Alulról indulva lehet megoldani a problémákat

Nem tudjuk kívül tartani a világunkon a globális problémákat, ezekkel saját szintünkön kell kezdenünk valamit. A Fenntarthatósági Csúcs kerekasztal beszélgetésén elefántcsontparti, magyar, üzleti és emberi, civil megközelítések, jó gyakorlatok hangzottak el.

A nap zárásaként az erősödő civil szféra szerepéről volt szó a hatodik Magyar Fenntarthatósági Csúcson. A segítségre szorulók és a segítők erejéről és a felmerülő feladatokról több nézőpontból tekinthettünk a kerekasztal beszélgetés résztvevőinek köszönhetően.

Bevezető előadásában Timár Gigi, a Piac & Profit online főszerkesztője a túlnépesedésről, a biodiverzitás csökkenéséről, elsivatagosodásról, éhínségről és migrációról beszélt.

A túlnépesedés a kutatók szerint az egyik legalapvetőbb probléma, amely teljesen át fogja rendezni azokat a viszonyokat, ahogy jelenleg élünk. A népességnövekedés 90%-a ugyanis a legszegényebb országokban következik majd be, ennek 90%-a pedig a  városokban, kifejezetten azokban, ahol már ma is nagy a túlzsúfoltság. Mindezek alapján egy olyan becslés született, hogy 500 év múlva minden emberre 1négyzetméter jutna mindössze, a szükséges ezzel szemben 800 négyzetméter világszerte. (Ha figyelembe vesszük a lakótér mellett az utakat, kórházakat és minden mást.)

Ráadásul, amellett, hogy többen leszünk, a túlhasználat miatt a Föld eltartóképessége csökken- emelte ki Timár Gigi.

A hatalmas mennyiségű ember élelmezésének biztosítása érdekében hatalmas mértékben zajlik az esőerdők kiirtása, hogy elegendő területet szerezzenek a mezőgazdasági termeléshez. Ez pedig a biodiverzitás durva csökkenését eredményezi. Az esőerdőben egy négyzetkilométeren több tízezer különböző faj él, míg ha ezt kiirtják, mondjuk szántóföld létesítése céljából, akkor marad a haszonnövény, és pár tíz kártevője és kórokozója, ez pedig az ember számára is durva következményekkel jár majd, a tudósok szerint ez lehet a 21. század egyik legnagyobb problémája. A következmények ma még kiszámíthatatlanok, a folyamatok nem láthatóak tisztán.

A konferencia előadásainak összefoglalóját itt találja.

A főszerkesztő előadásában kiemelte, a talajpusztulás legalább ekkora problémát jelent. Ezzel összefüggésben is félelmetes számok hangzottak el. Világszerte a talaj egyharmada ma rossz állapotban van. Ez a sivatagosodás által csak fokozódik, és a járulékos problémák (kivágható fák mennyisége csökken, a gyógyszerként használható növényállomány egyre kevesebb, az üvegházhatás növekszik) száma drasztikusan nő. Ha konkrét számokat nézünk, a sivatagok terjedése évi 6300 és 10 600 milliárd dollár kárt okoz. Ebben nemcsak annak a terménymennyiségnek az árát számolták bele, amitől elesünk, hanem a talaj olyan szolgáltatásait is, mint a kivágható fa, a gyógyszerekhez használható növények, a friss ivóvíz, a talajban található tápanyagok, valamint a földben lévő gyökerek és gumók üvegházgáz-megkötő képessége

Az ENSZ 2012-ben úgy taksálta, hogy akár 50 millió gazdálkodásból élő ember is földönfutóvá válhat, ha a sivatagosodást nem sikerül megállítani vagy legalább lassítani.

A tengerszint emelkedés szintén a következő évtizedek megoldandó problémája. A szintemelkedés 2090-ig 50 és 140 centiméter közöttire jósolják. Ne gondoljuk, hogy ez tőlünk távoli probléma, az EU-ban ez 68 millió embert érinthet, Hollandia és például Kelet-Anglia térképe jelentősen átrajzolódhat általa. Világszerte az emelkedő vízszint mintegy 470-760 millió ember otthonát sodorja veszélybe.

Az elhangzott előadás kitért arra is, hogy az éhínség 37 ország kritikus problémája, ma 950 millió embernek nincs mit ennie. Ezzel szemben a becslések szerint 2050-re kétszer annyi élelemre lesz szükség, mint ma.  Kiemelte, hogy a klímaváltozás a környezeti menekültek létszámát is jelentősen növelni fogja.

A kerekasztal beszélgetés elefántcsontparti vendége, Ms. Marie Jeanne Kombo az UGTCI szakszervetek szövetségének mezőgazdaságért felelős titkára a szélsőséges kizsákmányolásról beszélt, arról, amikor gyermekek elesnek az iskoláztatás és így a későbbi jobb jövő lehetőségétől azzal, hogy munkára, gyakran nehéz fizikai munkára kényszerítik őket. Előadásában hangsúlyozta, a gyerekmunka többféle lehet. Amit otthon, szülői körben, a korának és fejlettségének megfelelő munkavégzés a szociális fejlődést is szolgálhatja, ezzel szemben a például a kakaótermesztésben dolgozó gyerekeket drasztikusan kihasználják. A szervezetük mindent megtesz azért, hogy ezt a nehéz fizikai munkát ne végezzék gyerekek a térségben. Kiemelte, a gyerekeknek szeretetre és egy szebb jövőre van szükségük.

Zsohár Zsuzsa a Migration Aid szóvivője a mostani menekülthullámmal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ne felejtsük el, a világ népességének 3 százaléka mindig is mozgásban volt – a népesség növekedésével pedig ez a három százalék is egyre több embert jelent.

- Menekültnek nevezzük azt, akinek nincs otthona, mindegy, hogy ennek mi az oka. Ennek a helyzetnek az emberséges kezelésében van nagy szerepe a szervezeteknek és az egyes embereknek egyaránt. A legfontosabb, hogy emberként kell kezelnünk az embereket.

A mai adatok szerint 122 emberből 1 menekült a világban. Ez más szempontból azt jelenti, hogy minden embernek egy százhuszonketted részben kéne felelősséget vállalnia a helyzet megoldásáért – mondta Zsohár. A kérdés, tette fel, hogy képesek vagyunk-e felvállalni ennyit.

Hortobágyi Ágoston a Green Business Szövetség képviseletében hangsúlyozta, hogy a problémákat soha nem felülről lefelé kell megoldani, hanem alulról indulva. A szövetség célja, hogy a zöld megoldásokat kézzelfogható szintre emeljék a cégek életében. Szeretnék elérni, hogy a zöld szemléletű céges megoldásokat ne csak „menősége” miatt használják a vállalkozások, hanem mert felismerik a benne rejlő üzleti potenciált.

A fórumbeszélgetés Ruzsa Ágota, a SOL Intézet igazgatójának gondolataival zárult. Kiemelte, manapság abban látja a legnagyobb gondot, hogy bármilyen probléma megoldásáról legyen is szó, mindig nagy lépésekkel kezdjük. Ezzel szemben az apró, megfontolt lépések hamarabb célhoz vezethetnek. A cselekvés szintjén még mindig botladozunk, a problémák tudatos felismerése és a tudatos felvállalása már egy jelentős előrelépés lenne. Mostanra kezdünk olyan világba jutni, ahol az etika és a siker kezd összefüggeni - ez újabb lökést adhat - mondta Ruzsa Ágota.

Hangsúlyozta, a zöld gondolat nem létezik szív nélkül - tette hozzá, hiszen az együttérzés a természet alap energiája. Kifejtette, az uralkodás lecsendesítésére nagyon fontos, az pedig szeretet nélkül nem megy. Észre kell vennünk, hogy a világ része vagyunk, kapcsolódunk egymáshoz - zárta a beszélgetést Ruzsa Ágota.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo