A változás elhagyta a kísérleti labort

Az értékrend változás már nem lehetőség, hanem kényszer, a mindennapjaink része. Ennek szele el fogja érni a magyar kkv-kat is. Fel kell készülni arra a világra, akár hisszük, akár nem. A változás nem kis lépésekben zajlik, hanem olyan ugrásokban, amelyek meglepő változásokat tudnak hozni egyes piacokra – hívta fel a figyelmet a Piac&Profit KKV-Akadémiáján Radácsi László, a BGF tudományos főmunkatársa. Ezért meg kell tanulni legalább az alap kifejezéseit, irányait ennek az új világnak, hogy ne maradjunk le végletesen.

Semmilyen vízió nem lehet túl sötét, amit a jövőről festünk – mondta a szakember. Sajnos, valószínűleg közelebb van néhány radikális változás, mint hinnék. Sőt, a jelen is aggasztó. Sok olyan katasztrófát látunk, amiről kiderül, hogy némi előrelátással és a működés változtatásával megelőzhető lett volna. Megelőzhető és nem a világ, hanem egyes emberek cselekedeteinek megváltozatásával.

Nem a világnak, nekünk kell változni

A tudatlanság, a nemtörődömség, a cinizmus, stb. amelyek az egyéni változatás gátjai évezredes múlttal belénk kódolt védekezési mechanizmusok. Mindig nehéz belátni, hogy magunkban kell változtatnunk, ez az egyéni psziché természetes korlátja. Könnyebb azt mondani, hogy az egész rendszer bűnös. Jó szándékkal a rendszert hibáztatjuk, az egészet úgy, ahogy van. Ez a hárításnak egy szintje, ami nem segít abban, hogy közelebb kerüljünk a vágyott világhoz.

A másik oldalról gyakori kifogás, hogy mit is tehetne az egyes ember, hogyan is érhetne el magában bárki valóban érzékelhető, jelentős változást. Lehetőségek már most is vannak, egyéni szinten mindenképp. Nem a világ megváltásával kell foglalkozni, hanem saját magunk megváltoztatásával.

Körkörös gazdaság - semmit nem hagyunk hátra
Az erőforrások végessége számos területen egyre több gondot okoz világszerte, meg kell hát tanulnunk kevesebből többet kihozni. A körkörös gazdaság (circular economy) lehetővé teszi a növekedést úgy, hogy nem kell erőforrásaink nyakára hágni. Legnagyobb eszmei újítása, hogy nem egyszerűen a hulladék újrahasznosításával foglalkozik, hanem a termelés átalakítását helyezi a középpontba, és a szemét teljes felszámolását tűzi ki végső célként. Itt olvashat róla részletesen.
A látható, hatásos változás a két szint között, a kis közösségekben, a még látható és átlátható szervezetekben megy végbe – véli Radácsi. Ezek lehetnek lakóközösségek, civil szervezetek, szakmai közösségek, de lehetnek vállalkozások is. A globális problémák megoldása felé mutató lépések megoldása közül sokkal többért felelős az üzleti szféra, mint amennyit a közvélemény neki tulajdonít. Az elmúlt évtizedekben a cégek és az ő civilekkel való együttműködése sokkal többet tett a változásért, mint amit a globális közösségek együtt meg tudtak tenni.

Egy friss, múlt heti bejelentés szerint a Samsung Nagy Britanniában megkezdi a körkörös gazdaság (ld. keretes írásunkat) bevezetését a működésébe – ezzel az első nagyvállalat lesz, amely a való világban kezdi el megvalósítani a korábban csak eszmei szinten, tudós körökben létező modellt. Bérlakásokba fog fűtő berendezéseket szállítani a cég, amelyeket maga szervizzel. Tehát szó sincs világmegváltásról, hanem egy, az új világhoz alkalmazkodó üzleti modellről.

Eddig is voltak hasonló kísérletek, de egy ekkora cég kiállása léptékváltást jelent, amihez Radácsi véleménye szerint heteken, hónapokon belül csatlakozni fognak mások is. Vagyis a változás elhagyta a kísérleti laboratóriumot.

Kép:FreeDigitalPhotos.net/koratmember

Felelős üzlet, felelős fogyasztó

Ami ennél is közelebb van már, az a fenntartható működés, a felelős gazdaság jelene. Az, hogy a gazdasági szereplők felelősséget vállalnak cselekedeteik hatásaiért. Felelős lehet a fogyasztó, a munkavállaló, a vállalat, a befektető és a kormányzás, tehát a rendszer valamennyi eleme. Mára infrastruktúra segíti, hogy ne kelljen mindenkinek mindent a nulláról kitalálni. Fejlett és kipróbált eszközök, igazodási pontok állnak rendelkezésre mindazok számára, akik változtatni szeretnének.

A kapitalizmusban kár tagadni, hogy a gazdasági rendszert a fogyasztó mozgatja. Hiába mutogatunk másra, a fogyasztó választásai és mindennapi döntései határozzák meg, hogy milyen üzleti modellek élnek túl és melyek hullnak ki.

A fogyasztó dönt. Ha nem fizetnek valamiért, az az üzleti modell előbb-utóbb ki fog halni. Ez közgazdasági közhely, de fontos megerősíteni. A felelős üzlet áttörést hozó változásait mind a fogyasztók változó döntései és szokásai váltották ki az elmúlt évtizedekben.

6 üzleti modell, amely a fenntartható gondolkodás szülötte
A fenntarthatóság az üzleti életben sokszor még mindig valamiféle kiegészítésként, lehetséges „extraként” jelenik meg. Pedig akár üzleti modell is lehet. Mutatunk erre 6 példát.
A választással egy értékrend mellett is leteszi a voksát a fogyasztó. Ez a világban már meglehetősen elterjedt gondolat, de sajnos Magyarországon egyelőre csak nyomokban van jelen.

Egy friss BGF kutatás szerint a fogyasztói tudatosodási forradalom azért itthon is elkezdődött. Az a generáció, amely gyerekkora óta hallja, hogy nagy baj lesz, amely már a piacgazdaságban nőtt fel, és tudja, hogy van választási lehetősége és, hogy a választásával felelőssége is van, már egyre inkább felelős választásaiban. A fiatalok értékelik a helyben gyártott- és biotermékeket, elutasítják az állatkísérleteket folytató cégek termékeit. Ez csekély mértékben van még jelen a fogyasztásban – mert ezek a fiatalok egyelőre nem a legnagyobb fogyasztók, de pár év és azzá válnak, ahogy felnőnek. Tudatosabbak és értékekért jobban kiálló ez a generáció.

Csak úgy lehet piaci sikert elérni, ha kielégítjük a fogyasztók igényeit. Senki más nem fogja rákényszeríteni a cégeket a változtatásra. Az, hogy ma már a cégek transzparensebbek, hogy látjuk, hogy a szeretetmárkánk mit csinál Bangladesben vagy Katmanduban, még inkább hat a fogyasztókra. így az ellátási láncban sem lehet már mindent megtenni, amit pár évvel ezelőtt még akár támogattak is a fogyasztók.

Nem a méret a lényeg

A felelős üzletvitel elvárása nem méretfüggő. A hatás létrejön egy egyfős mikrovállalkozásban is, nem csak egy multicégben. A kicsik is ugyanazokért a fogyasztókért versenyeznek, ezért nekik is reagálniuk kell. Természetesen a kkv szektorban kevesebb „konzerv” rendszert fognak használni, több dolgot fognak kitalálni maguk, a saját működésükhöz illeszkedően, ez azonban egyáltalán nem hátrány sőt, innovatív és életszerű megoldásokhoz vezet. Kiemelten fontos szerepe van viszont ebben a változásban a kis cégekben a vezetők elkötelezettségének.

Radácsi László
A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett vezetés-szervezés szakirányon, majd ugyanitt szerzett Ph.D.-fokozatot a Gazdálkodástani Doktori Iskolában. A felelős szervezet, az üzleti etika témáinak elismert oktatója és kutatója, emellett tanácsadóként a hazai felelős vállalatvezetési kultúra aktív alakítója. A Hungarian Business Leaders Forum igazgatóságának tagja, több hazai és nemzetközi civil szervezet munkáját segíti pro bono munkával. Rendszeres előadója CSR-témájú hazai és nemzetközi rendezvényeknek. Kiemelkedő hatású szakmai munkájáért a Köztársasági Elnök 2012-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta számára. PhD fokozatát 2001-ben szerezte, disszertációjának címe: "Szervezeti etika és etikai intézményesítés".

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo