A természet másolása lehet a megoldás

2015. december 13. vasárnap - 07:30 / Kriston László
  •    

Demokrácia helyett biokrácia. Környezeti hatástanulmány mellett környezeti modell tanulmány és biomimikri. United Nations helyett United Nature. Csak néhány koncepció a 74 éves Dr. Georg Winter ötlettárából. A gyémántcsiszoló berendezések gyártójából a környezettudatos vállalvezetés gurujává avanzsált Winterrel a Követ Egyesület 20. jubileumi konferenciája után beszélgettünk.

– Ön az integrált környezettudatos vállalatvezetés kidolgozójaként és meghonosítójaként szerzett nemzetközi hírnevet a 80-as években. Fejlődött a gondolkodása e téren az elmúlt években?

– Annak idején is úgy láttam, az ökológiának és a technológiának kéz a kézben kell járnia. Ma már nemcsak azt kell vizsgálnunk, hogyan hat a technológia az ökológiára, hanem hogy mit tudunk eltanulni a természettől, mely évmilliók során optimalizálta erőforrásait és találta meg a leghatékonyabb módszereket a túlélésre. Vagyis az Környezeti Hatástanulmányon (Natural Impact Assessment, NIA) túlmenően, ami számba veszi a szennyezést, az emissziót, ma már a Környezeti Modelltanulmány (Natural Modell Assessment, NMA) a cél.

Amikor a repülőgépek szigetelésének tervezéséhez a cápák felépítését hívják segítségül, hogy minél kevesebb súrlódás érje a gép felületét, s ezzel üzemanyagot spóroljon meg és üvegházgáz-kibocsátásnak vegye elejét, vagy amikor a ragasztóanyagok készítéséhez a pókok fonálragasztását lessük el, ez mind a biomimikri példái. A mérnököknek régen fogalmuk sem volt a biológiáról, a biológusoknak meg a technológiáról. A két szaktudást egyesíteni kell.

Innováció, amit a természet ihletett
A bionika (ami a szakirodalomban biomimikri, biomimetika vagy biomimézis néven is ismert) olyan új, több szaktudományt átfogó tudományág, amelynek célja az élő természetben kifejlődött megoldások átültetése a műszaki gyakorlatba, abból a megfontolásból is kiindulva, hogy a természetben fennálló természetes kiválasztódás az optimális megoldásokat jelenti egy-egy problémára.
Néhány példa:
A japán Sinkansen gyorsvonat tervezésekor probléma volt, hogy a  vonat nagy sebessége miatt alagútba érkezése esetén (az alagútban lévő levegő sűrűségének találkozásakor) nehezen elviselhető hangrobbanás jött volna létre. A megoldás a Kingfisher madarak csőrformájának lemásolása volt. Ezek úgy halásznak, hogy ne keltsenek hullámokat, amikor csőrük a vízbe ér, különben elriasztanák a halakat. Az ergonomikus forma a vonatnál is bejött.
Más esetben a cápák bőrének tanulmányozásával hoztak létre antibakteriális felületet. A bőrt borító bőrét mikroszkópikus nagyságú elmeszesedett szerkezetek („denticles”) a cápák alakját hidrodinamikusabbá teszik, fokozott kopásállóságot biztosítanak és a baktériumok halmozódását is megakadályozzák.
Forrás: Biomimikri.hu

– Ez a megközelítés jelen van az oktatásban, az egyetemeken Németországban?

– A Harburgi Technikai Egyetem elnöke Garabed Antranikian professzor, aki olyan mikroorganizmusokra szakosodott, melyek szélsőséges hőmérsékleten léteznek, vagy nagyon hidegben, vagy nagyon melegben. Azt tanulmányozza, hogyan lehet ezeket használni technológiai folyamatokban. Ma már létezik egy Biocom nevű hálózat, mely 19 egyetemet és szaktekintélyt tömörít magába e koncepció jegyében. Ajánlásokat, útmutatókat készítenek a gazdasági szereplőknek. Most egy ISO-Bionic-projekten dolgoznak, számos céggel együttműködésben.

Antravanik és én is elnyertük a Deutsche Umweltstiftung díját, melyet a német elnök ítél oda, jómagam 1995-ben kaptam az integrált környezettudatos vállalatvezetési rendszer kidolgozásáért.

– A második generációs bioüzemanyagok fejlesztése már erről az ön által emlegetett szisztémáról szól: mikroorganizmusokat hívnak segítségül, nemcsak a növényeket, melyekből az első generációs bioetanol készült.

-Valóban. De nem áll itt meg a dolog: van olyan cég Németországban, mely a rovarok anyagszállítási szisztémáit tanulmányozza a logisztikájának átszervezéséhez.

– Mikor kezdett el gondolkodni a biomimikriről?

– A kifejezést magát nem én találtam ki. 2003 táján kezdtem beszélni erről a témakörről a nyilvánosság előtt.

Dr. Georg Winter, a környezettudatos vállalatirányítás atyja

– Nem tartunk még ott, hogy a világmárkák sorjában biomimikris termékekkel rukkoljanak elő, egyikkel a másik után. Ön szerint mennyi idő kell ahhoz, hogy a multik is ilyesfajta termékfejlesztésre álljanak rá, s a módszer a fősodor részévé váljon?

– Az áttörésre még várni kell, talán 10-15 évet. Jó jel ugyanakkor, hogy számos cég kivonja tőkéjét az olajiparból. Nagy befektetők, mint például az Allianz biztosítókonszern nem fektet többé fosszilis energiahordozókkal foglalkozó cégekbe. Ez friss, idei döntés. Eladták a fosszilis érdekeltségeiket.

Kilépnek
Leonardo DiCaprio is azon befektetők között van, akik mintegy 17 ezer milliárd font értékben kivonják tőkéjüket a fosszilis energiahordozók piacáról. Több mint 400 intézmény és 2000 magánbefektető tett ígéretet arra, hogy a fosszilis energiahordozók helyett megújuló energiába és tiszta technológiákba fektet. A lépés mellett kormányok, nyugdíjalapok, jótékonysági intézmények, egyházi szervezetek, városi önkormányzatok és egyetemek is kiálltak. Az elemzés szerint a mozgalom támogatottsága ötvenszeresére nőtt az elmúlt egy évben, így már több mint 2600 milliárd dollárt tesz ki az átcsoportosított tőke.

– Ez az úgynevezett “divestment” mozgalom.

-Sőt az Allianz alpítványt is létrehozott környezettudatos projektek támogatására egy bizonyos Dr. Spandau vezetésével. Ahogy terjed ez a hozzáállás, úgy kerülünk közelebb a “biomimikri” fősodorba kerüléséhez is.

– Németországban hagyományosan erős a Zöld Párt. Mi az oka ennek?

– A németek mindig közel érezték magukat a természethez, főleg az erdőségek voltak fontosak nekünk.

– Talán a Nibelung-mondakör és Wagner természet-miszticizmusa miatt?

-(nevet) Lehet. Amikor a kéndioxid-szennyezés magasra hágott és a fák nem bírták, ekkor értette meg a német közvélemény a környezettudatos gondolkodás és politika fontosságát. Hiszem, hogy a természet jogait képviselni kell a politikában. Talán úgy, hogy az emberek jogai mellett 25%-ban ezt is figyelembe vegyék. Ezt hívom biokráciának, ami a demokrácia egy tágabb szempontrendszerű formája, ahol minden élőlény részese a részvételi demokráciának. Így fejlődhetünk a monarchiától az oligarchián át a demokráciáig, s végül a biokráciáig.

– Magyarországon létezik olyan, hogy a Jövő Generációk Ombudsmanja.

– Ez jól hangzik, de a kérdés az, hogy csak alibi-e a kormánynak arra, hogy zöldnek és haladónak tűnjön, vagy valódi beleszólása is van a törvényhozásba? Eddig egyedül Ecuadorban történt meg, hogy az alkotmányba belefoglalták a természet jogait. A hamburgi egyetemen 20 000 eurós díjat adtam olyan doktori disszertációknak, melyek a természet jogainak törvényhozásban való képviseletéről szóltak. 1992-ben a Föld csúcson is jelen voltam Rióban. 1991-ben levelet írtam a Vatikánnak, Achille Silvestrini bíborosnak, figyelmébe ajánlva egyik könyvemet, együttműködést ajánlva nemzetközi hálózatommal, az INEM-mel.  Az EU és az ENSZ is mellé állt a könyvemben tárgyalt integrált környezettudatos vállalatvezetésnek és kimondták, hogy ezt a módszert követendőnek tartják.

– Az ENSZ-nek nem írt?

– Nem akartam, hogy úgy tekintsenek rám, mint aki csak az állatok és a növények jogaira ügyel, de az éhező emberekre nem. Ugyanakkor úgy vélem, ha vigyázunk a természetre, akkor könnyebben tudunk mi is élelemhez jutni és fennmaradni. Magam terveztem viszont a United Nature logóját, ami szerintem a United Nations utódja lehetne.

A nagyiparos evolúciója
Az iskolában Loki Schmidt -a nyugat-német kancellár Helmut Schmidt felesége- inspirálta a természetbarát gondolkodásra. Amikor megkérdezték, mi akar lenni, ha nagy lesz, Georg Winter már kölyökként azt válaszolta: “Olyan nagy nemzeti parkot akarok létrehozni, mint amekkora Svájc.” Mégis a technológiánál kötött ki.
Családja négy generáción át gyémántcsiszoló berendezésket gyártott, az üzletet ő vitte tovább testvérével 30 éven át, majd eladták vállalkozásukat. 1972-ben kezdte a céget környezettudatos működésre átállítani.
1984-ben 5 vállalkozót hívott meg, hogy valósítsák meg és terjesszék a környezettudatos vállalatvezetés alapelveit, mely energia-, víz- és költségtakarékos működéshez vezetett. 1987-ben Üzlet és környezet címen jelent meg könyve, melyet több nyelve is lefordítottak. Németországban hat kiadást élt meg a kötet.
Létrehozta a környezettudatos kkv-kat egyesítő BAUM-ot, melynek tagsága 560-ra duzzadt, ma már nagyvállalatok is megtalálhatók köztük.
Dr. Tóth Gergely 1994-ben olvasta Winter egyik könyvét, a benne foglaltak adták az ötletet a Követ Egyesület megalapításához, hogy a környezetbarát vállalatszervezés gondolatát és gyakorlatát Magyarországon is terjesszék.