Ennek megfelelően prioritásnak nevezte, hogy az egész világon növeljék a környezettudatosságot, hogy az érintett szervezetekkel megkezdődhessen az érdemi párbeszéd, mely során regionális forgatókönyveket és helyi módszereket dolgoznak ki. Ehhez azonban szükség van újabb tanulmányok készítésére, hogy minél több és pontosabb számítással tudjanak dolgozni. "Egy biztos: együtt kell élni az éghajlatváltozással, ezt megkerülni nem lehet" - zárta mondandóját Mária Kadlecíková.
Számbavenni az összes alternatívát
Hazánkban máig igen fontos szerepet játszik a mezőgazdaság, ezért komoly feladat, hogy a gazdaságosság mellett fenntarthatóvá is tudjuk tenni - jelentette ki Németh Tamás a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára. A feladat azért is nehéz, mert az utóbbi időszakban 50 százalék alá esett a megművelhető földterület aránya, miközben nőtt az erdős és a műveletlen rész.
Éppen ezért ésszerű talaj és földhasználatra van szükség, ami nemcsak az állam, hanem a földtulajdonosok, gazdálkodók feladata is - hangsúlyozta a főtitkár. Ennek biztosítására rövid, közép és hosszú távú cselekvési programra van szükség, olyanra, amely tudományosan is igazolt. Hogy ez megvalósulhasson Németh szerint is újabb kutatásokra van szükség, hiszen "az összes alternatívát számba kell venni".
Az idő nekünk dolgozik
Azzal, hogy egyre szélsőségesebb az időjárás senki sem vitatkozik, ám abban már eltérnek a vélemények, hogy ez egy egyedi sorozat, vagy globális változás - emelte ki Sirman Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára. Jelenleg két álláspont ütközik egymással: az egyik szerint nem kell túlreagálni a dolgot, a másik szerint - amit a FAO is képvisel - azonnali lépésekre van szükség.
Bár a magyar kormány a legrosszabbra készül, hazánk álláspontja inkább a két vélemény között van: az sem jó ha nem teszünk semmit, de pánikba sem kell esni - hangsúlyozta az államtitkár. A legfontosabb szerinte az, hogy megtaláljuk a lehetőségeket, amelyekben előreléphet Magyarország. "A klímaváltozás akár még jól is jöhet az országnak, hiszen eddig is mi voltunk az öreg kontinens egyik fontos élelmiszertermelője. Az öröm azonban nem határtalan, hiszen számolni kell a piac korlátaival: jelenleg belföldön is nehéz eladni az élelmiszert, nemhogy exportálni. Az idő mindenesetre nekünk dolgozik, ám azt nem tudni még, hogy mikortól várható a pozitív végkifejlet" - közölte Sirman Ferenc.
A bizonytalanság érthető, hiszen a FAO adatai szerint is csökken a termelés tervezhetősége, így a tengerszint emelkedésével termőföldek tűnnek el, egyre kevesebb az ivóvíz, csökkenő tendenciát mutat a tengeri halászat és időközben egyre több betegséggel is meg kell küzdeniük a növénytermelőknek. "Ebben a helyzetben kiemelt szerephez juthat az agrárkutatás, aminek keretében választ kell adni azokra a kérdésekre, hogy mekkora hőmérsékletnövekedés várható, a csapadékmennyiség és eloszlás hogyan változik" - közölte az államtitkár.
A szakember szerint ezeknek a folyamatoknak is köszönhetően - bár a 2006-os szintre sem fog lecsökkenni - nem várható az élelmiszerek árak drasztikus növekedése a következő tíz évben. Ennek megfelelően a jövő évre 2-2,5 százalékos élelmiszerárinflációt prognosztizált Tóth Péter.
A mezőgazdaságnak mindenesetre megvan azaz előnye, hogy nemcsak elnyeli, hanem termelni is tudja az energiát, ami elősegítheti az energiabiztonságot is - emelte ki Sirman Ferenc. Ezt a minisztérium is felismerte, ezért egyre több pénzt költenek a fás és lágyszárú energianövények ültetésének támogatására, amit ki is használnak a gazdák, hiszen csak tavaly 176 ezer hektárnyi igény érkezett.
Ugyancsak támogatja a kormány a biogáz-üzemek létrehozását, a szakállamtitkár elmondása szerint a jelenlegi forrásokból 35 üzem támogatására van lehetőség. A bioüzemanyagok mellett is kiáll a szaktárca, ám Sirman Ferenc hangsúlyozta, hogy csak a kiskapacitású üzemeket - pl. a végterméket 10 ezer tonna/évben maximalizálnák - támogatnák. A pályáztatásoknál előny lesz, ha az adott gyár a melléktermékeket is hasznosítani tudja, így például a biogázból származó hulladékokból energiát termel.
A szakállamtitkár szerint világszerte nő a kereslet a bioüzemanyagok iránt, hazánknak pedig lenne annyi gabona és kukoricatartaléka, hogy ezeket az igényeket ki tudja elégíteni. Bár sok halasztás volt az elmúlt években, ha sikerül a klímaváltozáshoz tartozó beruházásokat a megújuló energiatermelésből finanszírozni, akkor "a magyar mezőgazdaság akár a klímaváltozás nyertese is lehet".
