A Nagy Testvér a szegénység ellen

2016. szeptember 11. vasárnap - 16:03 / KlimaBlogger
  •    

A szegénységet eddig mindig felpuffadt hasú, csont sovány afrikai gyerekkel "népszerűsítették", adakozásra buzdítva a fejlett nyugati országok kormányait, cégeit és magánszemélyeit. Most új "marketingeszköz" van a világjobbító szervezetek kezében: a műholdas kép. A leghaladóbb jótékonysági szervezetek a Big Data Nagy Testvér-szerű megfigyelő módszereit hívják segítségül, hogy megtalálják a rászorulókat.

Egy Földünkről készült műholdas kép, mely érzékletesen mutatja az éjjel sötétbe borult régiókat, többet mond el a szegénységről, mint bármilyen száraz kormányzati vagy ENSZ-statisztika. A szegénység uyanis nemcsak az éhezést jelenti (bár elsősorban azt), hanem energiaszegénységet is. Ahol nincs áramszolgáltatás, ott csekély az esélye, hogy a szűkölködők ki tudják húzni magukat a szegénysorból. Ahol nincs áram, ott nem lehet tanulni, vállalkozni, termelni sem – és ez nem csak Afrika problémája!

Na, erre nagyon kéne az uniós pénz
Miközben a kormány éppen azon igyekszik, hogy forrásokat vonjon el a lakossági energiahatékonysági pályázatokra szánt összegből, a magyarok jelentős részének, több millió embernek mindennapi gondot jelent, mivel fűtse az otthonát télen. Sokan visszanyúlnak a nem hatékony vegyes tüzeléshez, ami miatt sokkolóan magas a légszennyezettség.

A szegénység eltörléséért dolgozó nemzetközi szervezeteknek, de maguknak a kormányoknak is sokszor nehezére esik megtalálni a megoldást. Oly sok a kielégítetlen igény, oly nagy a megsegítésre érdemes néptömeg – hát akkor pontosan hova is telepítsék az új klinikát vagy orvosi rendelőt, hova az élelmiszersegély-elosztó támaszpontot, hova a vízvezetéket, hova a minierőművet? Melyik régióra koncentrálják az alapvető élelmiszerek állami támogatását? Az ilyen politikai döntések meghozatalához pontosan kell tudni, hol vannak a szegénységtől leginkább sújtott települések. Eddig a válasz ezekre a kérdésekre terepfelderítésből érkezett. A tisztviselők vidékre utaztak és felmérték a helyzetet. Mondani sem kell, ez költséges és időigényes módszer.

A megbízható adatok hiánya részben hozzájárult ahhoz, hogy a politikusok nem tudnak hathatós népességsegítő programokat elindítani. Ahol nincsenek megbízható adatok, ott sok esetben a szürke és fekete gazdaság érvényesül, melynek szereplői nem is akarják, hogy a hatóságok tisztán lássanak. Azonban ma már madárperspektívából is vizsgálhatják a döntéshozók a kérdést: elegendő a műholdas felvételre nézniük és pontosan látják, hol nem világítanak a fények este. Ott nincs sem modern infrastruktúra, sem pénz. Vagyis ha lakott területről van szó – szegénység honol ott. Ezeken a sötétség-fedte területeken a GDP-termelés is minimális.

flickr 6276350167_34211c81df_b

A szegény néprétegeket felzárkóztatásán dolgozó szervezetek a műholdas képek mellett más új eszközöket is bevetnek a helyzetfelmérésbe. Algoritmusokkal rágják át magukat google keresésekből szedett adatokon, Twitter- és Facebook-posztokon. Vannak elemzők, akik vizuális algoritmusokat használnak -ezekkel működik a Facebook arcfelismerő szoftvere is-, és pixelről-pixelre átfésülik a (képi) valóságot. Így négyzetkilométerről-négyzetkilométerre kielemezhető, hogy melyik országban mekkora a szegénység. A műholdas képek alapján arról is meg lehet győződni, hol vetettek éppen élelmiszernövényeket, s ebből a terméshozam is kalkulálható, megjósolható.  A “metaadatokból” is következtetni lehet a helyi gazdaság állapotára. Joshua Blumenstock, a University of Washington közgazdásza a mobiltelefonhasználatot méri: hányan hívtak hány embert, mennyi ideig beszéltek, s ebből próbálja megbecsülni, milyen gazdagság van a régióban. Azok, akik hosszasan beszélgetnek, nyilvánvalóan gazdagabbak, mint azok, akiknek a telefonbeszélgetéseik rövidek.

A Flowminder nevű nonprofit szervezet a műholdas, mobiltelefonos és más eszközk adatait kombinálja, hogy adatokat nyerjen ki belőlük. A GiveDirectly nonprofit jótékonysági szervezet műholdas felvételeket használ ahhoz, hogy eldöntse, mely falvakban nyújt támogatást a lakosoknak. A mércéjük? Ahol elhanyagolt a tető, esetleg lyukas, ott nagy az abszolút nincstelenség az úr.

Észak-koreai “gazdasági csoda”
A műholdas feltérképezés nagy előnye, hogy transzparenssé vált a világ. Amikor 2015-ben Észak-Korea költségvetési jelentésében azt állította, hogy a nemzetgazdasága 225 %-kal nőtt, a NASA műholdai rögtön mutatták, hogy a kijelentés kétségbe vonható: míg Kína és Dél-Korea este is tele fényekkel -tehát működik a civlizáció, megy az üzlet, robog az élet a városokban-, Észak-Korea egy nagy sötétség, mert az éjszakai világítás még ma is luxusnak számít náluk. Ha valóban akkorát nőtt a gazdaság, azt csakis nappal teheti.
De nemcsak az elmaradt kommunista országban különböznek nagyban a hivatalos adatok a valóságtól: egy tanulmány, mely az American Economic Review-ban látott napvilágot, azt tanúsította, hogy egyes helyeken az USA-ban a valós GDP 3 %-kal marad el a hatóságok által közölt statisztikáktól.