Adományok helyett piaci lehetőséget!

2013. március 18. hétfő - 07:30 / Timár Gigi
  •    

Az összefogás erejét és az egyenlő esélyek megteremtésének fontosságát tűzi zászlajára a fair trade mozgalom. A méltányos kereskedelem hívei adományok helyett piaci alapon próbálnak segíteni a harmadik világ nyomorgó lakosain. A méltányos felvásárlási ár, a gyermekmunka elleni harc és a mozgalom többi alapelve pedig megnyugtatja kissé a háborgó lelkiismeretű nyugatiakat.

Kép:sxc

Durva általánosítás ugyan, mégis azt mondhatjuk, nemzetközi kereskedelmi gyakorlat túlnyomó részben pillanatnyilag egy cseppet sem méltányos, hiszen a szegény országok termelőinek kizsákmányolásán alapul és hatalmas környezetterheléssel jár. Csak a példa kedvéért, a mindennap fogyasztott kávé több mint százszor cserél gazdát, amíg a termelőtől a bolt polcára kerül – ami minden eladásnál további haszonkulcsok beépítését jelenti anélkül, hogy a terméket előállító haszna ettől bármennyit növekedne.

Jótékonyság helyett esélyteremtés

A több mint ötvenéves múltra visszatekintő fair trade mozgalom fő célja, hogy a termelők méltányos árat és biztos jövedelmet kapjanak az áruikért. Fontos kiemelni, hogy a civil társadalom egy olyan mozgalmáról van szó, ami a kritika mellett a megoldási javaslatot is kidolgozta. A méltányos kereskedelem a nemzetközi kereskedelmi gyakorlat megváltozatására törekszik azért, hogy ne nőjön tovább a fejlett és fejlődő országok közötti szakadék, a szegény régiók termelői is tisztességes jövedelmet keressenek munkájukkal, és folyamatos fejlődéssel javuljanak az esélyeik a nemzetközi versenyben.

Más gond is van
A kávétermesztésre is negatív hatással van az éghajlatváltozás. Hiába a fair trade rendszer, melynek tagjai a nyomott piaci árnál magasabb összegekért szerzik be a kávébabot, Dél-Amerikában továbbra is általános a termelők körében az időszakos élelmiszerhiány. Erről itt olvashat bővebben.

Cél, hogy a termelők jövedelme és életszínvonala növekedjen azáltal, hogy javítja piacra jutásuk esélyeit, megerősíti a termelők szervezeteit, jobb árat fizet az árukért és hosszú távú, így kiszámítható kapcsolatra törekszik a termelőkkel. Növeli a hátrányos helyzetű termelők, elsősorban a nők és őslakosok fejlődési esélyeit, és határozottan fellép a gyermekmunka ellen. A fair trade fontos célja, hogy a fogyasztókban tudatosítsa a kistermelőket sújtó igazságtalan nehézségeket, hogy vásárlóerejüket jó célok érdekében használhassák. A fogyasztó ugyan az átlagosnál 30-50 százalékkal drágábban vásárolja meg a fair trade árut, a társadalmi szempontból felelős működés mellett viszont sokszor jelentősen jobb minőségű termékhez is jut. Végül, de nem utolsó sorban a fair trade nem csak a termelők, de a környezet védelmét is kiemelten fontosnak tartja, így a gazdasági biztonság és az emberi jogok védelme mellett a fenntartható, környezetbarát termelés is fontos szerepet kap az alapelvek között.

A deklaráltan jótékonysági kezdeményezéseként induló fair trade mozgalom tulajdonképpen a piac része, ahol optimális esetben haszon képződik. A különbség a haszon elosztásának módjában van, valamint abban, hogy a segély helyett jövedelemhez jutó termelők számára új perspektívát, és így az önbecsülés lehetőségét teremti meg. A fair trade áruk körébe pillanatnyilag elsősorban élelmiszerek – mintegy felerészben kávé – valamint kézműves termékek tartoznak.

Világbolt
Eredetileg a méltányos kereskedelemből származó áruk nagy részét Európában alternatív kereskedelmi szervezetek vitték piacra, és speciális lerakatokon, pl. a “World Shop” fair trade bolthálózatokban árulták. Az alternatív kereskedelmi szervezetek továbbra is fontos marketing csatornák a fair trade termékek számára, és a teljes eladás magas hányadát képviselik. A legtöbb boltot helyi szinten önkéntesek működtetik. Európában több mint 3 000 „World Shop” üzlet, és 70 000 eladási pont található, körülbelül 100 000 önkéntessel.
Forrás: tudatosvasarlo.hu

Kiszámítható ár, megbízható termelő

A fair trade elvek megvalósításának lényegi eleme, hogy az importőrök, akik gyakran egyben a forgalmazók is, közvetlenül a harmadik világbeli termelőszövetkezetektől vagy kistermelőktől szerzik be az árut, ezzel is csökkentve a termékre tevődő árrést. Így a bevétel mintegy 28 százaléka jut a termelőhöz, szemben a „normál” kereskedelmi formák átlagos 10-12 százalékával. A kistermelőket érintő másik legsúlyosabb probléma az árutőzsdei tranzakcióktól függő, gyorsan és kiszámíthatatlanul változó felvásárlási ár. A méltányos kereskedelem keretein belül a termelők egy minimum árat kapnak, figyelembe véve az előállítás tényleges költségeit és a termelő megélhetési kiadásait. Ha a világpiaci ár ez alá megy, a termelő továbbra is a minimum árat kapja, ha felette van, akkor a világpiaci árat. A felvásárlási árat a kereskedő és a termelőszövetkezet megállapodása határozza meg. A közvetlen kapcsolat miatt az érintettek ezt bármikor könnyen módosíthatják, a feltételek és a megfelelő árképzés betartását a World Fair Trade Organization (WFTO) ellenőrzi.

A szabott ár mellett minden méltányos kereskedelemben értékesített termékért fair trade prémium jár. Ezt a termelők szövetkezetei saját belátásuk szerint használják fel szociális, gazdasági vagy környezetvédelmi fejlesztésekre. A közösség tagjai emellett garantáltan nem alkalmaznak gyermekmunkát és termelésüket a fenntartható fejlődés elveinek figyelembe vételével szervezik meg. A termesztés kisebb léptékben és kevesebb vegyszerhasználattal történik, a termékek egyre nagyobb része ráadásul ökológiai gazdálkodásból (biogazdálkodásból) származik. A tradicionális termesztési módot többé-kevésbé megtartva több növényt termesztenek együtt, ami biztosabb bevételi forrást jelent a termelőknek, ugyanakkor az erdőszerű vegetáció gazdag madár és rovarvilágnak nyújt élőhelyet.

Méltányosság Magyarországon

A fair trade az egyik leggyorsabban fejlődő és legnépszerűbb civil mozgalom ma Magyarországon. A Nyugat-Európában a hatvanas években beinduló mozgalom itthon igazából 2005 óta működik, öt civil szervezet összefogásának köszönhetően. Egy 2005-ös Capital Research kutatás szerint, amely a fair trade magyarországi meghonosításának lehetőségeit vizsgálta, a magyar fogyasztók tudatos rétege szívesen áldoz többet a minőségi termék megvásárlására, számukra elsősorban a fair trade termékek többségének bio minősítése vonzó. Újszászi Györgyi, a magyarországi Fair Világ Méltányos Kereskedelem Szövetség elnöke szerint bár a gyermekmunka ellenesség és a környezettudatos gondolkodás terjedése újabb elkötelezett fogyasztókat hozhat, a fogyasztás növekedésében a társadalmi felelősséget vállaló cégeknek lehet fontos szerepe. A multinacionális élelmiszer áruházak többsége forgalmaz fair trade minősítésű árut, a Tesco saját márkás termékei között is található ilyen. A szakember szerint a probléma az, hogy éppen az eszme terjesztése sikkad el, mert a csomagoláson csupán egy logo utal a méltányosságra, amit a fogyasztók többsége ma még nem ismer.

Mivel a fair trade elsősorban fejlődő, „harmadik világbeli” országok megsegítésére jött létre, a fejlett országok közé tartozó Magyarország mégoly nehéz helyzetben lévő termelői nem jogosultak a fair trade minősítés megszerzésére. Természetesen a támogatás ettől még lehetséges, hangsúlyozza Újszászi, hiszen a tudatos fogyasztó egyénileg vásárolhat méltányosan közvetlenül a termelőtől. Emellett a kizárólag fair trade termékeket forgalmazó üzletek (jelenleg a budapesti Király utcában, a Centrál Passzázsban működik ilyen) kínálhatnak minősítés nélküli honi termékeket, ezzel jelezve, hogy a termelőtől tisztességes áron vásárolták. Egyelőre a fair trade minősítési rendszer sem áll rendelkezésre Magyarországon, a Fair Trade Labelling Organization (FLO) pedig pillanatnyilag felfüggesztette az új nemzeti minősítő szervezetek létrehozását. Amíg kidolgozzák az új tagországokban beinduló kereskedelemnek köszönhetően erősen megnövekedett igényekhez igazított minőségbiztosítás feltételeit, a régi Uniós tagországokban és Lengyelországban zajlik hivatalos minősítés.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor