A magyarok harmada éhezik – pedig a kukából is jóllakhatnának

2014. október 16. csütörtök - 18:30 / piacesprofit.hu
  •    

A magyarok harmada nem engedheti meg magának hogy húst, halat, vagy csirkét vásároljon amikor szeretne. Közben csak azzal az élelmiszerrel, amit a kukába dobunk, felszámolhatnánk a hazai éhezést. Globálisan az élelmiszerellátás oroszlánrésze a fizetés nélkül dolgozó családok vállán nyugszik: miközben ők maguk gyakran nem jutnak elegendő mennyiségű élelmiszerhez.

A legújabb Eurostat adatok szerint Magyarországon lakosságának egyharmada, 33 százalék azok aránya, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy húsfélét, csirkét, halat vásároljanak maguknak legalább minden második napon. A felmérés szerint ez az arány még magasabb a nyugdíjasok, illetve a nagycsaládosok körében, előbbiek aránya 41 százaléka, utóbbiak körében közel 46 százalék azok aránya, akik nem engedhetik meg maguknak a minőségi élelmiszerek rendszeres beszerzését. Ezt a jelenséget nevezzük minőségi éhezésnek, ami bár nem azonos súlyú a mennyiségi éhezéssel, amikor valaki rendszeresen nem jut megfelelő mennyiségű táplálékhoz, mégis egy, a magyar lakosság közel felét érintő problémára hívja fel a figyelmet.

Iszonyú mennyiséget dobunk a kukába

Megdöbbentőek ugyanakkor az élelmiszerfelesleg kapcsán ismert adatok, miszerint Magyarországon éves szinten 1,8 millió tonna élelmiszer kerül megsemmisítésre, mely élelmezési célokra történő felhasználása lehetővé tenné a fent említett probléma szinte teljes felszámolását. (A világon megtermelt élelmiszer fele megy a kukába!)

Ahhoz, hogy kevesebb étel menjen veszendőbe, egyénileg is hozzájárulhatunk. Ha egy kis időt szánunk rá, hogy összeszámoljuk, mennyi élelmiszert dobunk ki csak a saját háztartásunkban, biztos, hogy egy lépéssel közelebb kerülünk a tudatosabb élelmiszer felhasználáshoz. Tervezzünk és gondolkodjunk előre, csak azt vegyük meg, ami biztosan elfogy. Ha ennek ellenére mégis túlzásba vittük a felhalmozást, ne feledjük, a hűtőszekrény segít: fagyasszunk le minden romlandó élelmiszert, amit nem tudunk időben felhasználni és a főzést mindig a közeli lejáratú termékekkel kezdjük. Ha pedig a kész ételekből keletkezik maradék, vegyük elő a kreativitásunkat és varázsoljuk bele egy új fogásba.

Kép:Pixabay

A klímaváltozás veszélybe sodorja az élelmiszeripart
El tudja látni az élelmiszeripar a jövőben a Föld lakosságát, még akkor is, ha az emberiség lélekszáma meghaladja a kilencmilliárdot? Ez a kérdés foglalkoztatja leginkább a kutatókat, és a válasz viszonylag egyszerű: ha nem teszünk valamit sürgősen, akkor nem.

A családtagok ingyen munkáján múlik az élelmiszerellátás

A világ 570 millió farmgazdaságának 90 százalékát családok működtetik, így meghatározó szerepük van a fenntartható élelmezésbiztonság megteremtésében és a krónikus éhezés elleni harcban – állapítja meg az október 16-án közzétett ENSZ jelentés. A világon előállított élelmiszermennyiség közel 80 százalékát családi gazdaságok termelik. Az ő munkájuk és erőfeszítéseik “elemi jelentőséggel bírnak az éhezés leküzdésében”, amely több mint 800 millió embert fenyeget – írja José Graziano da Silva, a FAO főtitkára, a Szervezet új, 2014-es State of Food and Agriculture (SOFA –az élelmezés és a mezőgazdaság helyzetéről szóló éves elemzés) jelentésében. A családi gazdaságok a világ mezőgazdasági erőforrásainak 75 százalékát kezelik, így kulcsszerepük van az ökológiai egyensúly és a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás szempontjából is. Egyúttal a természeti erőforrások pusztulásának és a klímaváltozásnak is ők a legnagyobb veszélyeztetettjei. Miközben a családi gazdaságok által művelt földterületek szép terméshozamokat mutatnak, addig sok kisgazdálkodó képtelen elegendőt termelni a családja megélhetéséhez. A legtöbb családi gazdaság ugyanis kicsi. A családi gazdaságok 84 százaléka két hektárnál is kisebb. Ugyanakkor méreteikben nagy eltérések mutatkoznak.

A felelősen gondolkodó és cselekvő emberek találkozója
A felelős fogyasztás témájáról is szó lesz – sok más mellett a november 19-i Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencián! Részletes program és regisztráció itt!

Az ötven hektárnál nagyobb gazdaságok teszik ki Föld megművelt gazdasági területeinek közel kétharmadát.

Számtalan magas és felső-közepes jövedelmű országban a nagy gazdaságok a legfőbb mezőgazdasági termelők, és a megművelt gazdasági területek nagy részét használják. Az alacsony és alsó-közepes jövedelmű országokban viszont a kicsi és közepes nagyságú gazdaságok használják a megművelt gazdasági területek nagyobb részét, és ők termelik az élelmiszerek nagyobb hányadát is. A kis területű gazdaságok nagyobb arányban részesednek a megtermelt élelmiszerekből, mint azt az általuk használt földterületek aránya indokolná. Azaz nagyobb termelési hozamaik vannak a nagy gazdaságokhoz képest ugyanazon országban és azonos agro-ökológiai viszonyok mellett. Ugyanakkor a nagyobb termelékenység alacsonyabb munkatermelékenységgel párosul, mely állandósítja a szegénységet, és akadályozza a fejlődést.

A világ élelmiszertermelésének nagy része a családtagok fizetés nélküli munkáján alapul.

A jelentés hangsúlyozza, hogy az egy munkásra jutó eredmény növelése elengedhetetlen, különösen az alacsony jövedelmű országokban, hiszen enélkül nem lehet a gazdaságok jövedelmét és az általános értelemben vett vidéki gazdasági jólétet fokozni. Jelenleg a gazdaságok mérete folyamatosan csökken a fejlődő országokban, ahol a gazdálkodók jelentős része jövedelmei nagy részét a mezőgazdálkodáson kívüli tevékenységből állítja elő. A szakpolitikáknak elő kell segítenie a szükséges inputhoz, így a vetőmaghoz vagy növényvédő-szerekhez való jobb hozzáférést, de a piacokhoz és hitelhez való hozzájutást is támogatni kell. A hatékony és befogadó termelői szervezeteknek támogatniuk kell az innovációt, segítve tagjaikat a piacra jutásban, az rendszer más szereplőivel való kapcsolattartásban, miközben arra is törekedniük kell, hogy kellő hangsúlyt kapjon a családi gazdálkodók szava a szakpolitikai döntéshozatal során is.

A Foodpanda olyan kezdeményezéseket és módszereket gyűjtött össze, melyekkel a közösség, de akár mi magunk is csökkenthetjük a kukába kerülő élelmiszer mennyiségét.

Versenyfutás a szavatossággal

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2005 óta foglalkozik azzal, hogy felkutassa a kereskedelmi forgalomba nem hozható, de minőségileg fogyasztható élelmiszereket és eljuttassa azokat a rászorulókhoz. Az Élelmiszerbank Magyarországon első sorban a nagy volumenű élelmiszermentéssel foglalkozik, évről évre nagyobb sikerrel. A szervezet immár díjnyertes Áruházi Expressz Árumentés programjában például olyan boltokból érkező élelmiszereket oszt szét, amelyek szavatossága közeli lejáratú. A partnerszervezetek segítségével az átvett adományokat az Élelmiszerbank még a lejárati határidő előtt eljuttatja a rászorulókhoz.

Kihívás, hogy mit eszünk 30 év múlva

Hogyan manipulálja a modern agrár-, feldolgozó- és vegyipar az érzékeinket? Miként használják ki az időhiányban szenvedő embert a gyors és ízletes ételeket kínáló áruházláncok? Meddig lehet terhelni még környezetünket, hogy kiszolgálja az egyre növekvő élelmiszerkeresletet?

Éttermi menü a nélkülözőknek

Jelenleg Magyarországon még nem egyértelmű az éttermi maradékok elszállítása, felhasználása jótékony célra. Jelenleg egy fejlesztési projekt keretében épp a korábban említett Élelmiszerbank Egyesület dolgozik azon, hogy a közeljövőben ez a terület is, túl a gyártók és kereskedők részéről elérhető élelmiszermennyiségen, bevonható legyen. Bár az európai szabályozás szigorú az előre elkészített, de fel nem használt fogások újrahasznosításával kapcsolatban, több külföldi példa is bizonyítja, hogy az éttermekkel való összefogásban is komoly potenciál van. Ilyen például a portugál DariAcordar projekt, melynek önkéntesei elérték, hogy a helyi jogszabályok finomodjanak és jól működő biztonsági standardokat kifejlesztve európai szinten is követendő programot valósítottak meg.

Kukából az asztalra: freegan életmód

A freeganek a maradék felhasználás legszélsőségesebb módjával élnek, módszereik követéséhez igazi elhivatottság szükséges. A freegan az ingyenes és vegán szavakból áll össze, a gyakorlatban pedig olyan mozgalmat takar, melynek hívei a „kukából” szerzik be a betevő falatot. A túlfogyasztó nyugati társadalom kritikusainak hivatása, hogy a boltok, piacok környékén fogyasztható állapotban szemétbe kerülő élelmiszereket összegyűjtve csillapítsák éhségüket.

Kína jóllakathatná Afrikát
Évente csaknem 200 milliárd jüan, vagyis 8 ezer milliárd forint értékű élelem vész kárba Kínában – a szakemberek a túlzott élelmiszervásárlást kísérő pazarlásra és az ezzel okozott károkra hívják fel a figyelmet a világ legnépesebb országában. A hulladékká váló élelemmel becslések szerint több mint 200 millió embert lehetne jóllakatni – jegyezte meg az állami gabonahivatal igazgatóhelyettese, Vu Ce-tan, akit a Hszinhua hírügynökség idézett kedden. Vu arról is beszámolt, hogy ezenkívül nagyjából 35 millió tonna gabona a raktározás, a szállítás és a feldolgozás során keletkező veszteség. Korábbi jelentések szerint további 15 millió tonna vész kárba a háztartásokban.