság létszámát, hogy több pénzt tudjanak Európába visszatérve kihúzni az újabb expedíciókat finanszírozó földesurakból és uralkodókból.

Lélekszám

Az új adórendszert is már csak akkor vezették be az európai hódítók, miután a bennszülött lakosság nagy része kihalt. A három brit kutató kézzelfogható nyomokból indult ki a létszám kiszámításakor: megnézték, hogy milyen földrajzi nyomok utalnak arra, hol és mekkora területen folyt mezőgazdasági tevékenység, és mekkora terület kell egy ember táplálékának megtermeléséhez.

  • Kolumbusz megérkezése előtt Amerika földterületének 10 százalékát használták mezőgazdasági termelésre, vagyis nagyjából 62 millió hektárt.
  • Európában ez az arány a kontinens területének 23 százaléka volt, Kínában 20 százalék.
  • Ráadásul Európában fele akkora területen élt a lakosság, mint az amerikai őslakók.
  • Valószínűsíthető, hogy Amerikában nagyjából 60 millió bennszülött élhetett Kolumbusz megérkezése idején.

A nagy kihalás

Az európai hajók legénysége azonban olyan kórokozókkal érkezett, melyek ellen képtelen volt védekezni a bennszülöttek immunrendszere. Idetartozik a kanyaró, az influenza, a himlő és a pestis. Az őslakosok immunrendszere 13 ezer éven át anélkül fejlődött, hogy szervezetük akár egyszer is érintkezésbe került volna az európai vagy eurázsiai lakosok testében lappangó kórokozókkal. Azok a bennszülöttek, akik túlélték az egyik betegség által okozott járványt, a második vagy a harmadik járványnak estek áldozatául. Mindez az 1500-as években zajlott le. (A többit elvégezte a háborúskodás és az éhezés.)

A klímaváltozás felér egy tőzsdekrachhal
Az előző, 2014-ben kiadott jelentés segített Obamának abban, hogy megindokolhassa, miért lépteti életbe klímapolitikája ékkövét, a Tiszta Energia Törvényt, mely a teherautók és a gyárkémények emisszióját csökkenteni volt hivatott. A mostani jelentés akár muníció lehet a zöldeknek azokban a perekben, melyekben megtámadták Trump Obama zöld törvényeit hatástalanító, deregulációs intézkedéseit.

Az 1600-as évek elejére a bennszülött lakosság 90 százalékkal csappant meg. Ez a népességfogyás az emberiség lélekszámának 10 százalékával egyenlő. Ezzel Amerika gyarmatosítása a második leginkább pusztító eseménnyé vált az emberiség történetében. A legnagyobb tömeges elhalálozást kiváltó esemény a második világháború volt, melyben 80 millió ember vesztette életét, vagyis az (akkor már nagyobb lélekszámú) emberiség 3 százaléka. Az Amerika kolonizációjából eredő „nagy kihalás” még az európai pestisjárvány haláleseteinek számát is felülmúlja. A középkorban a pestis az európai lakosság 30 százalékát irtotta ki.

Összeomló agrárium

A mezőgazdasági tevékenység ezzel megszűnt Amerikában – legalábbis olyan méretekben, ahogy addig űzték – és az ültetvények helyén újra kinőtt az őshonos növényzet, ami olyan nagy mennyiségű CO2-t szívott be a légkörből, hogy 5 ppm-mel (parts per million) csökkent a földi légkör szén-dioxid-koncentrációja. Egy visszacsatolás továbberősítette a folyamatot: mivel nem szántották és kapálták a termőföldeket többé, így kevesebb szén-dioxid távozott a talajból a légkörbe.

A Déli-sarkon vizsgált jégmintákban pontosan látható, hogy 1610 körül lehűlt a földi klíma, amire eddig nemigen találtak magyarázatot a szakemberek. (A zord telek és hidegebb nyarak akkoriban nagy éhezést és zavargásokat okoztak Európától Japánig szinte mindenütt, mert visszaesett a mezőgazdaság terméshozama.)

A légköri karbonháztartás jóval azelőtt csökkent tehát, hogy az emberiség felismerte volna a füstölésből és földművelésből eredő légszennyezés jelentőségét. Csak évszázadokkal később lettünk tisztában az emberi civilizáció légszennyező hatásával, miután az ipari forradalom megvalósította a tömeges, gépi alapú füstölést (gőzgépek, turbinák, széntüzelésű erőművek és mozdonyok révén). Ma már olyan bődületes a légszennyezésünk, hogy az 5 ppm-es légkörtisztulást manapság akkor érhetnénk el, ha három évig semmilyen üvegházgázt nem bocsátanánk ki.

Ítéletidő: ezért hidegebb a tél az USA-ban, mint a Déli-sarkon
Január 20 után olyan hideghullám áramlott az USA középnyugati részébe, amire évek óta nem volt példa. A zordabb amerikai telek összefüggésben lehetnek az Északi-sark felmelegedésével. Európába is ezért érkezett hideg levegő. Donald Trump persze arra használta az alkalmat, hogy a Twitteren figurázza ki a globális felmelegedés tudományát.