A héten elfogyasztjuk a Földet...

Az emberiség az idei évre vonatkozóan némileg kevesebb, mint kilenc hónap alatt feléli a teljes évre rendelkezésre álló ökológiai erőforrások és szolgáltatások „költségvetését", a kaliforniai székhelyű, kutató szervezet, a Global Footprint Network kutatásai alapján.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Global Footprint Network számításokkal határozza meg a biokapacitást, a természet azon hosszútávon is fenntartható eltartóképességének mértékét, amely a bolygó erőforrásainak minden évben megújulásra képes mennyiségét jelenti, és viszonyítja ezt az emberi szükségletek mértékéhez, azon erőforrás mennyiséghez, amelyet az emberi tevékenységekhez felhasználnak, valamint amelyek a kibocsátott szén-dioxid megkötéséhez szükségesek. Ezen összehasonlítás eredménye azt mutatja, hogy 2010-ben augusztus 21-i dátummal az emberiség igényei az ökológiai szolgáltatások iránt eléri azt a mértéket, amelyet ebben az évben a természet nyújtani képes.

A fentiek elviekben és szemléletesen úgy értelmezhetőek, hogy mostantól, azaz augusztus 21-től, az év végéig, az emberiség a tevékenységeihez szükséges ökológiai erőforrásait a természeti tőke feléléséből fedezi (és már nem annak "kamataiból" él, amely állapot hosszú távon is fenntartható lenne).

"Ha valaki a teljes éves jövedelmét elkölti kilenc hónap alatt, annak valószínűleg igen komoly aggodalomra lehet oka" - szemlélteti a helyzet a háztartások jövedelméhez hasonlatos párhuzammal Mathias Wackernagel, a Global Footprint Network igazgatója. "A helyzet nem kevésbé aggasztó, ha mindez az ökológiai költségvetésünkkel történik meg. A jelenleg tapasztalható klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, az erdőirtás, a víz- és élelmiszerhiány - ezek mind egyértelmű jelei annak, hogy tovább már nem finanszírozhatjuk fogyasztásainkat - ökológiai értelemben vett - hitelből. A természet ezt csak rövid ideig teszi lehetővé számunkra."

További információk angol nyelven, illetve magyar nyelven.

A szén-dioxid kibocsátás az egyik kulcstényező
A klímaváltozás talán az egyik leginkább markáns jele az ökológiai “túlköltekezésünknek”. Az emberiség karbon lábnyoma (amelyet a Global Footprint Network oly módon számít, hogy összegzi azon föld- és vízterület nagyságát, amely ahhoz szükséges, hogy a kibocsátott összes szén-dioxidot megkösse, ezáltal a légköri felhalmozódását megelőzze) képezi az emberiség ökológiai lábnyomának legnagyobb részét, és emellett a leggyorsabb ütemben növekedő lábnyom-komponens. Globális karbon lábnyomunk több mint duplájára emelkedett 1970 óta. Ez idő alatt a karbon lábnyom háromszor nagyobb sebességgel növekedett, mint a következő leggyorsabban növekvő lábnyom-komponens, a beépített területek nagysága. Jelenleg a szén-dioxid kibocsátás több mint felét teszi ki a teljes ökológiai lábnyomnak, azaz sokkal több szén-dioxidot bocsátunk ki, mint amennyit a bolygó ökoszisztémája megkötni képes, emiatt felhalmozódik a légkörben és hozzájárul a klímaváltozáshoz.
Hogyan számítják ki az Ökológiai Túllövés Napjának időpontját?
A Global Footprint Network minden évben meghatározza a globális biokapacitás mértékét – vagy másként fogalmazva: azon természeti erőforrások mennyiségét, amelyet a természet minden évben képes előállítani, „újratermelni” – és viszonyítja ezt az Ökológiai Lábnyomhoz, amely az emberiség ezen erőforrásokkal szemben támasztott igényének mértéke. Az Ökológiai Túllövés Napja (Earth Overshoot Day) a nagy-britanniai székhelyű New Economics Foundation által kidolgozott koncepció, amelyet a 2007-es év statisztikai adataiból számítanak ki (mert ez az a legutóbbi év, amelyre globális szintű, összegyűjtött és feldolgozott statisztika adatok állnak rendelkezésre), és az aktuális évre vonatkozó becslés a korábbi évek népességre, erőforrás-igényekre és GDP-re vonatkozó, ismert növekedési adataiból, illetve a GDP és az erőforrás-használat összefüggéseiből extrapolálhatóak. A tavalyi évben az Ökológiai Túllövés Napja (2009.) szeptember 25-re esett. Idén a túllövés napját egy hónappal korábbira becsülhetjük. Ez nem az emberi igények hirtelen történő megnövekedésének köszönhető, hanem sokkal inkább a számítási módszertan fejlődésének, amely lehetővé teszi a túllövés mértékének meghatározását. (Például a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy világszinten kisebb a biokapacitás értéke, főként a legelőterületek tekintetében, mint ahogy azt korábban becsülni lehetett.) "Az ökológiai túllövés időpontjára vonatkozó becslésünk konzervatívnak tekinthető – mondja Wackernagel. "Tudjuk, hogy távol vagyunk az egyetlen bolygónk nyújtotta lehetőségektől. A jó hír viszont az, hogy a legtöbb technológia és megoldás, amellyel a problémák orvosolhatóak lennének, már léteznek, illetve elérhetőek bárki számára. Ezek olyan dolgok mint például: az okos várostervezés, energiahatékony házak, ökológiai szempontú adóreform, a fosszilis energiahordozók nyílt vagy rejtett támogatásainak eltörlése, racionális népességpolitika, kerékpárhasználat, kevesebb húsfogyasztással járó étrend, vagy a termékek és szolgáltatások teljes életciklusát figyelembe vevő árszabások megjelenése."
Személyes ökológiai lábnyomának kiszámítása: www.footprintnetwork.org/calculator

Véleményvezér

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo