Faragó: ez a vonat már elment

2018. december 26. szerda - 10:01 / Kriston László
  •    

Amíg százmilliók éheznek a Földön és alapvető szükségleteik, mint emberi jogok nincsenek biztosítva számukra, addig nemcsak fenntartható és élhető világról nem beszélhetünk, de biztonságos világról sem, mert a lázadás és a tömeges elvándorlás erős kockázat marad. Ezt a témakört fejtegették előadók a Piac & Profit által rendezett 2018-as Magyar Fenntarthatósági Csúcson.

A javak nagy része céges érdekeltségekbe tartozik, s ez is elég kevés kézben összpontosul: 147 tulajdonosi csoport birtokolja a javak 40 százalékát, 1318 tulajdonosi csoport pedig 80 százalékot.

Egyénekre, személyes vagyonra lebontva még rosszabb a helyzet. Jelenleg a Föld népességének vagyoni eloszlása a következőképp alakul:

  • 36 millió embernek egymillió dollárnál nagyobb a vagyona.
  • Ez a réteg birtokolja a javak 90 százalékát.
  • 391 millió embernek 100 000 dollár (28,58 millió forint) és egymillió dollár közé tehető a vagyona.
  • 1,054 milliárd ember vagyona esik 10,000 dollár (2,85 millió forint) és 100 000 dollár közé.
  • 3,474 milliárd ember birtokol 10 000 dollárnál kis kisebb vagyont.
  • Kínában nemrég ünnepelték az egymilliomodik dollármilliomost.

Magyarországon a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata olyan erős, hogy az uniós összesítésben hátulról a tizedikek vagyunk. “A roma lakosság háromnegyede ebbe a kategóriába tartozik”, mondta Faragó. A korai iskolaelhagyók száma a fiúknál 12, a lányoknál 13 százalék, míg az EU-s átlag 10 százalék.

Fotó: Flickr/Riccardo Romano

Fotó: Flickr/Riccardo Romano

“Lekéstük a fenntarthatóság vonatát. A technológiai változások nem helyettesíthetik a szükséges társadalmi változásokat” – vélekedett Faragó Tibor, a Szent István Egyetem címzetes egyetemi tanára. E változások közé beletartozna az esélyegyenlőtlenség felszámolása, az éhezés megszüntetése is. “Az ENSZ 2015-ben elfogadott Fenntartható Fejlődési Céljai szerint a világ jobb hely lesz 2030-ra minden embertársunk számára.”

Utópia?

Jelenleg a fejlett világban munkaerőhiánytól szenvednek egész nemzetgazdaságok, de a robotizáció, valamint a mesterséges intelligencia elterjedése olyan világot fog létrehozni, amiben az emberi munkaerőt tömegesen is ki tudják váltani a gépek és algoritmusok. “Heti néhány napi munkával keres az ember, hogy megvehesse a dolgokat, amiket robotok állítanak elő neki. A munka fogalma átalakul majd. Majdnem azt mondom, hogy hobbivá válik” – mondta Dinya László, az Eszterházy Károly Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem tanára. Ehhez persze majd az alanyi jogon garantált, univerzális alapjövedelem is szükséges lesz.

Dinya abban látja a bajt, hogy a politikusok sem esküdtek fel az elesettek és rászorulók szolgálatára. “A Washington Post azt írta, hogy a demokrácia meghal a sötétségben. Kevés döntéshozó van, aki sokat tesz azért, hogy oszoljon a sötétség.”

Az időjárás miatt is gyakoribbak a stroke-ok
“A magyar emberek 78 százaléka időjárásérzékeny, életminőségét befolyásolja az időjárás változása, 30 százalék pedig egyenesen meteopata, vagyis az időjárási viszonyok egészségromboló hatást fejtenek ki náluk. A klímaváltozástól szélsőségesebbé válnak a légköri hatások, nő az ezeknek való kitettségünk és ezzel az időjárásérzékenységünk is” – hangsúlyozta Pintér Ferenc meteogyógyász, a Meteo Klinika igazgatója. Persze nagyon összetetettek ezek a hatások: “A hidegfrontérzékenységnek is van tizenhét alaptípusa.” A gyakori fejfájás romló életminőséghez, az alvásproblémák romló munkateljesítményhez vezetnek, míg a lassuló reflexek balesetveszélyhez, a nökvekvő stresszhajlam életveszélyhez okoznak, az erősödő depresszió pedig romló életminőséghez vezetnek. “Vannak napok, amikor a stroke előfordulása háromszorosa más napoknak” – mondta Pintér.